---

Tartalom

Összefoglaló

1. A magas tőkeáttételű intézmények jellemzői
1.1 Hedge fund
1.2 Proprietary trading desk
1.3 A hedge fundok és proprietary traderek intézményi jellemzői
1.4 A hedge fundok eredete
1.5 Tipizálás befektetési stratégia alapján
1.6 Javadalmazás
1.7 Hozamok, kockázat
1.8 Makro alapok jellemző stratégiái
1.9 A makro alapok és a proprietary traderek által leggyakrabban használt kereskedési technikák

2. Az MTI-k hatása a piacok dinamikájára, az agresszív kereskedési taktikák
2.1 "Pozitív feedback" kereskedés
2.2 (Racionális) csordaszellem (rational herding)
2.3 Agresszív kereskedési technikák (piac-manipuláció)
  Egyszerű kereskedést használó árbefolyásolás és piaci likviditás
  Nem kereskedésen alapuló agresszió
  Agresszió abnormális helyzetekben (market corner és squeeze)

3. Védekezési lehetőségek
3.1 Az esettanulmányok tapasztalatai
3.2 Védekezési lehetőségek stratégiai (policy) szinten
3.3 Védekezési lehetőségek technikai illetve taktikai szinten

4. Az MTI-k tevékenysége a forintpiacon
4.1 A forintpiac fejlődése
4.2 A forintpiac mint MTI-környezet
4.3 Az aktív MTI-k nevesítése
  Proprietary deskek
  Hedge fundok
4.4 Az MTI-k magyarországi jelenléte
  Megbomlott egyensúly, nagyobb sebezhetőség
  2003. január
  2003. június
  2003. október-december

Irodalomjegyzék

Esettanulmányok
  Az 1992-es ERM-válság
  Az 1994-es kötvénypiaci turbulencia
  Az ázsiai válság
  Ausztrália
  Hongkong
  Malajzia
  Új-Zéland
  Szingapúr
  Dél-Afrika
  LTCM

---

Összefoglalás

Jelen tanulmány célja, hogy megpróbáljon átfogó képet nyújtani a magas tőkeáttételű intézmények (továbbiakban MTI) jellemzőiről és tipikus piaci magatartásáról. A tanulmány két fő részből áll, az elsőben a témában született nemzetközi elméleti és empirikus szakirodalom alapján levonható következtetéseket ismertetjük, míg a második részben a rendelkezésre álló devizapiaci adatok vizsgálatából, valamint a piaci szereplőkkel készített interjúkból levonható, forintpiacra vonatkozó tanulságokat összegezzük.

Az ezzel a témával foglalkozó szakirodalom ugyan kiterjedt, mégsem tudott egyértelmű és kvantitatívan bizonyítható állításokat tenni, főként az adatok hiánya miatt, ami abból a tényből fakad, hogy az ilyen jellegű intézmények általában nem esnek a nemzeti vagy nemzetközi hatóságok által előírt jelentési kötelezettség alá, illetve különösen érzékenyek pozícióik, stratégiáik titokban tartására. Ez megakadályozza komolyabb empirikus tesztek elvégzését. E problémával a forintpiac vizsgálata során is szembesültünk, ezért hipotéziseinket a piaci szereplőkkel végzett személyes konzultációk segítségével ellenőriztük.

A feldolgozott irodalom és a forintpiaci vizsgálódások alapján főbb megállapításaink a következők:

1. A deviza- és kötvénypiacok szempontjából jelentős MTI-k két fő csoportja a makro hedge fundok (fedezeti alap) és a befektetési bankok saját számlás pozíciófelvételét végző proprietary trading deskek (saját kereskedési részleg).

2. Az MTI-k kedvelt terepei a forintpiachoz hasonló méretű és likviditású piacok, ahol elsősorban a devizapiacokon aktívak. A piac méreteihez képest jelentős fedezetlen devizapozíciók felvételére képesek. Pozíciójuk ezeken a piacokon annak ellenére meghatározó lehet, hogy a globális pénzpiacon a hedge fundok tőkeereje még a nagyobb áttétellel együtt is elenyészik a konzervatívabb befektetési és nyugdíjalapokéhoz vagy biztosítókéhoz képest.

3. Az MTI-k jelenléte a közvélekedéssel ellentétben nem jelenti automatikusan az agresszív piaci technikák (piacmanipuláció) megjelenését az adott piacon.

4. Az MTI-k nagy méretű gyors pozíciófelvételei általában olyan devizapiacokra koncentrálódnak, melyek valamilyen fundamentális problémától is szenvednek, nem jellemző teljesen egészséges gazdaságok piacán történő agresszív kereskedés.

5. A piaci agresszió legtöbbször csak valamilyen különleges körülmény fennállása esetén lehet sikeres, éppen ezért csak ekkor történik meg. Az MTI-ket önmagában jelentős méretük nem teszi képessé folyamatosan és minden körülmény között profit elérésére a kisebb piaci szereplők rovására.

6. Az MTI-k nem "profitgyárak", hozamuk jelentősen ingadozik, és számos példa van arra, hogy nagy mértékű veszteségeket szenvednek el.

7. Egy ország hatóságai leghatékonyabban az erős fundamentumokkal és az azokkal konzisztens árfolyamrendszerrel előzhetik meg az MTI-k esetleges agresszív viselkedését piacaikon.

8. Amennyiben egy jegybank képes hasonlóan agresszív reakciót adni az MTI-k támadására, úgy komoly esélyei lehetnek a védekezés sikerességére. Az MTI-k a jegybankok elleni agresszió esetén általában feltételezik, hogy azok egyéb céljaik (pl. inflációs cél, vagy operatív kamatcél) miatt nem lesznek hajlandók hasonlóan agresszív válaszra.

9. A forint-deviza piac kis-közepes piac, amelyen nagyméretű ügyletekkel lehetséges az árfolyam befolyásolása, ugyanakkor megfelelően likvid ahhoz, hogy jelentős pozíciókat kisebb tranzakciós költséggel rövid időn belül le lehessen zárni. Emellett az elmúlt időszakban tapasztalható fundamentális gyengeség (külső és belső egyensúlytalanság) is alkalmassá teszi az MTI-k agresszív piaci magatartására. A piaci szereplőktől származó információ, valamint a devizapiaci adatok konzisztensek azzal a megállapítással, hogy az MTI-k tevékenysége időnként jelentős hatással lehet a forint-deviza piacra, valamint a forintban denominált eszközök piacára.

10. A forint-deviza piaci adatokban felfedezhető minták (pl. swappal finanszírozott hirtelen jelentős méretű spotpiaci pozícióelmozdulások, turbulens időszakok előtti opciós piaci aktivitás élénkülése) az MTI-k aktív derivatív-piaci tevékenységére utalnak a vizsgált időszakban.

11. A piaci szereplőktől származó szóbeli információk szerint a vizsgált időszakban a forintpiacon az MTI-k mindkét fő formája, a proprietary deskek és a hedge fundok is aktívak voltak. Az MTI-k tudatos, a piac integritását veszélyeztető agressziójára vonatkozó bizonyíték vagy közvetlen információ nem merült fel, így ez nem igazolható és nem is cáfolható.

---