---

Tartalom

Előhang

ÓBOR
Nénia
Caludia sírfelirata
Epitaphium Claudiae
Sermo sollemnis
Vezúv-elégiák (1)
Vezúv-elégiák (2)
Gellius - Vergiliushoz
A legnagyobb szenvedés elégiája
Alkaiosi
Carmen natalicium - alternis versibus
Comprecatio
Fohász
Vigasztalás Philémón és Baukis fiának
Héraklész

VILLONI BALLADÁK
Ballade de Noël
Ballade de Pâques
Ballagó ballada
Ballada Szent Déneshez

SZATÍRÁK
Così fan tutte
Tandal
Lost Invest
Etűdök
Epódos Z. T. Reflex-íveire
Hőség
Örök menyasszony
Egy közönséges vásárlásról

SZONETTEK
"Attikai éjszakák"
Sub vesperum
Paschale
Mysterium
Pesti ősz
Florbela Espanca: Hiúság
Florbela Espanca: Vaidade
A 155. szonett

KELET
Keleties (1)
Keleties (2)
Keleties (3)
Telihold fénynél...
Dániel utolsó jövendölése
Tizenkét haiku

PÁLYÁK ÉS KÁNONOK
Példázat a gyöngyről
Blood, Sweat & Tears
Countdown
Kánon (I)
Kánon (II)
Kánon (III)
Kánon (IV)
Kánon (V)

ÚTTALAN UTAS
Côte Sauvage
Itália
Hathor
Afro-Nordic
Táblakép
Éljük át...
Aprendamos o rito
Mester
Bélyeg
Iszméné - Antigonéhoz
Paco
Hetven
Halottak napi ima
Es vetevé ut ez homis világ timnüce belé
Hulló fogak elégiája
Szemben
Adventus
Anyu
Christmas Carol
Február négy
Apu
Után
Consolatio Rilke egy sorára
Ikaros
A tél kertemre...
Зима в мои края
Kései
Otthon
Homo(k)
Kövek
Bőr
Tűz
Víz
Libra
Lakhesis

---

Fülszöveg

Mióta az eszemet tudom, mindig olvastam, írtam valamit. Tanultam, amit nem tudtam, és tanítottam, amit tudni véltem - minthogy teljes tudás nincs. Sok időm elúszott, sok minden kimaradt vagy elmaradt, de tettem, amit tennem lehetett.

Nemrégiben, egy szeles hajnalon, a sors különös kegye folytán pillantott rám Hermés, az írástudó és lélekkísérő. Nézése tanács volt: nyaláboljam össze, amit talán érdemes napvilágra hoznom a mélyből, még mielőtt ő maga szegődne kísérőmül - a mélybe. Engedek cinkos-komoly pillantásának, miközben elismerem: késtem vagy száz-kétszáz évet ezekkel a lapokkal. Nem lehetek elég hálás azért, amit a titánoktól kaptam. Akarva-akaratlanul őket évokálja, visszhangozza majd' minden szavam. Velük értek szót legkönnyebben, noha most élek, és valamilyen szinten szeretem a mát is. Köszönet annak, aki olvasás közben ezt megérti és elfogadja.

(Gábor Ágnes)

---