Balogh Fruzsina [et al.]
A nőiség és a nemiség kérdései értelmi fogyatékos felnőttek csoportjaiban
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető (Balogh Fruzsina)
Értelmi fogyatékossággal élő nők - helyzetkép
Párkapcsolat, szexualitás
Fogamzásgátlás
Házasságkötés
Gyermekvállalás
ÉFOÉSZ bemutatkozás (Balogh Fruzsina)
Mi, nők projekt - célok és főbb tevékenységek
Az akciócsoport foglalkozássorozata - módszertan és tapasztalatok
"Mi, nők" akciócsoport mintafeladatok (Balogh Fruzsina)
A Fórumszínház - Augusto Boal egyedülálló módszere a "Mi, nők" projekt színházi és szexuális önismereti csoportjain keresztül (Katona Réka)
Gondoljuk újra! (Balogh Lídia - Szabó Mónika)
Fogyatékosság, nők és férfiak a társadalomban
A társadalmi rendszerek és az egyenlőtlenségek
A nemi szerepek és azokhoz kapcsolódó ideológiák
A fogyatékossággal élő nők helyzete
Mit lehet tenni?
Felhasznált irodalom
Szexuális nevelés az értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek körében (Szabó Ákosné)
A szexuális szocializáció
A szexuális nevelés célja
A szexuális nevelés típusai
A progresszív szexuális nevelés négy alapvető célja
Két progresszív szexuális nevelési program
A SIECUS program
Szerzőinkről
Bevezető
Ez a kiadvány értelmi fogyatékos nők szexualitásával foglalkozik. Habár az emberi jogi szemlélet terjedésének köszönhetően mind több országban van lehetősége az érintett nőknek ezekben a kérdésekben döntéseket hozni, párkapcsolatban élni, megélni saját szexualitásukat, házasodni, családot alapítani, mégis máig szokatlan szókapcsolat ez, és mindannyiónkban - laikusokban, szociális szférában dolgozókban, a fogyatékosságügy vagy a gyógypedagógia szakembereiben - számtalan kérdést ébreszthet.
Hol érnek össze az emberi jogok és a hétköznapi nehézségek? Más az elmélet és a gyakorlat? Kell-e másként tekinteni az emancipációra, a feminizmusra, ha értelmi fogyatékos nőkről van szó? Honnan indul a szexuális nevelés, és merülnek-e fel speciális kérdések? Hogyan lehet az érintettek önérvényesítését segíteni - a hazai jogi és társadalmi viszonyok korlátai ellenére? És még ezernyi hasonló. Ebben a kiadványban nem vállalkozunk rá, hogy a témával összefüggő valamennyi nehéz kérdést megválaszoljuk. Arra vállalkozunk, hogy közreadjuk mindazt a tapasztalatot és tudást, amit ezen a téren össze tudtunk gyűjteni: a különböző területek szakértői által, valamint saját munkánk során.
Szervezetünk, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége az Ars Erotica alapítvánnyal együttműködve 2014-ben nyújtott be és nyert pályázatot a Norvég Civil Támogatási Alapnál Mi, nők címmel. Látva, tapasztalva nem csak a társadalom, de éppen az érintetteket körülvevő szűk közeg: a családok, a szakemberek, gondozók és döntéshozók értetlenségét az értelmi fogyatékos emberek szexualitása és az érintett nők nőisége terén, régóta erősödött bennünk az a szakmai cél, hogy ezzel valamilyen módon foglalkozni kell.
Az NCTA pályázat elnyerését megelőzte egy szintén ezt a célt szolgáló projekt Mi, nők, igazán nők címmel. Ennek keretén belül képzési tematika és ehhez tartozó könnyen érthető kiadvány készült, amely elsődlegesen az érintettek nőiségére, nőiességére fókuszált. Témája a szexuális egészségtől és higiéniától a nőiesség külső és belső jegyein át a nemi szerepek kérdéséig terjedt. A kiadványban több külső szakértő - pszichológus, nőgyógyász - megszólalt, valamint szót kapott az ÉFOÉSZ önérvényesítő csoportjának néhány nőtagja is.
A kiadvány a legjobb szándék és a magas szintű szakmai kivitelezés ellenére nagy port kavart: kritikát kapott a túl hagyományos nézőpont, a gender szemlélet hiánya, a nemi szerepek sztereotipikus megjelenése. A visszajelzések elindítottak egy olyan párbeszédet, amelyre igen nagy szükség volt: a nőjogi és a fogyatékosságügyi kérdések összefonódtak, és egyértelművé vált, hogy közös válaszokat kell keresnünk. Így ez a kiadvány arra is vállalkozik - ahogyan végül maga a megvalósult Mi, nők projekt is tette -, hogy a vita tanulságait szintetizálja, és továbbgondolja a felmerült szakmai kérdéseket.
Ennek érdekében először összefoglaljuk azt a társadalmi-jogi-intézményi közeget, amely alapja az értelmi fogyatékos nők szexualitásáról szóló diskurzusnak. A téma megközelítését tovább árnyalja a női jogok és a feminizmus területén jártas szakértők fejezete, ezután az olvasó képet kaphat a szexualitás és szocializáció összefüggéseiről.
A kiadvány következő részében a Norvég Civil Alap támogatásával 2014 decemberétől 2016 áprilisáig zajló Mi, nők projekt tapasztalatait foglaljuk össze. A projekt célja a résztvevő értelmi fogyatékos nők megerősítése saját szexualitásukban, támogatása önérvényesítésükben és önismeretükben, valamint az ezzel összefüggő társadalmi szemléletformálás volt. Itt nemcsak a munka egyes fázisait és azok szakmai tanulságait gyűjtöttük össze, de módszertani tapasztalatok és jó gyakorlatok közreadása is célunk.