"A szívnek van két rekesze"
Tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja alkalmából
TARTALOM, ISMERTETŐTartalom
KÖSZÖNTÉS
"A szívnek van két rekesze" - Biró Tamás interjúja Schweitzer József professzorral a neológiáról- 2012. május
HÉBER BIBLIA
Kőszeghy Miklós: Fegyverzaj az Óriások völgyében
Karasszon István: Haszonélvezet az ókori Izraelben
Kustár Zoltán: A profanizálás mint a vallási reform eszköze. Az állatvágás megítélésének kérdése a Deut 12,13-19 fényében
Xeravits Géza: JHWH vitabeszéde Izraellel (Iz 40,12-31). Exegetikai megjegyzések
Rózsa Huba: Júda/Jehúd-tartomány a perzsa korban
Marossy Attila: A szétválasztás anatómiája. A bdl (בדל) szó szemantikai fejlődése a Héber Bibliában
Koltai Kornélia: Az 1Sám 1-10 beszélt nyelvi rekonstrukciója
Hack Márta: A héber másál mint közmondás
Egeresi László Sándor: Az újabb bibliai héber szótárakról
POSZTBIBLIKUS ZSIDÓ IRODALOM
Fröhlich Ida: Kohanim, leviim, maszkilim, rabbim. A papi szerep változásai a qumráni közösség hagyományában
Tamási Balázs: A qumráni Jeremiás apokrifon, avagy adalékok Jeremiás próféta szerepéhez a korai zsidó irodalomban
Dobos Károly Dániel: "Azokban a napokban ... ". Az idő koncepciója Hénok első könyvében
Lőrik Levente: A Hiob 14,4-5 értelmezéstörténeti megvilágításban
Sturovics Andrea: A gólem gyerekkora: a 139-es zsoltár értelmezései
ZSIDÓ IRODALOM A KÖZÉPKORTÓL
Babits Antal: Hermeneutikai csapdák a Maimoni-recepcióban. "Epigáonok", epikajreszek és episztemológusok vélekedései az Útmutatóról
Zsom Dóra: A megelevenedő rajz: Egy szefárd legenda szúfi hárrere
Tolnai Ágnes: A judeo-arab populáris irodalom. Egy elhanyagolt észak-afrikai szerző, Eliyahu Guedj
Komoróczy Szonja Ráhel: 19. század előtti magyar vonatkozású jiddis irodalom. Annotált bibliográfia
Kiss Bettina: A zsidó szakácskönyvek története
Zsengellér József: Carminae gratalatoriae hebraicae - Héber üdvözlő versek a 17. századból
Bányai Viktória: Három héber dráma
Balogh Katalin: A Rabbiképző Intézet szerepe a zsidó Biblia-fordítás létrejöttében
Biró Tamás: Két nyelv, két világ határán. A szombati kakaós kalácsról, Pollák Kaim héber szótára kapcsán
ZSIDÓ TÖRTÉNELEM
Uhrman Iván: "FIERI NON POSSINT". Az 1222-es Aranybulla és a zsidók
Komoróczy Géza: A diaszpora Jeruzsálemben, Jeruzsálem a diaszporában
Toronyi Zsuzsanna: Egy feliratos szefárd zsidó tárgy történetéhez
Kövér András: A Venetianer fivérek. "Főrabbi, református lelkész és katolikus pap". Egy Morvaországból származó, Magyarországon élő zsidó család története a 19. sz. második felében
Oláh János: A Pécsről indult Engelekről- "Angyalokról"
Schweitzer Gábor - Baiersdorf Kristóf: Egy pécsi zsidó nagypolgár feljegyzései. Jánosi Engel Róbert Hadinaplója (1915-1917)
A KÖTET SZERZŐI
Ismertető
Az ünnepre készült tanulmánykötet, melynek szerzői pályatársak, tanítványok és tanítványok tanítványai, egy reprezentatív körkép a hazai hebraisztika-judaisztika művelőiről, kutatási irányairól, friss eredményeiről. A 29 tanulmány négy tematikus egységbe rendeződik. Az írások rendezőelveként szolgáló nagyobb tudományterületeken belül a diszciplínák széles skálájával találkozhatunk. A Héber Bibliáról történetkritikai, exegetikai, irodalmi és nyelvészeti tanulmányok születtek. A zsidó irodalom témakörében, amelyet tematikus és kronológiai alapon két részre osztottunk, késő-ókornál húzva meg a határvonalat, posztbiblikus tárgyban qumráni szöveghagyománnyal, apokrif irodalommal és értelmezéstörténettel kapcsolatos írásokat olvashatunk; a középkorral kezdődő fejezetben pedig Maimonides-kutatással, szefárd legendával, a judeo-arab népszerű irodalommal, jiddis irodalommal, az újkori héber drámairodalommal, a magyar zsidó bibliafordításokkal és a híres Pollák-szótárral foglalkozó tanulmányok kaptak helyet. Ebben a fejezetben található a keresztény hebraisták irodalmi alkotásairól szóló írás is, szoros műfaji kötődése és időrendi illeszkedése okán. A zsidó történelem-részben olyan fogalmak, témák elevenednek meg, mint az Aranybulla zsidókkal kapcsolatos dokumentuma, Jeruzsálem és a diaszpóra zsidóságának kapcsolata, a zsidó tárgyi kultúra, valamint sajátos, magyar zsidó családtörténetek és egyéni életutak, amelyek személyes indíttatására és kötődéseire a szerzők külön is felhívják a figyelmet.
Forrás: http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/a-szivnek-van-ket-rekesze