---

Tartalom

BEVEZETÉS
  A keresztény vallás állapota országrészünkben Szent István király előtt
  A deési ev. ref. egyház történetének felosztása

I. RÉSZ. AZ EGYHÁZ KELETKEZÉSE SZT ISTVÁN KIRÁLY IDEJÉTŐL A VALLÁSUJITÁSIG ÁLTALÁBAN
1. Az egyház megalapitása
2. A Szent Ágoston-szerzet keletkezése
3. Kápolnák s azokra tett adakozások
4. Iskola
5. Tized (Dézma)
6. Az egyház papjai; a szerzet főnöke és az egyházi tanács

II. RÉSZ. A VALLÁSUJÍTÁS MEGKEZDÉSÉTŐL A VÁROS ÉS EGYHÁZ ROMLÁSÁIG 1540-1603. - A LUTHERÁNUS, HELVÉTHITŰ ÉS AZ UNITÁRIUS EGYHÁZBA VALÓ ÁTMENET KORSZAKA
1. A város és ekklézsia állapota a vallásujitás korában
2. Az unitárius eszmék elterjedése és elfogadása
3. Az iskola
4. Az elaggott szegények menedéke vagy kórházuk (ispotály) alapitása
5. Az egyházközség lelkészei
6. Az ekklézsia vagyona és adományozói

III. RÉSZ. AZ EV. REF. EGYHÁZKÖZSÉG MEGALAKULÁSA A VÁROS ÉS EKKLÉZSIA FELDULÁSÁIG, AZ AZ 1603-1703 IDŐKÖZT FOGLALJA MAGÁBAN
1. A város általános állapota kapcsolatban az eklézsia történetével. A ref. egyház keletkezése
2. A ref. egyházközség lelkipásztorai
3. A papbér s az egyház vagyona
4. Az iskolák állapota a 17. században
5. Templom, torony, harangok s a kastély vagy cinterem
6. A város vallásos, erkölcsi és társadalmi élete a 17-ik században

IV. RÉSZ. AZ EGYHÁZKÖZSÉG ÉS ISKOLA NYOMATÁSA ÉS ÖNFENTARTÁSI KORSZAKA 1703-1848
1. A város állapota általában, tekintettel az ekklézsiára.
2. A katholikus egyházközség keletkezése s ennek a reformátusokkal való viszálya
3. Templom és környéke, harangok, feliratok s ezekre tett adakozások
4. Az iskola helyzete
5. Az iskola igazgatói
6. Az iskola vagyona és jóltevői
7. Az iskolai gondnokság
8. Az iskola vagyoni állapota s a tanitók fizetése
9. Az ekklézsia anyagi helyzete s eziránt való küzdelme s jóltevői
10. Az eklézsia jóltevői
11. Az egyház lelkészei
12. A leány- és az ismétlő iskola keletkezése s tanitói
13. Az ispotály vagy az elaggott szegények menedék háza a 17-, 18-, és 19-ik században. 1603-1882-ig
14. Egyházi tanács és tisztviselők
15. Az egyház urasztali készletei
16. Erkölcsös-vallásos élet a l8-ik században

V. RÉSZ. A. VÁROS ÉS EGYHÁZKÖZSÉG ÁLLAPOTA. 1848-1882-IG
1. Tanintézetek
A.) A fiu iskola
2. A fiu iskola tanterve és a tandij
3. Tanitók
4. A fiu iskolára tett adományok
5. B) A leányiskola
6. A leányiskola tanitói
7. A leányiskola vagyoni állása
8. Az óvoda
9. Vasárnapi iskola
10. Lelkészek
11. Urasztalára tett adományok
12. Az egyházi tanács
13. AZ ekklézsia vagyona, belső emberek fizetése, épitkezések

Javitások

---

Bevezetés

Az egész emberiségre boldogitó s nemesitő hatással biró keresztény vallás magasztos eszméi országrészünkben már az első században terjedni kezdettek. Palestina legyőzetvén, lakói szétmentek s kebelökben vivék Jézus magasztos eszméit, idvezitő tanait, az igazság és erkölcsiség vallását. Decebál, dák király, alatt a hazátlan zsidók tömegesen jöttek be, különböző vidékeken letelepedvén, községeket alkotának. Traján hódító seregével számos keresztény foglyot hozott, kiket a rómaiak több helyen alapított gyarmataikba telepített s bánya-munkára alkalmazott.

A mai Deés helyén, D'Anville szerint a rómaiak "Optatiana"-ja feküdt s igen hihető, hogy ide is, mint bánya helyiségre, telepített le belőlük.

A rómaiak birodalmát a győztes goth nép foglalá el, kik az Arius hitrendszer követői voltak s itt püspökséggel s virágzó egyházzal bírtak ugyannyira, hogy külföldre is innen vittek magoknak e hitrendszer követői oktatókat. E vallás mellett, daczára a romboló nagy népvándorlásnak, a hunnok bejövetele után, a görög kath. egyház hitelvei is terjedni kezdettek s a sok rombolás pusztítás daczára fenntartatott erejében sok századon keresztűl.

A magyarok bejövetele alkalmával a meghódított nép nem csak ismerte, hanem követte, gyakorolta e vallást. Deés vidékén lakó kozárok Árius hitvallása szerint éltek, keresztények voltak.

Az első fejedelmi korszakban a keleti görög egyház hitelvei csaknem általánosan elvoltak terjedve a nép között. Történet állitása szerint Hierotheus nevű szerzetes annyira belecsepegtette a hivők lelkébe a keleti egyház tanait, hogy a koronás apostol szent István király s utódai sem voltak képesek a lakósságot a nyugati egyház kebelébe való térésre megnyerni. Megmaradtak e hit követői napjainkig. Az Ariánusok azonban, szt István király 1002-3-ban országrészünkben való apostolkodása után felvették a nyugati egyház elveit s megtartották azt a vallásujitás koráig.

Deés kiváló fontos fekvésénél fogva a keresztényies eszméktől nem maradhatott elszigetelten, talaja el volt készítve a mag elfogadására, azonban az ültető, oltó kertész később jött, a ki elhintette a mustár magot, melyből terepélyes fa nővekedett fel az idők folyamán.

E város kebelében a vallásos élet különböző változásokon menvén át, korszakokat élt, melyek úgy az egyház, mint a város szellemi és erkölcsi értékére nézve kiváló fontosságuak. E végből a következő öt korszakot különböztetjük meg:

I. Rész. Magában foglalja az egyház keletkezését s állapotát Szent István király idejétől a vallásujitásig, vagy 1002-1540-ig.

II. Rész. A vallásujitás megkezdésétől a város és egyház romlásáig terjedő időszakot foglalja magában 1540-1603-ig.

III. Rész. Az ev. ref. egyház megalakulása, város és egyház feldulásáig 1603- 1703-ig.

IV. Rész. Az egyház és iskola nyomatása s önfenntartási korszaka 1702-1848-ig.

V. Rész. Az ujra ébredés korszaka, mely terjed 1848-tól jelenig.

---