A háztartási szektor pénzügyi megtakarításai mikro- és makrostatisztikai adatok alapján
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
1. A háztartási szektor pénzügyi és nem pénzügyi eszközei, kötelezettségei és nettó vagyona nemzetközi összehasonlításban
2. A háztartási szektor reálgazdasági és finanszírozási folyamatai, pénzügyi és nem pénzügyi eszközei, kötelezettségei és nettó vagyona a hazai makrostatisztikák szerint
2.1. A háztartási szektor integrált számlái
2.2. A háztartások pénzügyi megtakarításait befolyásoló tényezők
2.3. A háztartási szektor bruttó és nettó vagyona
2.4. Az önálló vállalkozások vagyonának elkülönítése a háztartási szektoron belül
3. A háztartási szektor pénzügyi és nem pénzügyi eszközei, kötelezettségei és nettó vagyona az első hazai vagyonfelmérés adatai alapján
3.1. A felmérés fő eredményeinek bemutatása
3.2. A felmérés eredményeinek illesztése a nemzeti számlák mutatóihoz
3.3. A háztartások eszközeinek és kötelezettségeinek eloszlása a szektoron belül
4. A háztartási jövedelmek és a vagyon megoszlása a szektoron belül nemzetközi összehasonlításban
5. Módszertani megjegyzések
5.1. A kiadványban használt főbb statisztikai fogalmak magyarázata
5.2. Módszertani megjegyzések a nemzetközi adatokhoz
5.3. Módszertani megjegyzések a hazai makrostatisztikai adatokhoz
5.4. Módszertani megjegyzések a háztartási felvételből származó adatokhoz
5.5. Felhasznált és ajánlott irodalom
5.6. Rövidítések magyarázata
6. Táblázatok
Előszó
A gazdasági szereplők általában nyilvántartják bevételeiket, kiadásaikat, illetve vagyonukat; és jövedelmi, vagyoni helyzetükről rendszeresen beszámolnak más, érintett gazdasági szereplőknek, hatóságoknak. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek) a számviteli előírásoknak megfelelően bevételeikről, kiadásaikról és vagyonukról egyaránt készítenek kimutatásokat, amelyek a statisztikai számbavétel, a nemzetgazdasági elszámolások alapjául is szolgálnak. A magánszemélyek és a háztartások körébe tartozó önálló vállalkozók azonban csak bevételeik egy részéről, a jövedelmeikről kötelesek számot adni, bevételeik további részéről, kiadásaikról, illetve különösen vagyonukról többnyire nem tesznek közzé vagy szolgáltatnak adminisztratív adatokat. Ezért a makrostatisztikák is döntően az ügyletekben részt vevő partner szektorok, illetve közvetítők adataiból építik fel a háztartási szektor termelési, jövedelemelosztási, megtakarítási és felhalmozási folyamatait, illetve becslik meg pénzügyi és nem pénzügyi eszközeit, kötelezettségeit. Miközben tehát a pénzügyi vagy a nem pénzügyi vállalatok, az államháztartás vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorszintű makrostatisztikai mutatói többnyire alábonthatók, részletezhetők az azokat alátámasztó intézményi szintű, adminisztratív adatok segítségével, a háztartások esetében külön felmérések szükségesek ehhez.
A jövedelmek, illetve a fogyasztás rendszeres, háztartási szintű felmérése évtizedek óta megvalósul a fejlett országokban, így a jövedelmi különbségek vizsgálata a háztartási szektoron belül hosszabb múltra tekint vissza. Ezzel szemben a különféle eszközök és kötelezettségek (a vagyon) eloszlása a háztartások között a legutóbbi időkig - megfelelő adatok hiányában - nem képezte vizsgálat tárgyát. További különbség a vagyon felmérése területén a vállalati szektorokhoz képest, hogy a háztartási felvételek - a jelentős népességszám miatt - csak mintavételesek lehetnek és saját nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatási gyakorlat hiányában minőségük elmarad a vállalati, költségvetési vagy nonprofit szervezetek körében végzett felmérések minőségétől, amire tekintettel kell lenni az adatok felhasználása során. Az újonnan megjelenő háztartási vagyonfelmérések ezzel együtt hiánypótló szerepet töltenek be, megnyitják a lehetőséget az állományi adatok háztartási szintű vizsgálata előtt. Magyarországon 2014-ben készült először átfogó statisztikai adatfelvétel a háztartások pénzügyi és nem pénzügyi eszközeiről, kötelezettségeiről, egyéb pénzügyi jellemzőikkel együtt. A jelen kiadvány a háztartási szektor nemzeti számlákból ismert makroszintű adatai mellett e felmérés eredményeire támaszkodva bemutatja a jövedelmek és a vagyon háztartások közötti megoszlását.