---

Tartalom

Bevezetés

I. Ugocsa vármegye korai természetföldrajzi viszonyai és a vármegye megszervezése

II. Ugocsa vármegye népességtörténete
1. Etnikai viszonyok a honfoglalás előtt
2. Etnikai viszonyok az ómagyar és a középmagyar korban

III. Ugocsa megye ómagyar és középmagyar kori helyneveinek nyelvi rétegei
1. Óeurópai névréteg
2. Szláv névréteg
2.1. Folyóvíznevek
2.2. Településnevek
2.3. Mikrotoponimák
2.4. A szláv helynévréteg nyelvi elemzése
2.5. A szláv eredetű helynévréteg kronológiai jellemzői
2.6. A szláv eredetű helynévréteg területi jellemzői
3. Magyar névréteg
3.1. Folyóvíznevek
3.2. Településnevek
3.3. Mikrotoponimák
3.4. A magyar helynevek korjelző és szláv-magyar nyelvi érintkezésre utaló nyelvi vonásai
3.5. A helynévfajták névtípusainak kronológiája
3.6. A helynévfajták területi megoszlása
4. Német etnikumra utaló névréteg
4.1. Folyóvíznevek
4.2. Településnevek
4.3. Mikrotoponimák
4.4. A német etnikumra utaló magyar eredetű nevek területi jellemzői
5. Román etnikumra utaló névréteg
5.1. Folyóvíznevek
5.2. Településnevek
5.3. Mikrotoponimák
5.4. A román etnikumra utaló helynevek területi jellemzői
6. Ismeretlen-bizonytalan eredetű névréteg
6.1. Folyóvíznevek
6.2. Településnevek
6.3. Mikrotoponimák
6.4. A bizonytalan eredetű helynevek területi jellemzői
7. Összegzés

IV. Ugocsa megye helyneveinek névrendszertani összefüggései
1. Névelméleti alapvetés
1.1. Tudománytörténeti előzmények
1.2. Terminológiai kérdések
1.3. A kikövetkeztetés módszere és a kikövetkeztetett nevek
2. Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani összefüggései
3. A középmagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani összefüggései

V. Összegzés

Irodalom
Summary

---

Összegzés

Munkámban egy megye korai helynévrendszerét vizsgáltam meg a legkorábbi időszaktól a középmagyar kor végéig. A munka során két egymással összefüggő cél vezérelt: egyrészt a helynévanyag nyelvi rétegeit igyekeztem feltárni és több szempontból bemutatni; másrészt pedig a megye viszonylag kései megtelepülése miatt a némileg később kialakuló ugocsai névrendszer jellemző tendenciáit kívántam leírni nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a névrendszer miként építi önmagát.

A vizsgálat eredményeit röviden az alábbiakban összegezhetjük. Ugocsa megye korai névrendszerének nyelvi rétegek és azon belül helynévfajták szerinti leírása fontos hozadékkal járt. A névrétegek nyelvi-névtani vizsgálata arra utal, hogy a névátvételek és a belső fejlődésű nevek szisztematikus leírása már pusztán azért is elengedhetetlen, mert ezáltal (pl. az idegen eredetű nevek fonotaktikai szerkezetének változásvizsgálata révén) olyan népességtörténeti vonatkozásokra is rámutathatunk a terület múltját vallatva, amellyel kapcsolatosan a nyelvi részrendszerek (akár a lexémarendszer) más elemei (pl. a személynevek vagy egyéb lexikális elemek) csak jóval kevesebb értékelhető információval szolgálnak. E vizsgálati eljárásnak köszönhetően a névadók és névhasználók kérdésének megítélésében is pontosabbá válhatnak ismereteink, továbbá a népi-nyelvi érintkezéseknek, kölcsönhatásoknak a megye helynévrendszerében jelentkező vonásai is jól feltárhatók. A szláv eredetű helynevek magyar helynévi adaptációjára például nemcsak a hangszerkezeti, hanem a morfológiai (helynévformánsokkal történő) beillesztés is utalhat, a román nevek integrálására pedig az értelmezésen alapuló tükörfordítás is rávilágíthat. A névrétegek névszerkezeti, funkcionális-szemantikai és keletkezéstörténeti elemzése és más területek méréseivel való összehasonlítása a különbségek és azonosságok felderítésével az egyes nyelvi rétegek panchronikus jegyeit is a felszínre hozhatja.

A megye helynévrendszerének kiépülését bemutató ómagyar és középmagyar kori vizsgálatokat azért gondolom fontosnak, mert a diakrón helynévvizsgálatok során a névbokrosodás jelenségének és a kikövetkeztetés módszerének a segítségével a kutatások árnyaltabb, pontosabb eredményekhez vezetnek. Véleményem szerint jó esélyekkel kijelenthetjük, hogy a névbokrosodás folyamata a magyar helynévrendszerben a legrégibb koroktól mindmáig aktív és univerzális jelenségnek számít, noha a rá jellemző tendenciákban bizonyos fokú elmozdulásokat is kimutathatunk. A jelenségvizsgálat arra is fényt derített, hogy az alapnevek között kiemelkedően fontos helyfajta a víznevek csoportja: ezek az elemek ugyanis - részben ősiségüknél fogva, részben pedig mivel jó viszonyítási alapnak számíthattak - gyakran vettek részt másodlagos nevek alakításában, ám a névalkotó szerepük idővel visszaszorul, s helyüket a mikrotoponimák másodlagosnév-alkotó szerepe veszi át, a középmagyar korban már domináns alapnévi pozíciót, funkciót látva el.

A kikövetkeztetés eljárásának tudatos és következetes alkalmazásáról a névtörténeti vizsgálatokban ugyancsak nem mondhatunk le, de az itt felvázolt módszerek - nagyobb névanyag és más területek bevonásával - még feltétlenül tovább finomítandók. A kikövetkeztetés módszere ezáltal a megbízható, körültekintő történeti névtani kutatások egyik lényeges pillérévé, támpontjává válhat, jelentőségét elsősorban a korai időszakok névrendszerének a feltárásában nem hangsúlyozhatjuk eléggé.

---