Takács Zoltán
Felsőoktatási határ/helyzetek
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
SOROZATSZERKESZTŐI ELŐSZÓ
SZERZŐI KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
BEVEZETÉS: EGY KUTATÁS HATÁR/HELYZETI DILEMMÁI
1. Kutatási előzmények
2. Módszertani összegző
FELSŐOKTATÁS EURÓPAI ÉS KÁRPÁT-MEDENCEI KONTEXTUSBAN
1. Európa felsőoktatásának fejlődése - regionális megközelítésben
2. Szerkezeti dinamizmus és változások a felsőoktatásban
2.1. Kelet-Közép-Európa felsőoktatása a "rendszerváltozási" kényszer fejlődési pályáján
2.2. Nyugat-Balkán - regionális kitekintés a felsőoktatás és kutatás kontextusában
2.3. A szerb "rendszerváltó" felsőoktatás társadalom-politikai erőviszonyai
3. A Kárpát-medence felsőoktatása - európai értékrend?
3.1. Kárpát-medencét behálózó tanulmányi célú migráció
3.1.1. A magyar-magyar tanulmányi célú migráció területi sajátosságai
3.1.2. Magyarországi intézmények szerepe a határon túli régiókban
3.2. Határon túlra kihelyezett intézmények
3.2.1. A kárpát-medencei (határon túli) felsőoktatás múltja és perspektívái
3.2.2. Kisebbségek felsőoktatása és új intézmények Európában és a Kárpát-medencében
3.2.3. Nyugat-európai kitekintés: Bolzanói Szabadegyetem
3.2.4. A kisebbségi felsőoktatás hatalmi harctere
4. Új kisebbségi egyetemek a Kárpát-medencében
4.1. Szlovák és ukrán esettanulmányok
4.2. Selye János Egyetem, Révkomárom (Szlovákia)
4.3. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász (Ukrajna)
4.4. A határon túli intézményfejlesztések sarkalatos pontjai
4.4.1. Helyi-regionális elit, változásmenedzserek, politika, alapítás, működtetés, intézményi missziók
4.4.2. Migráció, elitmegtartás és kulturális reprodukció, esélyegyenlőség
4.4.3. Támogatások és finanszírozás
4.4.4. Munkaerőpiac, gazdaság és regionális beágyazottság, szolgálatkészség
4.4.5. Intézményi kapcsolatok, együttműködések
4.4.6. Intézményvezetői útravalók
A SZERB-MAGYAR HATÁRRÉGIÓ FELSŐOKTATÁSA
1. Kutatási előzmények - az INNOAXIS projektrégió
2. Régiók-határmentiség-együttműködések szakirodalmi megközelítésben
2.1. Újszerű határmozgások által formált határstruktúrák megjelenése
2.2. Egy potenciális EGTC és a felsőoktatás-fejlesztés lehetőségei
3. A régió felsőoktatásának jellemzői a fejlesztési dokumentumok tükrében
3.1. A határrégió felsőoktatásának bemutatása
3.1.1. A felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség területi megoszlása a régióban
3.1.2. A régió felsőoktatásának jellemzői - szerbiai felsőoktatási tükör
3.1.3. A szerb-magyar országhatáron átívelő régió felsőoktatása
3.1.4. Tudományterületi megoszlás
4. A kisebbségi felsőoktatás jellemzői a régióban
4.1. A Vajdaságban tanuló magyarok
4.2. Magyarországon tanuló vajdaságiak
4.2.1. A Magyarországon tanuló vajdaságiak területi és tudományterületi megoszlása
4.3. A vajdasági magyarok iskolaválasztási preferenciái Magyarország-Szerbia viszonylatban
4.4. Magyarországi és szerbiai diplomák (munkaerő-piaci) mérlege
5. Határon átívelő felzárkóztatási- és integrációs kényszer/lehetőség?
6. A határrégió gazdasági szerkezetének és munkaerőpiaci kapacitásainak területi elemzései
6.1. Humánerőforrás-fejlesztés a társadalom-gazdasági változások tükrében
6.2. Gazdasági tevékenységek területi jellemzői
6.3. Diplomával a munkanélküliek sorában
6.3.1. A munkaerőpiac jellegzetességei a Vajdaságban
6.3.2. Diplomás munkanélküliek és szabad munkahelyek; munkaerő-piaci mérleg a szerb határrégióban
SZABADKA FELSŐOKTATÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
1. Egy új felsőoktatási intézmény létrehozásának/támogatottságának vizsgálata
1.1. Szabadka felsőoktatásának rövid története
1.2. Szabadkai egyetemkoncepció(k) - lassan őrlő malmok
1.3. "Két malomban őrlődő" - szerb és magyar felsőoktatás-fejlesztési koncepciók Szabadkán?
1.4. "A szabadkai székhelyű magyar nyelven (is)oktató állami egyetem"
1.5. Multietnikus, több nyelven (is) oktató vagy önálló magyar egyetem kell Szabadkának?
2. Elkülönülő érdekcsoportok álláspontjai és felsőoktatás-fejlesztési lehetőségek Szabadkán
2.1. Szabadka gazdasága (és felsőoktatása) a helyi-regionális elit megítélésében
2.2. A (kisebbségi) politika álláspontja
2.3. Az egyház álláspontja
2.4. Intézményi álláspontok (az akadémiai elit álláspontja)
2.4.1. Állami intézmények Szabadkán
2.4.2. Magánintézmények Szabadkán
2.4.3. Magánkari struktúrák vs. állami felsőoktatási intézmények
3. Az egyetem létrehozásának megkerülhetetlen feltételei
3.1. Az alapításra vonatkozó jogi szabályozás
3.2. Humánerőforrás (egyetemi oktatók, kutatók)
3.2.1. A vajdasági magyar doktoranduszok Magyarországon és Szerbiában
3.2.2. Szakmai érvényesülés és jövőkép
3.2.3. Vendégtanárok egy új felsőoktatás-fejlesztési koncepcióban
3.3. Hallgatók Szabadka felsőoktatásában
3.4. Forrásszabályozási alternatívák, támogatáspolitika és infrastrukturális feltételek
4. Létezik-e "közös nevező" az állami bürokrácia, az akadémiai oligarchia és a piac érdekcsoportjai között?
5. Támogatói érdekcsoportok és az intézményalapítási (kötelező) feltételek keresztmetszete
A FELSŐOKTATÁS REGIONÁLIS-GAZDASÁGFEJLESZTÉSI SZEREPE
1. Az egyetem lokális gazdasági hatásai
2. Regionálisan intézményesülő felsőoktatás és a helyi társadalom
3. A regionális fejlesztések szerepe és az egyetemek világa
4. Az egyetem regionális fejlesztésekben vállalt szerepének befolyásoló tényezői
5. Az innováció és a régió kapcsolata
6. Intézményi stratégiák, vállalkozói magatartásformák, partnerségi viszonyok
7. Szabadkai felsőoktatási intézmények tapasztalata és gyakorlata
8. Tudományszervezési gyakorlat kisebbségi közegben
9. A felsőoktatás-gazdaság-kormányzat partnerségi viszonya a régióban
SZERB-MAGYAR HATÁRON ÁTÍVELŐ INTÉZMÉNYKAPCSOLATOK
1. A szerb-magyar határrégió felsőoktatási intézményi kapcsolatai - kutatási előzmények
2. Határon átívelő (CBC) együttműködések, nemzetközi tapasztalatok
3. Felsőoktatási együttműködés és határrégió a Kárpát-medencében
4. Határon átívelő felsőoktatás modellszerű ábrázolásban
4.1. A határon átívelő felsőoktatás- és tudományszervezés "mozgásban lévő elemei"
4.2. Pályázatok, projektek - a határon átívelő tudományművelés európai kerete
4.3. Nyitottság a magyar és a szerb oldalon
4.4. Magyar-magyar intézménykapcsolatok
4.5. Régión belüli és egyéb nemzetközi intézményi kapcsolatok
4.6. Intézményi együttműködések - motivációk és lehetőségek
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI JAVASLATOK
"Situacija u pograničnim regijama": Nove univerzitetske ustanove nacionalnih manjina u regiji Karpatskog basena
Pushing Back the 'Frontiers' of Knowledge: New Minority Universities in the Carpathian Basin
IRODALOMJEGYZÉK
MELLÉKLETEK
Ábrák és táblázatok jegyzéke
Interjúalanyok és fókuszcsoportos beszélgetésben résztvevők adatai
Intézményi rövidítések
Földrajzi névmutató
Névmutató
Tárgymutató
A szerzőről/O autoru/About the Author
Előszó
A határok a XXI. században minden közösséget új kihívásokkal szembesítenek, új helyzeteket teremtenek. A felsőoktatás a társadalom egy olyan alrendszere, amely ezekkel az új, összetett kihívásokkal szembesülve, gyorsan változó játékszabályok mellett tud csak megmaradni/fejlődni/versenyképes lenni. A határon átívelő felsőoktatás a felsőoktatási tér új, modern tartalmaként jelenik meg, hagyományos és újszerű elemekkel.
Az új "helyzetek" a "határmentiségben" több tartalmi vonalon jutnak kifejezésre, néhányat említve: kisebbség-többség (multikulturalizmus, az oktatás nyelvi kérdése, államnacionalizmusi kontroll, kisebbségi elitformálás stb.), regionális felsőoktatási intézményszervezési igény (munkaerő-piaci igények, új, városi egyetemek, szolgáltatói egyetemek, a gazdaság-egyetem-kormányzás sikeres együttműködési missziója), valamint a határ összekötő/elválasztó szerepe (tanulmányi és emigrációs válaszút és visszatérés, vagy intézményi közös képzési programok, kihelyezett képzések, együttműködések stb.). A határ/helyzetek területi viszonylatai változók lehetnek: globális európai felsőoktatási közeg, kárpát-medencei makroregionális tér, szerb-magyar határrégió, a Vajdaság Autonóm Tartomány felsőoktatása, vagy történetesen egy város: Szabadka felsőoktatása.
A szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság gondozásában megjelenő kötetben szeretném az Olvasót, s a Tudományos Közösséget olyan ismeretanyaggal ellátni, amely a felsőoktatás egyes kiemelt szegmenseit részletesen elemzi, például: az európai felsőoktatás jellemzői, a Kárpát-medence kisebbségi egyetemei, a kisebbségi felsőoktatás helyzete, a határrégiók felsőoktatás- és tudományszervezési gyakorlata, a határon átívelő intézményi kapcsolatok jellemzői, városi egyetemek szerepe, fejlődési pályái. Mindezt nagy empirikus merítési bázissal, eredeti forrásanyagokat feldolgozva, a társadalom-gazdasági problémák aktuális helyzetét (és megoldási javaslatait) is összegezve egyben.
...
Szabadka, 2013 decembere
Dr. Takács Zoltán