---

Tartalom

Bevezető gondolatok

KÖZÉLET, GAZDASÁG
Gábrity Molnár Irén: A választópolgárok véleménye a reformtörekvések üteméről
Szlávity Ágnes: A magyar fiatalok helyzete Vajdaság munkaerőpiacán
Havass Miklós: A magyar társadalom versenyképessége - helyzetértékelés
Gábrity Molnár Irén: Vajdasági egyházak, vallásgyakorlási nehézségek

ÉP TEST ÉS LÉLEK
T. Mirnics Zsuzsanna: A vajdasági magyar fiatalok egészségvédő és egészségkárosító magatartása
Gyurcsik Klára: A vajdasági magyarság időszerű egészségkultúrája
Mikola István: Egészségesen élni jó

NYELVÜNK ÉS JOGUNK
Kontra Miklós: Mi a lingvicizmus, és mit lehet ellene tenni?
Letsch Endre: Hogyan valósítsuk meg nyelvi jogainkat?

Sadržaj
Contents

---

Bevezető

A délvidéki magyar kisebbségre is érvényes, hogy megmaradásuk nem lehet azonos a bezárkózással. A nemzeti kisebbségek csak akkor tudnak közösségként létezni, ugyanakkor integrálódni a tágabb értelemben vett társadalmi folyamatokba is és alkotni szülőföldjükön, ha részt vesznek egy kiegyensúlyozott, biztonságos közéletben. Ehhez el kell érni azt a pozitív diszkriminációt, amit egy demokratikus, Európa-orientált állam nyújthat a kisebbségeknek a politikai, vallási, nyelvhasználati és továbbtanulási jogokban. Hol is tartunk e téren Szerbiában? Milyenek a vajdasági magyar közösség etnikai önszerveződésének társadalmi esélyei egy gyorsan változó demográfiai, politikai és tranzíciós gazdasági helyzetben, sokszor egészségkárosító jelenségek közepette?

A könyvünkben közölt műhely- és előadás-tanulmányokat - tematikai különbözőségük ellenére - időszerűségük teszi egységes kötetté, valamint az a tény, hogy valamennyi tanulmány tematikailag közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik azokhoz a kutatási területekhez, amelyeket a Magyarságkutató Tudományos Társaság kiemelten fontosnak tart. Anyagát azokból a magatartás- vizsgálatokból és előadásokból válogattuk, amelyek a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság - Vajdasági Kutatóállomás keretében születtek. Többségük egyéni műhelymunka, néhány pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum nyári szabadegyetemén elhangzott előadás. (Gyakorlat, hogy kutatásaink egy részét publikáljuk a VIFÓ rendezvényein is, ez az együttműködés mindkét fél számára fontos.)

A Közérzeti barangoló vezérfonala - a cím is jelöli - a magyar kisebbség közérzetének egy szelete. Három tematikai egységre tagolódik. A Közélet, gazdaság fejezetünkben szereplő tanulmányok arra a közérzetet befolyásoló kérdésre keresték a választ, hogy az annyira várt demokratikus fordulattal és utána, azaz 2000 óta mi változott meg? Könnyebbé, biztonságosabbá, értelmesebbé vált-e az élet, jobbak-e a kilátások? S ha igen, mely területeken; ha nem, mit vár el a vajdasági magyar (s egyes kutatásokban a nem magyar is) polgár lakhelyén: Szabadkán, Csókán, Óbecsén, Zentán és másutt az őt képviselő párttól, politikustól, helyi vezetőktől? Mire panaszkodik leginkább, mitől fél, hol tapasztal lemaradást? A 2004. évi kutatás jelenünk gondjait tapintja ki, s megválaszolja a kérdést: mi teheti/tehetné távlatossá, tartalmassá az életet. Az elmúlt évek-évtizedek értelmiségi veszteségei miatt közösségünknek nagy szüksége van az értelmiség pótlására, s ebben fontos szerepe van a munkalehetőségnek: a szülőföldön megtartó erő. Egy 2005. évi projektum a továbbtanuló vajdasági magyar fiatalok - a jövendő magyar értelmiség - munkaerő-piaci meglátásait kutatta. A szerző nagy mintán elemzi a legfrissebb foglalkoztatási adatokat és a magyar fiatalok véleményét, elvárásait, munkába állásuk lehetőségeit, továbbtanulási szándékukat. Közérzet-befolyásoló tényező a vajdasági egyházak tevékenysége is, a hit, a vallásosság, a szabad vallásgyakorlás megtartó erő lehet még akkor is, ha az egyházakra hol kisebb, hol nagyobb nyomás nehezedik - az egyházi vagyonok rongálásától kezdve a sírgyalázásokon át egészen a fenyegető levelekig.

Az elmúlt években-évtizedben közösségünk a túlélésre összpontosított. S közben háttérbe szorultak az életnek olyan területei, amelyek elhanyagolása fizikailag is, szellemileg is veszélyeztetik a kisebbséget, elsősorban a fiatalokat. A kilátástalan, munka és távlat nélküli állapot táptalaja az egészségkárosító magatartásnak. De mi szegezhető ezzel szembe egészségvédő magatartásként? Könyvünk Ép test és lélek fejezete a délvidéki magyar fiatalok és felnőttek egészségkárosító és egészségvédő magatartását elemzi. A tanulmányok nagyszámú mintán mutatják ki az önpusztító viselkedést, a szerek és feszültségcsökkentők használatát, sportolási szokásokat, s feltérképezik a vajdasági magyarok egészségkultúráját.

A Nyelvünk és jogunk fejezetben az anyanyelvünkkel foglalkozó tanulmányok időszerűségét egyrészt az adja, hogy anyanyelvi jogaink érvényesítésében mintha elfáradtunk volna. Nap mint nap szem- és fültanúi vagyunk, hogy használatáért ott sem lépünk fel kellő határozottsággal, ahol jogaink ezt szavatolják. Másrészt nyelvtudósaink egy részének az az álláspontja, hogy a magyar nyelv eddig "helytelennek" tartott bizonyos formái, szavai nem feltétlenül üldözendők, s inkább változatnak kell tekintenünk, amely anyanyelvünk gazdagodását is szolgálhatja. A kötet szerzői között vannak tekintélyes hazai és magyarországi kutatók, és egészen kezdők is. Az MTT nyitottsága köztudott, mint ahogy ismeretes az is, hogy a fiatal utánpótlásnak teret, lehetőséget ad. Ők - reméljük - az ígéretes szárnypróbálgatók.

Kötetünk nem kínál megoldásokat, de a következtetések sokszor maguktól adódnak. A délvidéki humán erőforrásba való befektetéseknek sürgősen el kell érniük a következő célokat: felkészült szakembereket kell képezni, akik jól ismerik - és merik használni - anyanyelvüket, az államnyelvet és legalább egy világnyelvet; egészségvédő magatartásuk és kultúrájuk is segíti őket abban, hogy versenyképessé váljanak a munkaerőpiacon, s a társadalmi reformtörekvésekhez tudjanak alkalmazkodni.

Szabadka, 2005 decembere
A szerkesztők

---