Kutatások sodrásában
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Szerkesztői előszó
KÖSZÖNTŐ
Kocsis Károly, Tarnóczy Mariann: A Magyarságkutató Tudományos Társaság 25. születésnapjára
KEZDETEK, KÖRÜLMÉNYEK
Gábrity Molnár Irén: A tudós jelen van (tudományművelés kisebbségi sorsban, a Vajdaságban)
Papp Z. Attila: A magyar tudományosságról alkotott koncepciók Vajdaságban
Gulyás László: A VMDK egyeduralmának korszaka (1989-1994)
Mirnics Károly: A vajdasági magyarok felgyorsult kivándorlásának a jelensége (az MTT kutatási feladatai)
ERŐNLÉTÜNK NYOMÁBAN
Pál Ágnes - Győri Ferenc: Vajdaság társadalmi és gazdaságföldrajzi helyzete
Takács Zoltán: Régió - regionális gazdaság - felsőoktatás viszonyrendszer
Hózsa Éva: Magyartanítás - kezdő fokon?
KÉPEK A JÖVŐRŐL
Mirnics Zsuzsanna: A háború gyermekei: transzgenerációs traumaátadás
Ágyas Réka: A vajdasági magyar fiatalok mérföldkövei: továbbtanulás, jövőkép és önszerveződés
T. Molnár Gizella: Vajdasági hallgatók a Szegedi Tudományegyetemen
Szlávicz Ágnes - Grabovac Beáta: A vajdasági doktoranduszok és fiatal kutatók elégedettsége az Újvidéki Egyetem doktori képzésével
KAPCSOLATAINK TERÜLETI DIMENZIÓJA
Ricz András: A határon átívelő Európai Uniós finanszírozású programok hatásai és területi dimenziói Vajdaságban
Szügyi Éva: A szerb-horvát határ menti kapcsolatok a napi írott médiában
ÚTKERESÉS A MAGYARSÁGKUTATÁS SODRÁSÁBAN
Az MTT 25 éve (összeállította Gábrity Molnár Irén)
MELLÉKLETEK
Közlemények a Magyarságkutató Tudományos Társaság 25 éves tevékenységéről
Szerzők életrajza
SADRŽAJ
CONTENT
NÉVMUTATÓ
Előszó
Vajon mivel lehetne/kellene a vajdasági magyarságkutatást jellemezni? A legfontosabb kulcsszavak a kisebbségi léthelyet, közösségi alternatívák elemzése... Ami pedig a kutatók magatartásában fedezhetünk fel: elhivatottság, gyakorlatiasság, hasznosulás, törekvés a nyitottságra, hálózatépítés.
Amikor egy tudományos műhely időszerű kisebbségi magatartásvizsgálatokkal foglalkozik, bizony ritkán kap olyan megbízást, ami éveken keresztül tartó, folyamatosan pénzelt kutatási téma feldolgozásához jogosítja fel. A Magyarságkutató Tudományos Társaság legtöbbször egy-egy projektum témához válogatja meg a kutatócsoportok kompetens tagjait. Így történik meg az, hogy egyesek néhány hónapig, mások néhány évig tudnak az aktuális témák köré csoportosulni. Kutatóink saját egyetemi vagy más munkahelyük mellett külön erőbefektetéssel, elhivatottan és gyakran ingyen, vagy aprópénzért vállalják az aktuális témafeldolgozásokat, az adatfeltáró terepi vagy statisztikai elemzéseket. Huszonöt éven keresztül sikerült megőriznünk a folyamatosságot. Számos kötet, tanulmány és előadás járult hozzá, hogy térségünk etnoregionális sajátosságairól adjunk képet. Köszönöm munkatársaimnak a tudomány szolgálatáért nyújtott negyed évszázados munkát, amiben bizonyosan a közös hitünk segített.
Ha ellátogatunk társaságunk honlapjára (www.mtt.org.rs), ott találjuk a negyed évszázados kutatási eredmények egy részét, a valóságos folyamatok egy szegmensének a látleletét. A publikációknál sorban lapozgathatjuk azokat az értékes köteteket, amelyek tevékenységünket jellemzik. A témák, amelyek külön megragadták az elmúlt évtizedekben a közvélemény figyelmét, azok a vajdasági magyar anyanyelvű oktatás lehetőségei, az itt élő lakosság népességmozgása, fogyatkozása, szórványosodása, és az ehhez kötődő életvitele, identifikálódása, továbbá, munkalehetősége, képzettsége, művelődési élete, vallásossága, majd az ifjúság jövőképe, a magyar nyelv és a média sorsa.
A Magyarságkutató Tudományos Társaság projektumai és kötetei gyakorlati haszonnal jártak. Már az is eredmény, hogy egy-egy kutatással többet és újat tudtunk meg önmagunkról, a magyar közösségünkről, kisebbségi létünkről. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a közéletünk figyelmét ráirányítjuk egy-egy, a közösség fennmaradása szempontjából életbe vágóan fontos jelenségre (asszimiláció, kivándorlás, képzettség, nyelvhasználat). A társadalomtudós ezeket a jelenségeket felfedi, elemzi, leírja vagy elmondja, de ilyenkor fontos a közélet reagálása és a politikai éleslátás, a tenni akarás is. Elégedettséggel állapítom meg, hogy volt, amikor tudományos eredményeink meghirdetésekor, a közéleti cselekvés nem maradt el. Reagálni kellett a kisebbségi, nyelvhasználati jogokra, az elvándorlás okozta demográfiai torzulásra a térségben. Ott voltak a tudományosan és empirikusan megalapozott adatok, a tehetséggondozó gimnáziumok és a tanítóképző kar alapításakor beleszóltunk a magyar nyelvű képzések feljavításába, ifjúságunk karrierépítési lehetőségeibe, írtunk médiafogyasztási szokásainkról, határon átívelő intézményeink kommunikációjáról, végül a közvélemény-kutatások egész sora szolgáltatott anyagot a különböző állapotvizsgálatokhoz.
Az idei, jubileumi kötetünkben - a beérkezett dolgozatok alapján - témablokkokat szerkesztettünk. A könyvnek nem az a célja, hogy mindenáron egy átfogó képet adjon a magyarságkutatásról a Vajdaságban, csupán egy civil kutató műhely újabb próbálkozása ez, hogy hozzájáruljon a közösségépítés elemeinek analizálásához, miközben - a változó gazdasági és térszerkezeti tényezők miatt - a társadalmi differenciáltságok folyamatosan alakulnak. Elsősorban a 25 éves Magyarságkutató Tudományos Társaság tevékenységét, megjelenésének körülményeit elemezzük (Gábrity Molnár, Kocsis, Tarnóczy, Gulyás), a magyar tudományosságról alkotott koncepciókat a Vajdaságban (Papp Z.). Kirajzolódnak azok a társadalmi jelenségek, amelyek a vajdasági magyarok jelenének és részben a jövőjének a meghatározói: életképes közösségként megmarad-e a szülőföldjén, vagy elvándorol (Mirnics)? Mi a (magyar) fiatalok jövőképe (Mirnics, Ágyas, T. Molnár, Szlávicz-Grabovac)? Mennyire vagyunk nyitottak és építhetünk-e a határ menti kapcsolatokra (Ricz, Szügyi)? Mennyire hatásosak erőnlétünk növelésében a gazdasági légkör (Pál-Győri), a felsőoktatási intézmények/egyetemek regionális gazdasági ereje (Takács) és a magyar nyelv tanulásának a módozatai (Hózsa)? Számos megválaszolatlan kérdés maradt még, akár a vajdasági magyarok életminőségének, esélytelenségének, önszerveződésének, vagy az értelmiségünk magatartásának a kérdéskörében, de erre már egy következő kötet kell, hogy rámutasson.
A Magyarságkutató Tudományos Társaság fennállásának 25. évfordulójára, megért az a törekvés, hogy új kutatási kapcsolódási modell jöjjön létre más tudományos intézményekkel Szerbiában/Vajdaságban, az anyaországban, sőt Európa felé is. Elsősorban azokat a tudománypolitikai kapcsolódási pontokat keressük, amelyek fontosak és időszerűek a magyar-magyar relációkban, és a kisebbségi magyar közösségek társadalmi, demográfiai, szociológiai és kulturális antropológiai vizsgálataiban. Újra előtérbe kerülhetnek a demográfiai csökkenés, migrációs mozgások tényleges okainak elemzése, a kistérségi erőnlét vizsgálata, esélyteremtések elemzése, munkaerőmozgás, de nem utolsó sorban a regionális, nemzeti és vallási identitásváltozások problémái. Ezekhez a témák feldolgozásához a jövőben nyitottság, tudományos kapcsolatépítés, fiatalítás, hálózatos együttműködés szükséges és hatalmas alázat a tudományművelés felé.
Szabadka, 2016 júliusa
Szerkesztő