---

Tartalom

Bevezető gondolatok, köszöntők
  Gábrityné dr. Molnár Irén: Mit kell tennünk a magyar nyelvű oktatásért?
  Gábrityné dr. Molnár Irén
  Kasza József
  Pavel Domonji

A magyar oktatásügy helyzete a Kárpát-medencében (plenáris ülés)
  Honti Mária: Anyanyelv és kultúra
  Dr. Tóth Lajos: A magyar tanynyelvű oktatás a Vajdaságban
  Dr. Cs. Gyímesi Éva: Az erdélyi magyar oktatás helyzetéről
  Szigeti László: A magyar oktatásügy helyzete Szlovákiában
  Fedinec Csilla: A magyar iskolahálózat Kárpátalján
  Kiss Piroska: A magyar oktatás a háborús években Baranyában
  Dr. Székely András Bertalan: Magyar nemzetiségi oktatás Szlovéniában

A magyar oktatás és iskolarendszer időszerű kérdései (1. szekció)
  Mirnics Károly: Az óvodától az egyetemig - anyanyelven
  Dr. Ágoston Mihály: Az anyaországon kívül élő nemzetrészek anyanyelvű oktatási rendszerének időszerű kérdései
  Dr. Bosnyák István: Iskolahálózat és útkeresés
  Dr. Páll Sándor: A képviselő felelőssége
  Mgr. Tóth-Glemba Klára: A könyvtárak helyzete Közép-Bánátban
  Dr. Gidai Erzsébet: Összegezés

Főiskolai és egyetemi képzés (2. szekció)
  Dr. Szalma József: Egyetemi oktatás és jogi keretek
  Dr. Kulcsár-Szabó Ernőné: Támogatási formák a határon túli felsőoktatásnak
  Egyed Albert: A magyarországi támogatások célja
  Dr. Stark Ferenc: Felzárkózás a magyarországi követelményekhez

Tankönyvellátás (2. szekció)
  Székely Győző: Tankönyvbehozatal helyett - saját tankönyv
  Muhi Béla: Az Ismeretterjesztő Füzetekről
  Mirnics Zsuzsa: Azonosságtudat és tankönyvpótlás
  Dr. Szalma József: Összegezés

A nemzeti kisebbségek nyelvhasználata (3. szekció)
  Mgr. Saffer Veronika: Anyanyelvápolás és környezetnyelv a gyakorlatban
  Dr. Molnár Csikós László: A jugoszláviai magyar tanulók nyelvhasználati szokásai

Néphagyomány és oktatás (3. szekció)
  Dr. Szöllősy Vágó László: Néphagyomány és azonosságtudat
  Beszédes Valéria: A néprajz helye az oktatásban
  Dr. Horváth Mátyás: Összegezés

Zárónyilatkozat

Függelék
  A kötet szerzőiről
  A tanácskozás részvevőinek névsora

---

Bevezető

Az anyaországukon kívül élő magyarság nemzeti identitásának megőrzése és az európai szintnek megfelelő szakemberképzés feltétele az önálló anyanyelvű oktatási rendszer kiépítése. A kisebbségben élő magyarság - erejéhez mérten - célul tűzte ki kulturális és történelmi hagyományaihoz méltó szakemberi és értelmiségi, valamint vállalkozói rétegének megteremtését, enélkül ugyanis elsorvad a nemzet életképessége, nyelve. Legsürgősebb tennivalónk az anyanyelvű oktatás megőrzése és fejlesztése az óvodáktól kezdve a felsőoktatási szintig. Tisztában vagyunk vele, hogy e komplex kérdésnek több síkja van: szükséges hozzá a szülőföldjéhez ragaszkodó nemzettárs (az iskolákba sok magyar ajkú gyermek), szükséges a megfelelő infrastruktúra (iskolák, kutatóközpontok, információs hálózat), kellenek könyvtárak, taneszközök (magyar tankönyvek) és nem utolsósorban magyar szakkáderek (szakemberek, tanárok) és egyéb szellemi feltételek.

A Magyarságkutató Tudományos Társaság szervezésében 1996. november 23-án Szabadkán egy tudományos tanácskozáson olyan témához nyúltunk, amely a Kárpát- medencében élő magyarság közös érdeke: Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Baranyában, Muravidéken és persze a Vajdaságban is meg kell tartanunk anyanyelvű iskoláinkat, különben gyökértelenné váltunk. Nyolcvan éve "gyakoroljuk" a kisebbségi létet, de a Vajdaságban például a kilencvenes években eddig még soha nem tapasztalt helyzetbe került a magyar nemzeti kisebbség. Jelentős a visszafejlődés a magyar oktatás és közművelődés terén, a háború és az elszegényedés elől nagyszámú fiatal család és értelmiségi menekült külföldre. Az oktatási intézmények vég nélküli átszervezése és a kivándorlások oda vezettek, hogy a magyar nemzetiségű tanulók ezrei maradnak ki az anyanyelvű oktatási rendszerből. Az itthon maradt szülők lelkében is ott él a szorongás (különösen a szórványmagyarság esetében), hogy a gyermek anyanyelvű oktatása nem válhat előnyére, és sikeres továbbtanulása, érvényesülése forog kockán. A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának mennyiségi mutatói ugyan különböző képet festenek a határon túli régiókban, de a tanácskozáson valamennyien sorvadásról számoltak be.

A szakmák és az oktatási profilok felaprózottsága folytán mind kevesebb diák jut el a magyar középiskolákba szülőhelye környékén. A vajdasági iskolákban az egységes állami programokhoz való közeledés már olyan méreteket öltött, hogy a nemzetiségi tanulók igen keveset tanulnak nemzeti és nemzetiségi identitásukról, történelmükről, kultúrájukról. Az oktatásügyi politikusok ügyesen alkalmazzák a tannyelvek integrálását két tannyelvű vagy vegyes osztályok létrehozásával; az indok: másmilyenre nincs anyagi fedezet, mert az ország szétesésének és a nemzetközi gazdasági zárlatnak az árát mindenkinek meg kell fizetnie.

A szabadkai tanácskozáson különböző országok, régiók tapasztalatait cseréltük ki. Nem igyekeztünk feltétlenül egyformán gondolkodni, mégis kikristályosodtak a magyar nyelvű oktatás fejlesztéséhez jelenleg legfontosabb cselekvési irányelvek. Minden határon túli nemzetrész egy átfogó kulturális intézményrendszer részeként szeretné megszervezni az anyanyelvű oktatást lehetőleg a saját szellemi erejére (s csak végső esetben az anyaország káderbeli és anyagi segítségére) támaszkodva, maximálisan kihasználva azon állam támogatását is, melynek adófizető polgára. Az oktatás intézménytípusai között vannak nemcsak állami, de felekezeti, sőt magánjellegű intézmények is (Erdélyben); több figyelmet kellene fordítanunk tehát az egyes alapítványok jelentős támogatásainak racionális kihasználására egyes régiókban. Végső cél mindenkor a teljes magyar nyelvű oktatás minden tantárgyból (ez alól természetesen kivétel az államnyelv), az anyanyelvű felvételi vizsga minden egyetemen. Növelni szeretnénk a helyi önkormányzatok beleszólását az iskolaügyekbe is (igazgatók, iskolatanácsok, szülők tanácsának kinevezése), ez biztosítékot nyújtana a magyar káderek itthon tartására, a tantervek megfelelő alakítására, az oktatási szint növelésére, a pedagógusok érdekvédelmére. Az önkormányzatok és a vállalkozó réteg együttműködése jelentősen növelné az itthon tartás esélyeit, sőt talán a visszatérni kívánóknak is munka- és életlehetőséget nyújtana.

A tanácskozás részvevői igyekeztek feltérképezni a határon túli közösségek magyar nyelvű oktatásában beállt változásokat, hiszen valamennyi Kárpát-medencei régióban folyamatban van a rendszerváltás. Megállapítottuk, hogy folyamatosan kell kísérnünk a demográfiai változásokat, az iskolai intézmények belső szerkezetét, a tantervek elfogadhatóságát, a tanerők szakmai továbbképzését. Félek, hogy jelenleg nincs világos képünk a magyar iskolák, kutatóintézetek káderbeli, szakmai, anyagi szükségleteiről.

...

---