Magyarságkutatás Vajdaságban
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
KUTATÁSAINK - IDENTITÁS - MULTIKULTURÁLIS EGYÜTTÉLÉSI HAJLANDÓSÁG
Dr. Mirnics Zsuzsanna, Nacsa Nella: Vajdasági magyar identitás a Volkan-elmélet tükrében
Dr. Gábrity Molnár Irén: Vajdaság népességének háború okozta attitűdjei
Dr. Dimitrijevics Anna: A többnemzetiségi együttélési hajlandóságot és a toleranciakészséget befolyásoló tényezők Vajdaságban
INTÉZMÉNYEINK, KAPCSOLATAINK HÁLÓZATA
Dr. Gábrity Molnár Irén, dr. Csányi Erzsébet, dr. Takács Márta: A magyar tudományos hálózat szereplői Vajdaságban
Takács Zoltán: Felsőoktatási intézménykapcsolatok egy határral szabdalt régióban
Ricz András: A határon átívelő európai uniós programok hatása a vajdasági magyarság helyzetére
KÖZPOLITIKAI ELEMZÉSEK
Mirnics Károly: A nélkülözhetetlen magyarságkutatás - A magyar kisebbségi közösség a szerbiai politikai joghelyzetben
Pap Tibor: Az MNT szerb nyelvi középiskolai felzárkóztató programjának közpolitikai elemzése
Mátyus Ákos: Vajdaság a magyar kormányok tükrében
MELLÉKLETEK
Kisebbségkutatások Vajdaságban - Az MTT 20 éves tevékenysége
Az MTT 20 éves munkájának állomásai
Sadržaj
Contents
Bevezetés
A Vajdaságban végzett társadalomtudományi kutatás és a magyarságkutatás figyelemre méltó eredményeket ért el, de több kérdés még mindig megválaszolatlan maradt. A vajdasági és az anyaországi kutatók (sokszor egymástól függetlenül) alkalom szerint, az adott lehetőségekhez és a megrendelő igényeihez igazodva végezték munkájukat. E kutatások eredményei nem hasznosulnak kellőképpen. Amennyiben publikálhatók (tanulmánykötetekben, folyóiratokban, újságokban, honlapokon), akkor legalább felfigyel rájuk a közvélemény (esetleg a politika), és a különféle jelenségvizsgálatokkal/szakelemzésekkel foglalkozó szakemberek, egyetemi hallgatók hivatkozásul használhatják fel őket. Természetesen az identitás, a migrációs hajlam és a médiafogyasztási szokások témában az empirikus elemzéseket 3-4 évenként meg kellene ismételni éppen a tendenciák felfedése végett. Ehhez újra és újra pályázni kell, mert többnyire nincs hozzá anyagi támogatás.
Vajdaságnak van kutatógárdája a társadalmi jelenségek elemzésére néprajzkutatók, hagyományápolók, irodalomkritikusok, irodalomtörténészek, helytörténészek személyében. Nincs viszont elég szociológus, pedagógus, jogászkutató, közgazdászkutató, művelődéstörténész stb. A meglevő kutatógárda nagy hozzáértéssel és akarással dolgozik. A szociológiai és szociálpszichológiai kutatások hiányát annál jobban érezzük, minél több a társadalmi válságból, a dinamikus változásokból eredő probléma. Fontos lenne, hogy a magyarságot érintő tudományos kutatások eredményei és értékei beépüljenek a köztudatba; a köztudatformáló tényezők között ugyanis ott van a média és a politikai propaganda, de hiányoznak mint hatásos tényezők a tudományos eredmények.
Ma a Kárpát-medencében nem folyik folyamatos és hálózatilag megtervezett magyarságkutatás, ezenkívül a tudományos műhelyek is csak elszórtan, alkalomadtán működnek együtt. Emiatt a magyarság történelmi emlékei vagy aktuális jelenlétének pótolhatatlan tárgyi és szellemi értékei veszendőbe mehetnek - nemritkán azért, mert a kutatók nem gyakorolják a csapatmunkát sem saját tudományos diszciplínájuk keretében, sem interdiszciplinári7 san. "A magányos kutató is dolgozhat tudományos módszerekkel a kutatásai során, de gyakorlati eredményt csak a csapatmunkában végzett multidiszciplináris feldolgozás nyújthat. (...) A kutató a körülmények kiszolgáltatottja. (...) Az általánosítás jelensége akkor áll elő, ha megszűnik az intézményesített folyamatosság gyakorlata a kutatásokban." (Mirnics, Aracs 2009/3) A szerb állam kevés adatot szolgáltat a magyar kisebbségről. Ez lehetetlenné teszi a kutatásokat a "kemény" társadalomtudományok területén. Magyar vonatkozású gazdasági kutatások nincsenek. A népszámlálási adatok lehetővé teszik ugyan a demográfiai rálátást a magyar kisebbség jelenére és jövőjére, de ezek az adatok a szociológiai kutatásokhoz csak kis mértékben nyújtanak támpontot. Ezt a hiányosságot drága terepjárással, kérdőívezéssel és mélyinterjúkkal kell pótolni.
Ebben a kötetben a vajdasági magyar közösség társadalmi magatartását, és kommunikációs hálózatát elemezzük. Témaköreink: Identitás - multikulturális együttélési hajlandóság; Intézményeink, kapcsolataink hálózata; Közpolitikai elemzések. A mellékletben megtalálható a Magyarságkutató Tudományos Társaság 20 éves tevékenységének a "leltára".
A szerkesztő
Szabadka, 2011 augusztusa