Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Nagy Vendel

Moccanó idő

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


01. Előszó
02. Ajánló
03. Elborult elmével
04. Vívódás
05. S ha elfogy...
06. Periférián
07. Népszámlálás
08. Újgazdagok
09. Hit...?
10. Édesapámról
11. Arató
12. Temetésen
13. Jó tanács
14. Bölcselet
15. Igazságtalanság
16. Ima
17. Az ördög hegedűse
18. Teremtés
19. Eszmélés
20. Kocsmadal
21. Lázas vízió
22. Ébredés
23. Kitüntetett költő dilemmája...
24. Háború
25. Füstszagú kocsmában
26. Csillagpor
27. A felkelő hold
28. Afrodité tánca
29. Életmű
30. Zúgó folyó partján
31. Csipkerózsikát álmából...
32. A moccanó idő
33. Vándorének 01.
34. Vándorének 02.
35. Így van ez
36. Őszülő szívvel /névnapodra/
37. Mi marad utánam?
38. A hajnali erdő
39. A költő szinonimái
40. Öregkori szerelem
41. Majd akkor /táncdal/
42. Ösztön
43. Nézőpont Matyi barátomnak
44. Könyv és virág
45. Én a gladiátor (álom)
46. Utoljára
47. Mai napi humorka VI.
48. Őszi színek...
49. Piros rózsák /műdal/
50. Hajnali gondolatok...
51. Gasztronómiai vízió
52. Igazam van?
53. Koldusok országa
54. Kiölöm magamból
55. Majd, ha öreg leszek
56. Nádaratók dala /magyar nóta/
57. A kurtizán bundája
58. Mikor először
59. Őszidőben
60. Kakasdi sváb dallamok
61. Végrendelet 2011-ben
62. Májusi hangulatok
63. Örömök öröme
64. Este a parkban
65. Honvágyam
66. Gondolat-ok
67. Jégtörő Mátyás
68. Meggyóntam én bűneimet a papnak
69. A fekete madár
70. Utószó



Előszó

ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK

Néha-néha előfordul, hogy előkeresem vagy meghallgatom régi verseimet, s elcsodálkozom, függetleníteni tudom magam a műtől, és úgy hallgatom, mintha nem is én írtam volna őket valamikor réges-régen.

Ilyenkor jön elő az a másik dimenzió, mikor felismerem a régi gondolataimat, s újraértelmezem, talán még át is írom, aktualizálom a mai igényeknek és gondolatiságnak megfelelően.

Az sem ritkaság ha teljesen megváltozik a vers, vagy akár a próza is.

Eleinte lassan moccan az idő, a gyermekkor átlibben a felnőttkorba, és negyven év felett már szinte száguld, vágtat, egy időrohanás az egész létünk.

A mozzanatok, a pillanatok, mint fényvillanások megmaradnak, szerencsésebb esetben akár egy fényképen, de ha éppen nincs pillanatfelvétel, akkor a fejben és a szívben merednek kővé az események, és ezeket a villámlásokat kell leírni, hogy ideig-óráig még túléljenek bennünket, legalábbis addig, míg lesz, aki emlékszik ránk, mert aki nem tud bennünket kötni semmihez, nem is gondol már velünk.

Ebben a nyolcadik kötetben kaphatnak ízelítőt a régi alkotásokból, a teljesség igénye nélkül, mindenféle események, érzések összevissza kavalkádja válhat belőle néha talán kibogozhatatlanul, de mégis csak követhetően.

Jöjjenek velem egy időutazásra az elmúlt évszázad közepétől a végéig, élmények reményében.

Ezek a versek adták az alapot, a tanulást és gyakorlást, az ujjgyakorlatokat, és a szellemi tornákat, ahhoz, hogy napjainkban egy másféle stílus jegyeit vélhessék felfedezni írásműveimben.

Szeretettel ajánlom ezt a könyvet minden érdeklődő embernek, aki kutatja a múltat és kíváncsi a jövőre.

A jövőnket csak az elszaladt idő fejtheti meg.

Aki ezt a könyvet olvassa, és talán ismeri az előzőeket is, párhuzamot vonhat a múlt és a jelen, valamint akár a jövő okairól és történéseiről.

Mindenkinek értékes elmerülést kívánok a versek érdekes bugyraiban, tartalmas időtöltést kívánok a könyv fölött.

Kézcsókom a Hölgyeknek, kézfogás az Uraknak.

Tisztelettel...

NAGY VENDEL

MAGÁNZÓ

NYIBA, KÖLTŐK IMÁI DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ

SZEKSZÁRD, 2017. JÚLIUS 15.


×