Támogatás és hasznosulás
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető gondolatok
KÖZELKÉP
Berényi Dénes: Az eredmények, következtetések és javaslatok összefoglalása
Tóth Pál Péter: A kutatás során alkalmazott módszerek
Kozma Tamás: Kisebbségi felsőoktatási és tudományszervezési kezdeményezések Közép- és Kelet-Európában
Egyed Albert: A magyarországi felsőoktatási és kutatásfejlesztési támogatáspolitika kvantitatív és kvalitatív elemzése
HÁTTÉR
Gábrityné Molnár Irén: Útkereszteződés - avagy az anyaországi támogatások vajdasági légköre
Tóth Pál Péter: Az MTA köztestületének tagjai (Kárpát-medence)
T. Mirnics Zsuzsanna: A szülőföldtől a tudományig - Az anyaországi PhD ösztöndíjak hasznosulásának vizsgálata
Gábrityné Molnár Irén: A kihelyezett tagozatok támogatásának hasznosulása
Gábrityné Molnár Irén: A Domus Program hasznosulása
Mihályi Katalin: A támogatások sajtóvisszhangja
ÁTÉRTELMEZÉS
Berényi Dénes: Tartalmi összefoglaló a kutatási eredményekről
Melléklet
Kötetünk szerzői
Sadržaj
Contents
Bevezető
Egy nemzeti kisebbség fennmaradása saját értelmiség nélkül lehetetlen. A határon túli magyarok anyanyelvű oktatásának és tudományos kutatásainak támogatása az anyaország részéről jelentősen és közvetlenül befolyásolja a kisebbségi közösséget abban, hogy értelmisége a szülőföldjén maradjon, alkosson, nemzettudatában megmaradjon magyarnak, közvetve pedig befolyásolja az egész kisebbség szülőföldön maradását. Ezt erősítette meg az a hároméves kutatási projekt, amely a határon túli magyar felsőoktatásba fektetett támogatások hasznosulását vizsgálta.
A kutatás 2001-2004 között zajlott A határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulások címmel. A Berényi Dénes akadémikus által vezetett projekt kétpólusú, ezáltal komplex volt: felölelte a magyarországi intézmények által nyújtott támogatásokat és a határon túli régiókban a támogatások fogadását, hasznosulását. A kutatás földrajzilag a Magyarországot körülvevő hét országra terjedt ki. Tekintettel azonban Ausztria, Szlovénia és Horvátország magyar kisebbségének alacsony számára és a támogatás alacsony voltára, célszerűnek látszott, hogy a kérdőíves vizsgálatokba csak a négy nagy régió kerüljön: Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Vajdaság. A projekt keretében az állapot felmérését kutatásvezetők irányították, s a munkát minden régióban nagyszámú munkatárs segítette.
A kutatás a legjelentősebb támogató intézményekre, szervezetekre terjedt ki, s felölelte a Művelődési és Közoktatási, illetve az Oktatási Minisztériumot, az Illyés Közalapítványt, a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő programjait, az Apáczai Közalapítványt és az erdélyi Sapientia egyetemmel kapcsolatos költségvetési tételeket. (Ezenkívül voltak más, összegükben kevésbé jelentős támogatások is, ez azonban nem volt vizsgálódás tárgya.) Ez utóbbi kettővel kapcsolatban felmerül a kutatási időtáv kérdése. A projekt ugyanis 2001 közepén indult azzal a céllal, hogy a vizsgálódás az 1990-2000 közötti évtizedre terjed ki, az Apáczai Közalapítvány programja a Határon Túli Magyar Oktatásért 1999-ben éppen hogy megkezdte működését, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet pedig 2000-ben alapították. A Magyar Tudományos Akadémia vonatkozó programjai közül igen fontos a szülőföldön végzett kutatás támogatása, mely az Arany János Közalapítvány keretén belül csak 2001-ben indult be. S bár a felmérés elsősorban az 1990-2000 közötti évtizedre terjedt ki, a kutatás, ahol csak lehetett, a 2000 utáni éveket is érintette Vajdaságban, egészen 2002-ig.
A kutatásban azt a kérdést kellett feltárni, hogy a határon túli felsőoktatásra és tudományos munkára fordított 12 milliárd forint hogyan hasznosult.
A délvidéki kutatómunkát a Magyarságkutató Tudományos Társaság végezte. Megállapítható, hogy az anyaországi támogatások az összes régió közül Vajdaságba érkeztek legkésőbb: 1995-től kezdve indult be. Hogy nem korábban, annak elsősorban a háború volt az oka. Így érthető, hogy az összes vizsgált határon túli régió közül Délvidék kapta a legkevesebb támogatást. Ez azonban nem lényeges, mert az összegszerűség sok tényezőtől függ, s nem lehet, és nem is kell mindent az anyagiak vetületének tükrében vizsgálni. Az anyaország törődése nagyon sokszor erkölcsi vagy politikai, vagy inkább kulturális hasznosulást nyújtott. Éreztük ezt akkor, amikor a háborús zűrzavarban és bizonytalanságban közösségünk lába alól kezdett kicsúszni a talaj. A jó szándék, a felénk nyújtott kéz volt a fontos.
Az eddigi anyaországi támogatás Délvidék számára főleg ösztöndíjakban, humán és karitatív segítségben nyilvánult meg. A kilencvenes években, az elszegényedés, az Európától való távolodás közepette fontos volt, hogy kapcsolatban maradjunk az anyaországgal, megakadályozzuk vagy lassítsuk, csökkentsük vidékünkről az egyre tömegesebb elvándorlást és az értelmiség elfogyását.
Az elemzésekből kitűnik, hogy a négy régió közül egyedül Vajdaságban nincs még olyan magyar felsőoktatási intézmény, melyet folyamatosan az anyaország támogatna; eddig csak a meglévő intézményekben jelentkező kátyúk foltozását lehetett elérni. Félő, hogy mire egy komplex vajdasági magyar felsőoktatási támogatási stratégia feláll, már nem lesz kinek megnyitni az intézményeket.
A projekt témavezetői és régióvezetői minden Kárpát-medencei kisebbségi közösségből neves szakemberek voltak, mint ahogyan az könyvünk elején is olvasható. A hazai kutatást a Magyarságkutató Tudományos Társaság végezte és koordinálta. A négy régióról készült kész kutatási anyag több száz oldal, a nyersanyag ennek sokszorosa, melyből az elmúlt időszakban több tanulmány jelent meg. A vajdasági kutatás nyersanyaga kb. háromezer oldalt tesz ki, ennek alapján készültek tanulmányok, következtetések. Kötetünkben a vajdasági vonatkozású tanulmányokat rendeztük sajtó alá, vagy emeltük ki a közös tanulmányokból. A rövidítések helyét jelöltük, ugyanakkor feltüntettük a forrást - már kész tanulmányok esetén -, ahol a teljes szöveg olvasható. Egyes témaköröknél a vajdasági vonatkozású rész leválasztása lehetetlen volt, másutt célszerűtlen vagy értelmetlen lett volna; ennek következtében az Olvasó több helyen is tájékozódhat a Kárpát- medencei gyakorlatról és a támogatások-hasznosulások általános problémaköréről.
E kötetével a Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadótevékenységének egy újabb állomásához ért: a könyv, amelyet most átnyújtunk az Olvasónak, az MTT-sorozatban megjelenő 10. kötet. A sorozatnak és az eddigi kiadványoknak teljes listája könyvünk borítóján olvasható.
A szerkesztők