---

Tartalom

A tanulmány főbb megállapításainak összefoglalása
Bevezetés
1. Jelzáloglevél és jelzáloghitelezés - a magyar rendszer sajátosságairól
1.1 A jelzáloglevél gazdasági jelentősége
1.2 A jelzáloghitelezés és a jelzáloglevél-piac kialakulása
2. A hazai jelzáloglevél-piac jellemzői
2.1 A piac szereplői
  Jelzálogbankok
  Befektetők
  Az intézményi befektetők befektetési korlátai és azok hatása
2.2 Kibocsátás, másodpiaci forgalom
3. Kockázati kérdések
3.1 Hitelkockázat
  LTV-korlát, a jelzáloghitelek minősége
  A jelzáloglevelek fedezettsége
  Fedezetértékelés
  Az előtörlesztés kockázata
  Csődkockázat
3.2 Piaci kockázatok
  Kamatkockázat, lejárati összhang
  Árfolyamkockázat
4. Kitekintés
4.1 A támogatási rendszer lehetséges megváltozásának hatása
4.2 A devizahitelek terjedése
4.3 Befektetői elvárások
4.4 Jelzálogbanki modellek átalakulása
4.5 A jelzáloghitelezés finanszírozásának alternatívái
4.6 Az új tőkekövetelmény-szabályozások hatása
4.7 Legújabb fejlemények - A jelzálogbankok tulajdonosi hátterében történő változások
4.8 Konklúzió
Függelék
Szószedet
A támogatási rendszer elemei és a jelzáloglevélhez kapcsolódó támogatások
Az intézményi befektetők befektetéseire vonatkozó limitek és hatásuk
Irodalomjegyzék

---

Bevezetés

A jelzáloghitelezés Magyarországon ma a bankszektor egyik legsikeresebb szegmense. Jelen tanulmányban a jelzáloghitelezésnek nem az eszközoldala, azaz a jelzáloghitelek, hanem az eddig viszonylag kevés hangsúlyt kapott finanszírozási oldala, azon belül is a jelzálogbanki modell és a jelzáloglevelek kerülnek fókuszba, bár a speciálisan szoros kapcsolatból adódóan egyes pontokon az eszközoldal vizsgálata is elengedhetetlennek bizonyul.

A tanulmányban a jelzáloghitelek elemzésére csak a jelzáloglevél-piac működésének és tendenciáinak megértéséhez szükséges mértékben térünk ki. A jelzáloghitelek, a lakáshitelek és a jelzáloglevél fedezetű hitelek közötti különbségek, valamint a támogatási rendelet által alkalmazott kifejezések magyarázatára így korlátozott a lehetőség, de a pontosabb érthetőség érdekében a Függelékben egy önálló, rövid szószedetet állítottunk össze.

Pénzügyi stabilitási szempontból a jelzáloglevél és piacának megvizsgálása több szempontból is fontosnak tekinthető:

- a jelzálogbankoknak a magyar bankrendszerben betöltött speciális szerepe
- a jelzáloglevél, mint speciálisan hosszú futamidejű finanszírozási eszköz jelentősége,
- a jelzáloglevél erősödő értékpapír-piaci jelenléte,
- a jelzáloglevélnek az intézményi befektetők portfóliójában elért részaránya,
- az eddig példaként szolgáló német jelzálogbanki modell átalakulása,
- és a hitelezési termékek között magas részaránnyal szereplő jelzáloghitelekhez fűződő szoros kapcsolata következtében.

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az elmúlt hét évben hogyan fejlődött ki a mesterségesen, állami oldalról a lakáscélú jelzáloghitelekhez kapcsolódó támogatásokon keresztül erősen befolyásolt jelzáloglevél alapú finanszírozás, hol tartunk most szabályozási és piaci szempontból, és mik azok a tényezők, amelyek a további fejlődés irányát meghatározzák. Mindezeket a jelzáloglevelek piacának, a jelzálogbankok működésének, a szabályozási környezet sajátosságainak és a jelzáloglevélhez kapcsolódó kockázatoknak a bemutatásán keresztül tesszük meg.

A legfontosabb kérdésnek az tekinthető, hogy az állami támogatásokkal elindított és fenntartott rendszer mennyire lenne sikeres egy tisztán piaci feltételekre épülő környezetben. Magyar viszonylatban a piac fejlődése és a jelzáloglevél alapú finanszírozás rövid és hosszabb távú alakulásának szempontjából érdemes több külső tényező esetleges befolyásoló szerepét is figyelembe venni. Az utolsó fejezetben ennek tükrében a következő tényezők hatását vizsgáljuk:

- a támogatási rendszer esetleges megváltozása,
- a devizahitelezés növekedési ütemének fennmaradása,
- keresleti oldalról a külföldi/hazai befektetők elvárásai,
- a jelzálogbanki modell fennmaradása/megváltoztatása,
- az alternatív finanszírozási lehetőségek,
- az új tőkekövetelmény-szabályozások,
- a legújabb fejlemények - a jelzálogbankok tulajdonosi szerkezetében történő változások.

---