---

Tartalom

BEVEZETŐ GONDOLATOK
Előszó
Szarka László: Etnopolitikai alternatívák és az integráció
Tarnóczy Mariann: Integrációs törekvések a tudományban

SZÓRVÁNYHELYZET
Mirnics Károly: Nemzeti kisebbségből szórványnépesség
Hajnal Virág: Nyelv és kultúra egy szerémségi magyar szórványközösség életében
Bagi Ferenc: Sremska Kamenica, a valamikori Camancz
Tóth-Glemba Klára: Az identitás-megőrzés esélyei a szórványban

ÉLŐ ANYANYELVÜNK
Mikes Melánia: A kétnyelvűség fejlesztése a vajdasági óvodákban
Szőke Anna: A magyar óvodahálózatról
Andrić Edit: A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban
Rajsli Ilona: Nyelvi attitűdvizsgálatok a vajdasági fiatalok körében
Papp György: A nyelvi korpuszépítéssel kapcsolatos tevékenység és hasznosulási beszámoló

VITA ÉS GYAKORLAT
Losonc Alpár: A vajdasági magyar értelmiségi szerepkörrel kapcsolatos dilemmák
Vajda Gábor: A mai vajdasági magyar értelmiség magatartása
Gábrityné Molnár Irén: Az értelmiségpótlás körülményei

MELLÉKLET
A magyar népesség aránya Vajdaságban-Szerbiában - Összeállította Mirnics Károly
Vajdaság nemzetiségi összetétele - Összeállította Gábrityné Molnár Irén
A magyarok aránya községek és települések szerint - Összeállította Mirnics Károly

A Magyarságkutató Tudományos Társaság tevékenysége 2001 és 2003 között
Kötetünk szerzői

Sadržaj
Contents

---

Előszó

A Magyarságkutató Tudományos Társaság két évvel ezelőtt három nagy tárgykört vállalt fel kutatási témaként: szociológiai- demográfiai elemzések a vajdasági etnikai térség átalakulásairól az utóbbi évtizedben, különös tekintettel a szórványosodás folyamatára; szociolingvisztikai kutatások: délvidéki nyelvi jellegzetességek, attitűdvizsgálatok és a nyelvi korpusz számítógépes feltérképezése; értelmiségi magatartás és a fogyatkozó értelmiségpótlás kérdései. E három témakörben 2002-ben és 2003-ban született tanulmányokat tartalmazza könyvünk.

Eddig szinte minden kötetünk gyakorlati haszonnal is járt. Már az is nyereség természetesen, hogy egy-egy kutatással többet tudtunk meg önmagunkról, magyar közösségünkről, kisebbségi létünkről. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy közéletünk figyelmét ráirányította egy-egy, a közösség fennmaradása szempontjából életbe vágóan fontos jelenségre (asszimiláció, oktatásgond, pedagógusképzés elsorvadása, tankönyvhiány, kivándoroltatás stb.) . S olyankor, amikor megvolt a politikai éleslátás és tenni akarás is - a cselekvés sem maradt el (tanítóképző kérdésének rendezése, tankönyvbehozatal, pedagógusképzés feljavítása stb.)

A korábbi években a kutatásokat a szükség hívta életre. A hazai kutatógárda szakemberei, tudósai nem túl sok szállal, és többnyire csak egyénileg kapcsolódtak az anyaországi kutatásokhoz vagy a határokon túli folyóiratokhoz, műhelyekhez. Közös kutatás csak ritkán jött létre - kevés kivétellel -, s inkább csak kiegészítő feladat jutott szakembereinknek. Az igény azonban kezdettől fogva megvolt az együttműködésre, összefogásra, összehasonlításra: hol is állunk egy-egy témakörben a Kárpát-medencében, és melyik műhely milyen kutatási vonalon fut, milyen nehézségekkel találja magát szemben, milyen eredményre jut. Valamiféle egybefogásra volt szükség. A Magyarságkutató Tudományos Társaság fennállásának tizedik évfordulójára ért meg az a törekvés, hogy egy új kutatási kapcsolódási modell jöjjön létre más tudományos intézményekkel a Vajdaságban, az anyaországban, sőt - miért ne? - akár Európában is. Elsősorban azokat a tudománypolitikai kapcsolódási pontokat fedeztük fel, amelyek a magyar-magyar relációkban fontosak és időszerűek:

A kisebbségi magyar közösségek társadalmi, demográfiai, szociológiai, néprajzi és kulturális antropológiai vizsgálata. A demográfiai csökkenés tényleges okainak elemzése, kistérségi vizsgálata. Etnikai változások Észak-Vajdaságban és a Tisza menti régiókban, valamint szórványban és a szigetmagyarság kistérségeiben. A regionális-, nemzeti- és vallási identitás.

Migrációs folyamatok (belső vándorlás, kivándorlás, munkaerő-migráció) vizsgálata. A magyar szórványok helyzete és a szórványosodás folyamata.

A magyar kisebbségi oktatási intézményhálózat elemzése. A kisebbségi magyar tannyelvű oktatási és kulturális intézményrendszer működésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdések vizsgálata.

A magyar mint anyanyelv és másodnyelv a Magyarországgal szomszédos országokban. Az egyéni és társadalmi kétnyelvűség hatása a nyelvi normák alakulására, nyelvváltási jelenségek, folyamatok a vajdasági magyarok körében. A nyelvi korpusz kiépítése.

Az MTT integrációs igénye szerencsésen egybeesett a Magyar Tudományos Akadémia 1996-tól fokozottabban mértékben kifejezett szándékával, hogy egybefogja az ország határain kívül működő magyar tudományos alkotókat, kutatókat (külhoni MTA köztestületi tagok, Domus-ösztöndíj, Arany János alapítványi támogatások). A kutatóállomás-program egy újabb lépés ezen az úton, s az MTT egyike a négy külhoni kutatóállomásnak (Kolozsvár, Dunaszerdahely és Beregszász mellett). A külhoni kutatóállomások azóta már bizonyították, hogy az intézményfejlesztéssel lehet leginkább támogatni a határon túli magyar tudományosságot, ugyanakkor elősegíthető beépülése az anyaországi, sőt az európai tudományos életbe. E műhelyek munkájában nem feltétlenül a hungarocentrizmust tartjuk fontosnak, hanem e térség összes etnikumának és közös társadalmi problémáinak feltárását, szakszerű, tudományos elemzését.

Jelen könyvünk - bízunk benne - haszonnal is jár. A szórványtanulmány kísérletet tesz rá, hogy definiálja: melyek azok a szórványhatások, ahol visszafordíthatatlan az eltűnés, mely intézmények útján lehet megállítani, s esetleg visszafordítani a diaszpórává válást. Könyvünk kérdésfelvető azzal kapcsolatban is, hogy volt-e, s milyen szerepe volt a délvidéki magyar értelmiségnek a magyarok azonosságtudat- vesztésében, fogyatkozásában, s értelmisége történelmi helyzetekben mennyire volt simulékony s a nagy látszatjogok élvezője, vagy a lehetőségek szerint a politikától magát távol tartva próbálta megőrizni függetlenségét. Az egymásnak feleselő tanulmányok - hisszük - továbbgondolásra késztetnek más kutatókat és az érdeklődő olvasókat egyaránt. A múltért való felelősségen túl a jövő iránt kötelezettséget hangsúlyozza, és lehetőségeit mutatja meg az értelmiségnevelés lehetőségeit felmérő tanulmány. Anyanyelvünk állapotát, romlását, a szerb és a magyar nyelv kölcsönhatását nem akárhol, hanem ott, ahol a nyelv megerősödik vagy elbukik - óvodáskorú gyerekeknél, általános iskolai tanulóknál, középiskolásoknál vizsgálják a szakemberek; ahol még a nyelv épségéért tenni lehet.

Valamennyi tanulmányt az egzakt módszerekkel kimondott megállapításokon túl romlásmegállítás, a visszafordítási szándék, a közösségért való aggodalom hatja át - szórványkérdésben, anyanyelvügyben, értelmiség-utánpótlásban egyaránt.

A szerkesztők

---