---

Tartalom

Előszó

TANULMÁNY
A háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tartalmazó 1912. évi LXIII. törvény genezise és sajtó, valamint jogtudományi visszhangja

Források a kivételes hatalmi törvény születéséről 633. szám Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről
  Melléklet a 633. számú irományhoz.
  Indokolás a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslathoz.
415. Országos ülés 1912 november 30-án, szombaton, Jankovich Béla elnöklete alatt.
661. szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tárgyazó 633. számú törvényjavaslatról.
  1-ső melléklet a 661. számú irományhoz. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről, (Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint.)
  2-ik melléklet a 661. számú irományokhoz. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről 633. szám alatt benyújtott törvényjavaslat tárgyában.
419. Országos ülés 1912 deczember 5-én, csütörtökön, Gr. Tisza István, közben Jankovich Béla elnöklete alatt.
421. Országos ülés 1912 deczember 7-én, szombaton, gr. Tisza István elnöklete alatt.
422. Országos ülés 1912 deczember 9-én, hétfőn, gr. Tisza István elnöklete alatt.
509. szám. (34. ülés, 576. jegyzőkönyvi pont.) Kivonat a képviselőház 1912. évi deczember hó 9-én tartott 422-ik ülésének jegyzőkönyvéből.
  1-sö melléklet az 500. számú irományhoz.
  A képviselőház által elfogadott szöveg. Törvényjavaslat
  a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről
  2-ik melléklet az 809. számú iromány hoz.
  Indokolás a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslathoz.
521. szám. (34. ülés, 590. jegyzőkönyvi pont.) A főrendiház egyesült közjogi és törvénykezési, valamint pénzügyi bizottságának jelentése a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről előterjesztett törvényjavaslat tárgyában.
A Főrendiház XXXIV. ülése 1912 deczember 14-én, szombaton, Jósika Sámuel báró elnöklete alatt.
428. Országos ülés 1912 deczember 16-án, hétfőn, Gr. Tisza István elnöklete alatt.
526. szám. (36. ülés, 602. jegyzőkönyvi pont.) Kivonat a képviselőház 1912. évi deczember hó 16-án tartott 428-ik ülésének jegyzőkönyvéből.
540. szám. (37. ülés, 620. jegyzőkönyvi pont.)
1912. évi LXIII. törvénycikk a háboru esetére szóló kivételes intézkedésekről

Válogatás a kivételes hatalmi törvény megalkotásával kapcsolatos hírlaptudósításokból
Budapesti Hírlap
Kivételes javaslatok.
Háború.
Politikai kavarodás. – A koaliciós kormány kivételes javaslatai.
  Nyilatkozatok.
  A koalició és a kivételes törvényjavaslatok.
  A koaliciós törvényjavaslat.
A minisztertanácsi jegyzőkönyv.
A politikai események.
  Az ellenzék és a kivételes intézkedések.
  A koliciós miniszterek tanácskozása.
  A kivételes intézkedések a munkapártban
  A koalició és a kiveteles javaslat.
A kivételes Intézkedések. – A politikai események.
  A király és a koaliciós javaslat.
  A képviselőház folyosóján.
  A munkapártból.
  Az ellenzék és a képviselőház.
  Kossuth Ferenc cikkelye.
Kivételes állapot.
A törvénybeiktatott abszolutizmus.
Itt a statárium!
A módositott hóhértörvény.
Pesti Hírlap
Az alszolutizmus kodifikálása.
Az uj arany-bulla.
A kormány "kivételes" hatalma.
Ébredj nemzet!
A háborús javaslatok napirenden.
  Az ellenzék manifesztuma nemzethez.
El nem sült shrapnel.
Limonádé és vitriol.
Pesti Napló
Consummatum est
Dermesztő napok
Az elhantolt alkotmány

---

Előszó

A különleges jogrend a jogállam egyik legjelentősebb biztosítéka. Ezen jogi rezsim célja az állam és polgárainak létét veszélyeztető legsúlyosabb vészidőszakokban az állam operativitásának növelése. Jogállami biztosítéka abban rejlik, hogy a megfelelően szabályozott különleges jogrendben alkotmányos keretek között lefektetik magának az egyes vészidőszakoknak az alapfogalmait, meghatározzák a jogosítotti kört, valamint adekvát módon az általa gyakorolható többletjogosítványokat. Teszik mindezt úgy, hogy szigorúan lehatárolják az egyes jogosítványok alkalmazhatóságát és kijelölik annak maximális kereteit, mégpedig oly módon, hogy megfelelő fékeket és felelősségre vonási rendszereket helyeznek el a szabályanyagban. Ennek során tehát jogállami keretek között megvalósul az állam működőképességének növelése, méghozzá akként, hogy közben a feljogosítottnak az alkotmányos minimum szabályokat mindvégig fenn kell tartania.

A kivételes hatalom jogállami kialakulása, vagyis a különleges jogrend a polgári állam hosszú 19. századi evolúciójának az egyik eredménye. A 19. század első felében utat tört magának az abszolutizmus önkényével szemben a polgári gondolkodás és a polgári állam eszménye. Az euro-atlanti térségben eme folyamat a francia forradalommal vette kezdetét, amely a térség legtöbb államában a század közepére érett be.

A polgári állam és a kapitalista gazdálkodás térnyerése azonban számos addig nem észlelhető jelenség és probléma forrásává vált. A kapitalista gazdálkodás megszülte saját társadalmi osztályát, a társadalom peremén tengődő proletárságot, mely keresve boldogulását egy sajátos ideológiát formálva létrehozta az internacionalizmus eszményét. Szintén a kapitalizmusból fakadó nyersanyagéhség, valamint a többlettermelés nacionalizmussal fűszerezett eredménye, az imperializmus, megteremtette az elnyomott népek garmadáját, amelyek saját nacionalizmusukra építve egyre inkább próbáltak kitörni ezen elnyomás alól, hirdetve önnön rendelkezési jogukat.

Az internacionalizmus, a nacionalizmus és a létrejövő totális hadviselés – amelyet jócskán felerősítettek az ipari forradalom találmányai és a hadiipar fejlődése – teljesen új biztonsági környezetet eredményezett, amelyben a polgári állam – amit kezdetekben leginkább a magántulajdon megóvására fenntartott intézményrendszerre degradáltak – eszköz nélkül állt a kihívással szemben. A jogállam megóvásához, a kialakult gazdasági és társadalmi viszonyok fenntartásához szükségessé vált tehát egy újfajta jogi rezsim megteremtése, amely bár növeli az állam operativitását, emellett azonban megtartja a jogállam alapvető elveit. Ezen jogi rezsim lett a kivételes hatalmi szabályozás, modern fogalmainkkal a különleges jogrend.

Magyarországon hosszú vajúdást követően 1912-ben fogadta el az Országgyűlés az első átfogó kivételes hatalmi törvényt, amely háború esetére adott felhatalmazást a kormánynak, lehetőséget adva a közigazgatás átalakítására, a törvényben meghatározott alapjogok korlátozására és a hadigazdálkodás kereteinek kialakítására.

A háború esetére szóló kivételes hatalmi intézkedéseket tartalmazó 1912. évi LXIII. törvénycikket megalkotását követően csakhamar alkalmazni is kényszerült a magyar kormány, hiszen e törvény jelentette az alapját az első világháborús hadi jogalkotásnak.

A törvény és annak alkalmazása az egyik a csekély számú példa közül, amely ezen garanciális jogi rezsim gyakorlati alkalmazásának vizsgálatát lehetővé teszi, vagyis megismerése rendkívüli jelentőséggel bírhat a jelenkor jogalkotására is, hiszen gyakorlati ismeretekkel támaszthatja alá egy-egy jogszabályi megoldás megvalósíthatóságát, segíthet az optimális szintű felhatalmazás mértékének megállapításában.

Jelen kötet a törvény megalkotásával kapcsolatos országgyűlési irományokat és naplókat tartalmazza, emellett az érintett időszak kivételes hatalmi törvényre vonatkozó hírlaptudósításai közül válogat. Utóbbi célja, hogy megpróbálja felvázolni a kivételes hatalmi jogi rezsimmel és annak egyes megoldásaival szemben megjelenő, a vizsgált időszakara jellemző társadalmi gondolkodást. Ezeken túlmenően egy bevezető tanulmány próbál egyfajta útjelzőként szolgálni a kötetben található források között, megismertetve a Tisztelt Olvasót a korszak történeti, politikai eseményeivel, jogi folyamataival és az azokból levonható lehetséges következtetésekkel.

A fenti célokon túl, reményeim szerint a kötet hasznos és értékes olvasmányt jelent olyan olvasók számára is, akik nem szakmai (tudományos, gyakorlati) tevékenységük keretében, hanem a széles látókörű, művelt, de e téren laikus olvasó indíttatásával veszik kézbe a kötetet.

Győr, 2017. június 14.
A szerkesztő

---