---

Tartalom

Rövidítések jegyzéke
Bevezetés

I. A jogkimerülés dogmatikai alapjai
1. Az egyensúly jelentősége a szerzői jogban
2. A jogkimerülés fogalmi elemei
3. A jogkimerülés jogpolitikai indokai és alkalmazásának feltételei
4. Jogkimerülés a nemzetközi szerzői jogi forrásokban
4.1. A TRIPS Egyezmény (1994)
4.2. A WIPO Internet-szerződései (1996)
5. Nemzeti, regionális és nemzetközi jogkimerülés kontra párhuzamos import

II. A jogkimerülés érvényesülése az Európai Unió szerzői jogában
1. Az Európai Bíróság jogfejlesztő gyakorlata az 1970-es és 1980-as években
1.1. Tagállami gyakorlatok
1.2. Az Európai Bíróság első generációs joggyakorlata
2. Az 1988-as Zöld Könyv a szerzői jogról és a technológia kihívásairól
3. Vertikális irányelvi jogalkotás (1991–1996) és speciális jogkimerülés
4. A horizontális irányelvi jogalkotás (2001) és az általános jogkimerülés tétele
5. A jogkimerülés alkalmazásának a korlátjai az EU szerzői jogában
5.1. Korlátozott parallel import – a regionális jogkimerülés tétele
5.2. A követő jog (droit de suite)

III. A jogkimerülés érvényesülése az Egyesült Államok szerzői jogában
1. A first sale doctrine gyökerei
2. A first sale doctrine tartalmának pontosítása az 1976-os USCA megalkotásáig
3. A first sale doctrine hatályos törvényi előírása és terminológiai bizonytalanságai
4. A jogkimerülés elvét érő kihívások és változások az 1976-os USCA hatálya alatt
4.1. A hanglemezek bérbeadása és a Record Rental Amendment Act
4.2. A szoftverek bérbeadása és a Computer Software Rental Amendment Act
4.3. A fi lmek bérbeadása és a törvénymódosítás hiánya
4.4. Promóciós lemezek terjesztése és jogkimerülés
5. A first sale doctrine belső korlátai
5.1. A párhuzamos import tilalma és a jogkimerülés ütközése
5.2. Hézagos követő jog az Egyesült Államokban

IV. A digitális jogkimerülés határai az Európai Unióban és az Egyesült Államokban
1. A digitális jogkimerüléssel kapcsolatos esetjog
1.1. Szoftverek viszonteladása
1.2. Hangfelvételek viszonteladása: a ReDigi-ügy
1.3. Hangoskönyvek és e-könyvek viszonteladása
2. A digitális jogkimerüléssel kapcsolatos joggyakorlat kritikai elemzése
2.1. Licencia kontra adásvétel
2.2. Terjesztés kontra lehívásra történő nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel
2.3. Új másolat kontra migráció és a forward-and-delete technológiák alkalmazása
2.4. Eltérő műtípusok, a lex specialis és a funkcionális egyenlőség elmélete
3. Szükség van-e digitális jogkimerülésre?
3.1. Csak felhajtásról van szó?
3.2. Tradicionális pozitivizmus: zsákutca?
3.3. Konstruktív realizmus: a digitális jogkimerülés gazdasági, társadalmi és technológiai hatásai

Konklúzió
Irodalom- és forrásjegyzék

---

Ismertető

A Médiatudományi Könyvtár legújabb, immáron 20. köteteként megjelent Mezei Péter "Jogkimerülés a szerzői jogban" című kötete, mely a jogkimerülés fejlődésének bemutatásán keresztül segít eligazodni a szerzői jog aktuális kérdéseinek egy igen speciális területén.

A szerzői jogosultságok területének gyakran vizsgált kérdése a jogosultak, értékesítésre jogot szerzett személyek, valamint a társadalom szereplőinek viszonya. A kötet e reláció egy speciális esetével, a jogkimerülés kérdésével foglalkozik. A szerző feladatául tűzte ki ugyanis a tulajdonjog jogszerű átruházása útján forgalomba hozott szerzői művek adott műpéldányainak terjesztésével kapcsolatos jogalkotás és joggyakorlat vizsgálatát. A mű két fő jogdogmatikai irányt vet össze, így széleskörű ismereteket tartalmaz a - jogkimerülést elsőként alkalmazó - Egyesült Államok és az Európai Unió eltérő jogalkotásáról e téren. Mint azt Mezei Péter jelzi, habár az amerikai és német szerzői jogi jogfejlődés számos hasonlóságot mutat, az EGK, majd később az EU eltérő utat járt be.

A kötetben felvázolt elemzés kiválóan érzékelteti a nemzeti és nemzetközi jogkimerülés kizárólagos terjesztési joggal kapcsolatos tartalmát, valamint segít értelmezni az eltérő jogfejlődésű Egyesült Államok és az EU - végső soron hasonló - jogalkalmazásának gyakorlatát, a rendszerekbe épített belső korlátokat, továbbá a párhuzamos import és a követő jog intézményét is.

Végül a szerző reflektál a 21. század legfontosabb szerzői jogi kérdéseire, különös tekintettel az online platformon "eladott" adattartalmak átruházhatósága, tehát a digitális jogkimerülés kérdésére.

Forrás: http://mtmi.hu

---