---

Tartalom

I. A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS ÉS OKTATÁS
1. A munkaerőhiányról
2. A munkaerőpiacról
3. A hosszú távú munkaerőtervezésről

II. AZ ALKUFOLYAMATOK ÉS VÁLLALATI ÉRDEKEK A KÖZÉPFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN
1. A vállalati koncentrációról
2. A munkaerőpiac és a képzési rendszer területi szabályozása
3. A vállalati érdekekről
4. A vállalati szakemberpolitika és a munkahelyi beilleszkedés

IRODALOMJEGYZÉK

---

Bevezetés

Az oktatási rendszer egyik nyíltan megfogalmazott, és de facto érvényesülő célja a szakemberszükséglet kielégítése. Ennek követelménye a tágan értelmezett gazdaság szférájához kapcsolja, és ezen belül összefüggésben van a makrogazdasági folyamatokkal, a központi gazdaságirányítással, és a vállalati mikroszférával egyaránt. A fenti céljának az oktatás valamilyen módon mindenképpen megfelel, hiszen az iskolarendszer különböző fokán kilépők a gazdaság valamelyik pontján - több-kevesebb nehézség után - beilleszkednek.

A gazdasági folyamatok résztvevői természetesen igyekeznek hatni az oktatási rendszer irányítóira annak érdekében, hogy igényeik, szándékaik érvényesüljenek. A két szféra jelzések, egyeztetések, és nem feltétlenül explicitté tett reakciók sorozatán keresztül igazodik egymáshoz.

Az a kérdés, hogy a gazdálkodó egységek vagy irányítóik milyen jellegű érdekekkel rendelkeznek a képzés szférájában, természetesen nem választható el általános stratégiájuktól. A gazdasági igényeket nem lehet egyszerűen levezetni a kor technológiai követelményeiből, vagy a termelési struktúra adottságaiból. Ezeken kívül az oktatással kapcsolatos érdekeket a makrogazdasági viszonyoktól a vállalkozói elképzelésekig sok tényező befolyásolja. A két szféra közötti egyeztetési csatornák jellegének alakulását szintén nehezen lehet elválasztani a társadalmi gazdasági viszonyoktól.

Az oktatási rendszeren belül a gazdasági érdekek olyan sok szempontból értelmezhetők, amelyek közül feltétlenül szelektálni kell ahhoz, hogy mondanivalónk mértékadó és mégis átfogható maradjon. Ebben a tanulmányban nem foglalkozunk azokkal a kérdésekkel, amelyek az oktatás beruházási, költségvetési, finanszírozási problémáit érintik. Figyelmünket arra a területre irányítjuk, ahol az oktatási, képzési rendszer a kibocsájtó azáltal, hogy az onnan kikerülő végzettek a gazdasági folyamatokba kerülnek. Az iskolai szintek közül ezúttal a középfokú szakképzés érdekviszonyaira korlátozom mondanivalómat. Ezen belül azt illusztrálnánk, hogy a különböző makrogazdasági, gazdaságirányítási, és gazdálkodási folyamatokhoz, elképzelésekhez szervesen kapcsolódnak "saját" oktatási, képzési stratégiáik. így jelezném azt, hogy a munkaerőpiac adott állapota, a piaci túlkereslet milyen irányba tolja, illetve tolhatja el a képzéssel kapcsolatos érdekeket. Milyen képzési elképzelések illeszkednek a gazdaságirányításon belül a munkaerőstruktúratervezés intézményéhez?

A tanulmány második fejezete a vállalatok, gazdálkodó egységek stratégiáit, a képzésben való érdekeltségének jellegét, a vállalati érdekek és a képzési folyamatok, a beiskolázás egyeztetésének csatornáit kívánja bemutatni. Végül kitérek arra a kérdésre, hogy mindennek milyen következményei lehetnek a "kiképzettek" gazdasági életbe való beilleszkedésére.

---