---

Tartalom

Bevezető
I. Az egynapos kamatszint alakulását meghatározó tényezők
I.1 Az MNB eszköztára
I.2 Elméleti összefüggések
I.3 A banki likviditáskezelés korlátai, bankközi piaci súrlódások
II. A magyarországi adatokon elvégzett empirikus vizsgálatok
II.1 Az overnight kamatszint leíró statisztikáinak vizsgálata
II.2 Az overnight kamatszint tartalékperióduson belüli alakulása
II.3 Az overnight bankközi kamatszint modellezése
II.4 Becslési eredmények
III. Várható tendenciák
III.1 Likviditási folyamatok
III.2 Bankközi piaci folyamatok
IV. Következtetések
Mellékletek
Hivatkozások

---

Bevezetés

A hozamgörbe kiindulópontját jelentő egynapos (O/N) futamidőnek fontos szerepe van a monetáris politikában. Az O/N kamatok alakulása hatással van a rövid hozamszintre, ami sok országban a monetáris politika operatív célja. Ennek következtében a monetáris politikai műveletek végrehajtása, valamint az eszköztár kialakítása során fontos, hogy a központi bank minél pontosabb képpel rendelkezzen arról, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák az O/N kamatok viselkedését. Természetesen minél tökéletesebb egy jegybank O/N kamatszintre vonatkozó modellje, annál inkább képes lehet a kamatszint alakulását a monetáris transzmisszió szempontjából kedvező irányba befolyásolni.

Az elemzés első fejezetében az empirikus vizsgálatok megértésének megkönnyítése érdekében rövid ismertetést közlünk az MNB monetáris politikai eszköztáráról. Az MNB-nek nincs közvetlen O/N kamatcélja, az egynapos kamatszint irányadó kamattól való eltérését azonban, tekintettel annak kedvezőtlen monetáris politikai hatásaira, korlátozza eszköztárának kialakításával.

Az eszköztár bemutatását követően ismertetjük az O/N kamatszint vizsgálatához nélkülözhetetlen elméleti összefüggéseket, illetve azok gyakorlati korlátait. Az MNB lehetőséget nyújt az átlagolásra a tartalékteljesítés során. Az átlagolás következtében a banki likviditáskezelés időhorizontját az egy hónapos tartalékperiódus határozza meg, ami hozzájárul a likviditásingadozás által generált hozamingadozás mérséklődéséhez. Az átlagolás kihasználását azonban több tényező is nehezíti Magyarországon. Egyrészt nehezen előre jelezhetőek az O/N kamatszintre jelentős hatást gyakorló autonóm likviditási tényezők, elsősorban a jegybanknál vezetett államháztartási számlák tartalékperióduson belüli alakulása. Másrészt a bankközi piac csak korlátozottan képes a likviditás rendszerszintű elosztására.

A második fejezetben az O/N kamatszint alakulásával kapcsolatos empirikus vizsgálatokat ismertetjük. A leíró statisztikák áttekintését követően megvizsgáljuk, hogy a magyar bankrendszer teljes mértékben kihasználja-e az átlagolást. Végül bemutatjuk az O/N kamatszintre felírt modellünket, illetve értelmezzük a modellbecslés eredményeit.

A harmadik részben kísérletet teszünk a jövőbeni folyamatok felvázolására. Ennek kapcsán áttekintjük az O/N kamatszint ingadozását befolyásoló környezet várható változásait. Végül a negyedik rész az elemzés legfontosabb következtetéseit foglalja össze.

---