A fogyatékos személyeket támogató-szabályozó rendszer helyzetéről Európában és Magyarországon, és az ezzel kapcsolatos, az országos érdekvédelmi szervezetek által készített javaslatokról
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Kósa Ádám előszava
Az összefoglaló tanulmány előszava
Átfogó nemzetközi és európai kitekintés a fogyatékossággal élő emberek helyzetével kapcsolatosan
A fogyatékkal élő emberek helyzete Magyarországon
Egészségi problémával, illetve egyéb korlátozottsággal élők
Az országos érdek képviseleti szervezetek javaslatainak összegzése
1.) Hozzáférhetőség, akadálymentesítés (pl. közlekedés, épített környezet)
2.) Részvétel, társadalmi befogadás (pl. közbeszerzés, EU-s források, érdekegyeztetés)
3.) Esélyegyenlőség (pl. közszolgáltatások)
4.) Foglalkoztatás (pl. kvóták, munkahelyek átalakítása)
5.) Oktatás és képzés
6.) Szociális védelem (pl. fogyatékossági támogatás, rokkantsági ellátások)
7.) Egészség (pl. TB-támogatások)
Összegzés
Irodalomjegyzék
AOSZ - Autisták Országos Szövetsége
Vezető összefoglaló
Bevezetés
Az ellátórendszer jellemzői Magyarországon
Szükségletek
I. Autizmussal élőket és családtagjaikat érintő legfontosabb nemzetközi és
EU jogi dokumentumok bemutatása
1.) Nemzetközi joganyagok
2.) Autizmus témájú nemzetközi ajánlások
3.) Hazai stratégiák, melyek érintik az autizmussal élők helyzetét
II. Autizmussal élőket és családtagjaikat érintő magyar jogszabályok
1.) Hozzáférhetőség, akadálymentesítés
2.) Részvétel, társadalmi befogadás
3.) Esélyegyenlőség
4.) Foglalkoztatás
5.) Oktatás és képzés
6.) Szociális védelem és lakhatás, családtámogatások
7.) Egészség
III. Hatásvizsgálat, megvalósíthatóság táblázatos bemutatása
ÉFOÉSZ - Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége
I. Bevezetés
I.1.) Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége
I.2.) A fogyatékosság és értelmi fogyatékosság meghatározása
I.3.) Az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzete Magyarországon a statisztikai adatok tükrében
I.4.) "Van véleményünk" - Felmérés az értelmi fogyatékossággal élő emberek életkörülményeiről
II. Konkrét jogalkotási javaslatok az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik helyzetének javítása érdekében
II.1.) Hozzáférhetőség
II.2.) Részvétel
II.3.) Egyenlőség
II.4.) Foglalkoztatás
II.5.) Oktatás és képzés
II.6.) Szociális védelem (fogytám, rokkantsági ellátás)
II.7.) Egészség
III. A Fogyatékossággal Élő Személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény az
Európai Unióban
III.1.) Egyenlőség és hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség
III.2.) Hozzáférhetőség
III.3.) Munkavállalás, foglalkoztatás
Összegzés
Melléklet - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítására irányuló javaslatok
MEOSZ - Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
Célok
Bevezetés
A.) Fejezet: Nemzetközi jogszabályok
A/l. Az ENSZ Egyezmény (2007. évi XCII. törvény) jellemzői és hatása
A/2. Az EU fogyatékosügyi politikájának alappillérei
A/3. Az EU egyéb jogi normái az egyes részterületek szabályozása érdekében
A/4. Részvétel, társadalmi befogadás célterülete
A/5. Az esélyegyenlőség célterülete
A/6. A foglalkoztatás célterülete
A/7. Az oktatás és képzés célterülete
A/8. A szociális védelem célterülete
A/9. Az egészségügyi ellátás célterülete
B.) Fejezet Hazai jogszabályok, illetve jogi normák
B/1. A hazai jogi szabályozás fogyatékos üggyel kapcsolatos alapelemei
B/2. A hazai jogi szabályozás fogyatékos üggyel kapcsolatos egyéb elemei
1. A hozzáférhetőséggel kapcsolatos hazai szabályok
2. A részvétel, társadalmi befogadás célterület szabályozására vonatkozó egyes hazai jogszabályok rendelkezéseinek értékelése
3. A foglalkoztatás célterülete
4. Az oktatás, képzés célterülete
5. A szociális védelem szociális ellátás célterületére vonatkozó szabályozás értékelése
6. A fogyatékossággal élő emberek egészségügyi ellátórendszerére vonatkozó hazai jogi szabályozás értékelése
Felhasznált források
MVGYOSZ - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
I. Konkrét, jogalkotási javaslatok kidolgozása, részletes indokolással az alábbi területeken, összhangban az Európai Fogyatékosságügyi Stratégia fejezeteivel
1.) Hozzáférhetőség, akadálymentesítés (pl. közlekedés, épített környezet)
2.) Részvétel, társadalmi befogadás (pl. közbeszerzés, EU-s források, érdekegyeztetés)
3.) Esélyegyenlőség (pl. közszolgáltatások)
4.) Foglalkoztatás (pl. kvóták, munkahelyek átalakítása)
5.) Oktatás és képzés (pl. inklúzív oktatás)
6.) Szociális védelem (pl. fogyatékossági támogatás, rokkantsági ellátások)
7.) Egészség (pl. TB-támogatások)
8.) Egyéb
SINOSZ - Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
1.) A tanulmány célja
2.) Bevezetés
3.) Akadálymentesítés
4.) Részvétel
5.) Foglalkoztatás
6.) Oktatás és képzés
7.) Egészség
8.) Külső fellépések
9.) Összefoglaló
SVOE - Siketvakok Országos Egyesülete
I. Bevezető
1.) Vezetői összefoglaló
2.) Tanulmány szerkezeti felépítése
3.) Problémafelvetés
4.) Siketvak személyek száma a 20ll-es népszámlálási adatok alapján
5.) A siketvakság bemutatása, a jelenleg részükre elérhető szolgáltatások megnevezése
II. Konkrét jogszabályi javaslatok meghatározása az ENSZ egyezmény cikkelyeivel összhangban az elvárt eredmények megnevezésével
III. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának mérhetőségéről
IV. Nemzetközi jógyakorlatok bemutatása
V. Hatásvizsgálat, megvalósíthatóság
Előszó
2009-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség az Európai Parlamentbe jelölt, ezzel megadva az esélyt Magyarország egyik legnagyobb hátrányos helyzetű társadalmi csoportjának, a fogyatékossággal élők számára saját érdekeik közvetlen megjelenítésére. A "Semmit rólunk, nélkülünk!" elvet azóta is csak a Fidesz-KDNP pártszövetség jeleníti meg Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt.
A magyar választópolgárok jóvoltából az esélyt megkaptam, jelöltből európai parlamenti képviselővé válhattam. Érdekvédőből lett politikusként 2009 és 2014 között legfontosabb feladatomnak azt tekintettem, hogy meg tudjam jeleníteni a fogyatékossággal élő emberek igényeit, ennek érdekében mintegy 35 rendezvényt, konferenciát és kiállítást szerveztem, jogalkotóként pedig számos jogszabályban olyan módosító indítványokat tegyek, amelyek hatékonyan és ésszerűen jobbítják a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Az Európai Parlament első siket képviselőjeként a fogyatékossággal élők ügyeivel foglalkozó frakcióközi munkacsoport, a Disability Integroup elnöke lehettem - megjegyzem, először fordult elő, hogy érintett vezethette a róluk szóló munkacsoportot.
2011-ben sikerült elérnem, hogy az Európai Parlament külön jelentésben foglalkozzon a fogyatékossággal élőkkel. Az elkészült jelentés talán a legnagyobb többséget kapta meg az Európai Parlamentben, nem véletlenül. A jelentés azóta is az Európai Parlament fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos jogalkotói munkájának, hozzáállásának egyik útmutatójaként szolgál és annak elemei már számos más jogszabályba beépítésre kerültek. A jelentés elfogadását igen hosszú, mintegy másfél éves előkészítői munka előzte meg, melynek során a hazai nagy érdekképviseleti szervek minden észrevételét beépítettem vagy továbbdolgoztam. Ekkor már elkezdtem azon gondolkozni, hogy ezeknek a szervezeteknek a magyarországi és európai uniós fogyatékosságügy-politikával kapcsolatos álláspontját, hatalmas tapasztalatuk és érintettségük okán igenis építeni kell rájuk a jövőben.
2013 tavaszán ezért felkértem azokat a reprezentatív fogyatékossággal élőket képviselő szervezeteket, az Autisták Országos Szövetségét, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét és a Siketvakok Országos Egyesületét, hogy átfogó tanulmányt készítsenek saját szakterületükről.
Munkájukat egységes szempont- és elvárás szerint készítették el, ezeket két, a szociális jogban illetve fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos jogalkotásban jártas szakember, Sziklai István és Lovászy László felügyelték. Külön öröm számomra, hogy utóbbi személy egyben a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény bizottságának magyar tagja is, ez külön garancia arra, hogy valóban érdemi munka és együttműködés alakuljon ki a politika, a szakemberek és az érdekvédelem között.
A tanulmányok egységes szerkezetben történő megjelentetésével az a legfőbb célom, hogy mind a Magyar Kormány, mind pedig Magyarország európai uniós képviseletét ellátó személyek munkáját segítse a jövőben. Hiszem és vallom, hogy a fogyatékossággal élők hangjának közvetítése, több tíz éves tapasztalataik és tanácsaik felhasználása nélkül hatékonyan nem fogjuk tudni elősegíteni a Magyarországon élő mintegy hatszázezer, az európai unióban pedig mintegy nyolcvan millió fogyatékossággal élő személy helyzetének további javítását.
Ennek reményében ajánlom szíves figyelmébe ezt az igen figyelemre méltó kiadványt, az abban felhalmozott tudást és tapasztalatot. Váljék ez mindannyiunk előnyére!
Budapest, 2014. áprilisa
dr. Kósa Ádám
Európai parlamenti képviselő