Tartalom

Utószó

Juhász Gyula verseinek és műfordításainak e kötete az Akadémiai Kiadó 1963-ban megjelent szövegkritikai kiadásán alapszik. Az érdeklődő a versek időrendjére, keletkezéstörténetére, forrásaira és változataira vonatkozó adatokat ott találja.

A szerkezet

A költői alkotásokat - az életmű jellegének megfelelően - öt nagy csoportban közöljük. Az első a költő eredeti és jelentős költeményeit tartalmazza 1899-től 1934-ig. A második csoportba soroltuk az alkalmi ihletésű, személyes jellegű, aktuális és tréfás verseket, utánzatokat, dedikációkat, rögtönzéseket, töredékeket.

A harmadik, az előbbieknél jóval kisebb csoportot a költő énekkari szövegei alkotják. Ezeket főként zeneszerző sógorának, König (1934-től Király) Péternek (1870-1940), a szegedi zeneiskola igazgatójának kérésére írta. Sógorának e szerepéről így vallott: "Egyszer a Tisza-kantáta szövegét húzza ki belőlem, máskor halottas éneket vagy irredenta nótát írat velem, azonkívül Liszt Ferenc, Beethoven és Koessler dicséretére készteti pallagi lantomat." (Hétfői Rendkívüli Újság, 1923. április 3.) E tekintetben kuriózum, hogy 1918-ban előbb IV. Károly szegedi látogatását várva Királyhimnuszt, az őszirózsás forradalom után hamarosan Köztársasági himnuszt írt. Amikor 1925-ben Dobay Gyula (1870-1937) ügyvéd, ellenforradalmi kormánybiztos-főispán a költőt bíróság elé citálta, és ezt is szemére hányta, Juhász Gyula szellemesen így válaszolt: "Ez nem annyira Királyhimnusz, mint inkább Könighimnusz volt."

A negyedik csoportot a viszonylag ugyancsak csekély számú műfordítások, az ötödiket pedig a zsengék (1898) adják. E kiadás az első, amelyben a zsengéket az eddigi 1903-i határnál négy évvel korábban zártuk.

Kiadástörténet

Juhász Gyula összes versei címmel először 1940-ben Szegeden a Radnóti Miklóssal is baráti kapcsolatban levő, a háborúban elesett Szukits Zoltán (1908-1942) kiadásában, Sík Sándor előszavával jelent meg kötet. A cím azonban megtévesztő, mert csak a költő életében megjelent verseskötetek együttes (kumulatív) kiadása. Ezek a költői életműnek csupán mintegy harmadát ölelték föl. Ugyanezzel a címmel, második kötetként, 1941-ben Szukits Zoltán kiadta Paku Imre (1910-1975) szerkesztésében a Juhász Gyula "önkéntes titoknokának", Kilényi Irmának (1891-1944) gyűjteményéből, a kézirati és hírlapi hagyatékból összeállított második kötetet. Ez is jócskán hiányos maradt, részint szándéktalanul, az anyaggyűjtés fogyatékossága miatt, de részint akarattal: a szerkesztő nem merte fölvenni a költőnek zömmel a Munka és a Népszava hasábjain megjelent verseit, a munkásság és a szegényparasztság mellett hitet tevő vallomásait.

Az Akadémiai Kiadó viszont 1963-ban a kritikai kiadás alapelve, a teljesség követelménye ellenére, nem engedte közzétenni Juhász Gyula irredentának minősített verseit. Az akkori politikai viszonyok miatt annyit tudtunk elérni, hogy a kritikai kiadásban a kimaradt versekről legalább lelőhelyjegyzéket, bibliográfiát közölhettünk. Ez a kutatók és a makacsabb érdeklődők tájékoztatását szolgálta.

Fonák helyzet adódott abból, hogy a kritikai kiadásból a lektoraink - Garamvölgyi József és Szabolcsi Miklós - által kihagyásra ítélt harminc vers közül tizenegy (Tevél jelige, A békekötésre, Madách-kardal, Erdélyi ibolyák, Ének Jókairól, Erdély özvegye, Óda Beethovenhez, Avató vers, Magyar fohász, Gyorsírás, Dankó Pistának) a kiadói szerkesztő, Görög Lívia jóvoltából benne maradt a Szépirodalmi Kiadó gondozásában a kritikai kiadás kéziratán alapuló, de annál korábban, már 1959-ben megjelent - filius ante patrem - kiadásban. Ugyanakkor ez a népszerű "összes" nem tartalmazott néhány olyan verset, amelyet a kritikai kiadás közölt (például Az erdélyi gyermek, Prológus az erdélyi gyermekekért rendezett estélyre).

A népszerű "összeseknek" a Szépirodalmi Kiadó hat kiadását (1959, 1964, 1966, 1970, 1974, 1979) jelentette meg. A rendszerváltozás után, 1993-ban, az Unikornis Kiadó "összese" volt az első, amely minden addig mellőzött verset közölt. Valamennyit én gondozhattam.

A költői életmű időről időre azonos szerkezetben jelent meg, de kiadásról kiadásra finomodott és gyarapodott.

...