Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

A régió TÍZpróbája

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


ELŐSZÓ
AZ RTT TÍZ ÉVE

DECENTRALIZÁCIÓ, HELYI GAZDASÁGOK, REGIONÁLIS FEJLESZTÉSEK
Horváth Gyula: Újra a decentralizáció jelentőségéről
Lengyel Imre, Vas Zsófia: Várostérségek eltérő fejlődési pályái Magyarországon
Takács Zoltán, Szügyi Éva: Regionális fejlesztési ügynökségek a Vajdaságban

HATÁR ÉS HATÁRRÉGIÓK, MEGÚJULÁSI LEHETŐSÉGEK
Baranyi Béla: Reflexiók a határmentiség és a perifériajelleg értelmezésének kérdéséhez Magyarországon
Ocskay Gyula: A határ - valóban gazdasági hátrány?
Kovács András Donát: Megújulási lehetőségek és gátló tényezők a szerb-magyar határ menti térségben
Nagy Imre, Ricz András, Nagy Miklós: Az Interreg IIIA - cards (CBC) támogatások földrajzi sajátosságai és hatásai a helyi és területi fejlődésre a Vajdaság AT határrégióiban, 2004-2006
Pál Ágnes, Suti Zoltán: Határok - határmentiség - migráció a Dél-Alföld példáján
Hajdú Zoltán: Kárpátalja: egy államhatárokra vetett régió

TÉRSÉGFEJLESZTÉS, REGIONÁLIS TERMÉKEK ÉS PIACOK
Schwertner János, Makkos Dalma: Vidéki gondok, városi sikerek
Győri Ferenc: Termál- és gyógyvizekre épülő egészségturisztikai és rekreációs szolgáltatások a Dél-Alföld és a Vajdaság fürdőiben
Lőke Zsuzsanna, Kovács Ernő, Bacsi Zsuzsanna, Horváth Krisztián: Egészségturisztikai desztinációk marketing és menedzsment sajátosságai - néhány dunántúli település vizsgálata nyomán
Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos: A regionalitás, az eredetvédelem és a helyi termékek

TÁRSADALMI MÉRLEGEK, REGIONÁLIS KITEKINTÉSEK
Gábrity Molnár Irén: Ifjúságunk esélye a Vajdaságban
Mirnics Károly: Az európai régiótól a rossz irányítású balkáni vilájetig
Csanádi Attila: Az infomációs társadalom
Rácz Szilárd: Erdély, Partium és Bánság városainak fejlődése és pénzintézeti funkciói a dualizmusban
Csüllög Gábor, Gulyás László: Migrációs hatások kezelése a Magyar Királyság déli határainál a 11-16. század között
Kajári Karolina, Szabó Petra: A magyar háztartások fogyasztási és megtakarítási szokásai 2008-2014 között
Sándor Somogyi, Nebojsa Novkovic, Beba Mutavdzic: Competitiveness of Vojvodina's agriculture
Ildikó Ződi: The network of incubators and clusters in the Republic of Serbia: improving the competitiveness of SMEs through institutional support



Előszó

Tíz év, TÍZpróba. A Regionális Tudományi Társaság tíz évvel ezelőtt, 2005. december 5-én alakult meg. Az elmúlt tíz évben a társaság tagjai számos próbatételen mentek keresztül, de mindezek ellenére jelentős tudományos eredményeket tettek le az asztalra, és ezzel kivívták jól megérdemelt helyüket a regionalisták nagy családjában. E kötettel tisztelgünk a tíz év munkája előtt, ezért felkértük mindazokat a társaság keretében dolgozó kutatókat, illetve azon kollégákat, akikkel együttműködtünk az elmúlt időszakban, hogy írjanak egy-egy tudományos munkát, amelyet kötetbe rendezve a társaság jubileumára tervezett konferencián mutatunk be.

A tíz évvel ezelőtti szabadkai alakuló gyűlésre 17-en jöttek el, akik közül sokan még mindig aktív tagjai a társaságnak, azok mellett, akik azóta csatlakoztak és szerepvállalásukkal részt vesznek a mindennapi munkában. Abban az időben a vajdasági magyar tudományos és politikai elit egy csoportjában megfogalmazódott az igény a regionalizmus mint tudományterület vajdasági meghonosítására, elsősorban abból kiindulva, hogy Szerbia előbb vagy utóbb európai útra fog lépni. Akkor a regionalizmus mint határtudomány Szerbiában szinte teljesen ismeretlen volt, így a vajdasági magyarság ebben a kérdésben is jelentős lemaradásban volt.

A Regionális Tudományi Társaság alapítói felismerték, hogy a regionalizmus eszméjének elsajátításával, a világosan megfogalmazott stratégiákkal és biztos lábakon álló fejlesztési tervekkel lehet a fejlődés útján elindulni, ami a vajdasági magyarság számára elengedhetetlen, ha saját szülőföldjén meg kíván maradni.

Jelenleg szakmai szempontból, a regionalitással foglalkozó tudományterületek szinte minden képviselője részt vesz a társaság munkájában, bár a közgazdászok vannak túlsúlyban. A fő tevékenységünk amellett, hogy a vajdasági magyarság számára a regionalizmust, a közgazdaságtan térbeli vetületét valamilyen módon elérhetővé szerettük volna tenni, a tehetséggondozásra volt az elmúlt tíz évben. Alapvető célként tűztük ki az alapításkor és most is, hogy kineveljünk egy olyan tudósréteget, amely elfoglalva a saját helyét a szerbiai tudományos, terület- és gazdaságfejlesztési szférában, a vajdasági magyar közösség megmaradását segíti elő.

Itt kell köszönetet mondanunk annak az idősebb és tapasztalt professzorgárdának, amelynek tagjai az alapításkor bábáskodtak a társaság körül, és azóta is tevőleges munkájukkal egyengetik a tudományos kutatásokat. Köszönetet mondunk Somogyi Sándor professzornak, Gábrity Molnár Irén tanárnőnek és Nagy Imrének, aki az utóbbi időben jelentős erőket mozgatott meg a társaság keretében.

A kiadvány szerkesztése során érkezett a döbbenetes hír, hogy társaságunk alapításának indítványozója és munkánk mindenkori támogatója, Horváth Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos tanácsadója sok éven keresztül igazgatója és a Magyar Regionális Tudományi Társaság alapító elnöke, hirtelen elhunyt. Horváth Gyula volt a magyar regionalizmus első embere abban az időszakban, amikor az RTT megalakult. Az ő kezdeményezésére születtek meg a Magyar Regionális Tudományi Társaság határon túli tagozatai, és ő fogta össze a Kárpát-medencei regionális kutatók hálózatát.

Horváth Gyula halálával óriási űr keletkezett a magyar regionalizmus égboltján, de mi, fiatal határon túli regionalisták ezúton is ígérhetjük, hogy folytatjuk azt a munkát, amelyet Horváth professzor elkezdett.

Valószínűleg a professzor úr egyik utolsó munkáját publikáljuk most, amelyet néhány héttel halála előtt küldött meg számunkra, úgy, hogy akkor még nem sejthettük, hogy ez lesz az utolsó közös munkánk.

A kötet elsőként az RTT eddigi tevékenységét mutatja be, majd következik a tudományos értekezések összessége. A felkért szerzők által beküldött munkákat tematikájuk szerint négy csoportba soroltuk, ez a négy csoport adja meg a könyv négy fejezetét.

...

Szabadka, 2015 decembere

A szerkesztők
Ricz András és dr. Takács Zoltán


×