---

Tartalom

Bevezető

A KORPUSZÉPÍTÉS ELMÉLETI, GYAKORLATI KÉRDÉSEI
Rajsli Ilona: A vajdasági nyelvjárások és a regionális köznyelv korpuszának gyűjtése
Papp György: A fordításkorpusz-építés elvi és módszertani kérdései
Pató Imre: A Szerb-horvát-magyar nagyszótár kifordított anyagának korpuszépítési felhasználhatósága
Rajsli Ilona: Útmutató a korpuszba építendő élőnyelvi szövegek lejegyzéséhez

A MAGYAR NYELV VAJDASÁGI RÉTEGEI, HASZNÁLATI MINTÁI, JELENSÉGCSOPORTJA
Silling István: A kupuszinai nyelvjárás fonémaállományának állapoti-változási jellemzői
Papp György: Közösségi, településközösségi, etnikai, nyelvközösségi csúfolók Vajdaságban
Molnár Csikós László: Vállalati dolgozók, munkavállalók nyelvhasználata
Molnár Csikós László: A vajdasági magyar neologizmusok vizsgálati-minősítési kritériumai
Hózsa Éva: A délvidéki/vajdasági írók nyelvhasználata

OKTATÁS, NYELVHASZNÁLAT, KÉTNYELVŰSÉG
Rajsli Ilona: Középiskolásaink kis- és nagyközösségi nyelvhasználati mintái
Molnár Csikós László: Vajdasági és magyarországi tankönyvek szociolingvisztikai arculata
Andrić Edit: Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban
Papp György: Szólásinterferencia és szólásvesztés

MÁSODLAGOS, ÖSSZEGEZŐ ADATBÁZISOK KIÉPÍTÉSE
Rajsli Ilona: A történeti korpusz délvidéki vonatkozásainak számbavétele
Szerzőcsoport: A határon kívüli idegen szavak, lexikális elemek adattára

MELLÉKLET
A szerzőkről
Idegen nyelvű rezümék

Sadržaj
Contents

---

Bevezető

Több éve már, hogy elindult a magyarországi nyelvészet egyik legnagyobb vállalkozása, a magyar nemzeti szövegtár, illetve a magyar nyelvi korpusz megteremtése, amely a határon túli - inneni nyelvészeti műhelyek bekapcsolódásával csakhamar Kárpát-medencei magyar szövegtárrá teljesedett ki. Így alakult ki az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve a délvidéki - vajdasági kutatóállomások és kutatócsoportok hálózata, amelynek vajdasági munkálatait a Magyarságkutató Tudományos Társasághoz tartozó magyarkanizsai Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz kutató- és műszaki csoportja végzi a korábban megalakult Kanizsai Szociográfiai Műhely időszerű vállalkozásaként.

Az egységes magyar szövegtár és korpusz kiépítéséről, jelentőségéről itt és most nem értekezhetünk, hiszen lassan már könyvtárnyi irodalma van. Szóljunk hát róla csak a kisebbségi beszélőközösségek szempontjából. Korábban, amikor a magyar nyelv értelmező és egyéb szótárai, nyelvtanai készültek, kizárólag a homogén, anyaországi mintákra, forrásokra terjedtek ki a vizsgálatok, tehát a határokon kívüli közösségeknek csupán "fogyasztói" szerep jutott, nyelvhasználati szokásaink peremjelenségek maradtak. A korpuszépítés révén viszont részben a gyors műszaki lehetőségeknek, részben az új nyelvészeti szemléletnek köszönhetően új korszak virradt ránk, hiszen az egységes rendszerbe beépülnek napilapunk, hetilapjaink, folyóirataink, tankönyveink, élőnyelvi megnyilatkozásaink, tanulmányköteteink, íróink, fordításirodalmunk nyelvezete, szövegei, minden nyelvréteg használati jellemzői. Mi ennek a programnak, tervezetnek már régebben megszerveztük a bemutatóját, az adatgyűjtés, korpuszépítés azóta is folyamatos, és 2005 közepéig legalább kétmillió Mi ilyen nyelvben élünk egységből álló adatbázist juttatunk el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetébe.

Természetesen mindezt a műszaki folyamatot tudományos kutatótevékenységnek kell kísérnie már a lehetséges források kiválasztásától egészen a másodlagos adatbázisok, a szótárak nyelvi elemzéséig, megszerkesztéséig. Az igazi munkához csak akkor foghatunk, amikor a mi feldolgozott anyagunkat egyszer már általunk is felhasználható alakban visszakapjuk, illetve rendelkezésünkre áll.

Kísérőtevékenységként a nyelvészeti irodák nagyon sokféle, elmélyült, csoportos kutatásokat végeznek. Már elkészült az egységes helyesírási szótár, készülőben van az idegen szavak szótára, tervben van a szinonima- és a szólásszótár, nyelvtörténet, amely kiterjed a Trianon utáni nyelvi elkülönülésre, szétfejlődésre, a nyelvi kontaktus- és interferenciaszótárra, folyamatban van az oktatási rendszerek és a nyelv, nyelvi jogok összefüggésének vizsgálata, az egész Vajdaság nyelvészeti monográfiának, tanulmányainak, cikkeinek bibliográfiája, a legszükségesebb fogalmi rendszerű egyés kétnyelvű szótárainak, adattárak anyagának gyűjtése is.

A jelen kötet ennek a szerteágazó kutató-feldolgozó tevékenységnek eddigi eredményeit próbálja összefoglalni, tükrözni, bár ami elkészült, készülőben van, annak csak egy része, mert folyik az új Magyar értelmező kéziszótár délvidéki kiegészítése, külön helyesírási szótár készítése, amely a mi sajátos nyelvi alakulatainkat veszi számba, és meg kívánjuk jelentetni a minden magyar kisebbség szóhasználatára kiterjedő Idegen szavak és állami kölcsönszavak szótárát is.

A jelen kötetben közölt 15 tanulmány a következő elvi, tartalmi kérdések, szempontok szerint csoportosítható:

I. A korpuszépítés elméleti, gyakorlati kérdései
II. A magyar nyelv vajdasági rétegei, használati mintái, jelenségcsoportjai
III. Oktatás, nyelvhasználat, kétnyelvűség
IV. Másodlagos, összegező adatbázisok kiépítése.

...

Papp György

---