---

Tartalom

Szabolcsi Miklós: Apámról és Emlékiratairól

KÉT EMBERÖLTŐ
(1) Prológ
(2) Tiszaeszlár
(3) A magyar zsidóság kibontakozik a derengésben
(4) A mezítlábasok kis csoportja megcsinálja a recepciót
(5) Hétköznapok: a magyar zsidó sajtó hőskora
(6) Közeledik a vihar
(7) Példázat a szőlőkertről
(8) Háború odakünn és idebenn
(9) Abarbanel
(10) A szigeti hosszúnap
(11) Nagygyűlés a Vigadó ruhatárában
(12) Matrózokat a Síp utcába!
(13) Kommunisták a zsidók ellen
(14) 1919 szomorú ősze
(15) A méltatlanul üldözött zsidóság képviselője
(16) A numerus clausus
(17) A tízezer zsidó hősi halott
(18) Vázsonyi Vilmos hazatér
(19) Az ellenforradalom alkonya
(20) A genfi pör
(21) Hevesi Simon kimarad a felsőházból
(22) Az Egyenlőség félszázados jubileuma
(23) Az árnyék ráfeküdt a magyar zsidó életre

Névmutató

---

Előszó

Ma is világosan áll előttem, ahogyan kamaszkoromban láttam: gyors, szenvedélyes, mindig sietős, termetre is hatalmas ember. Ekkor már teljesen kopasz, erősen elhízott, szivarozik, szeret enni, élvezi az életet, hajszolja magát. Látom az Egyenlőség szerkesztőségében, diktálva, szervezve, telefonálva; erélyesen, néha éles-kíméletlenül követel közvetlen munkatársaitól cikket, információt, veszekszik az ügynökkel. pénzbeszedővel. és főként hadakozik adóssággal, váltókkal. Látom a Glóbus-nyomdában, az Aradi utcában a tördelésnél. minden lapcsinálás legizgalmasabb perceiben a mettőrrel és a szedőkkel tárgyalni, és látom a Nyugati mellett a Démusz sörözőben tízórai zónapörköltet enni, friss sört inni. És látom otthon, házigazdaként, lubickolva a társaságban, akár írók, újságírók, akár közeli baráti köréhez tartozó építészek, pénzemberek voltak a vendégei. Tudom, hogy költőként és kritikusként indult, nagy műveltsége, franciás érdeklődése, naprakész olvasottsága, zeneszeretete maradt meg ez időből, és a roppant nagy, egyre gyarapodó, egész nagy szobát körbeölelő, számomra váratlan kincseket rejtő könyvtára.

És vissza tudom idézni akkori saját sérelmeimet is: mindeközben nem jutott ideje ránk, öcsémre és rám, szinte sohasem beszélgettünk, az 1930-as évek egyre szaporodó gondjai, problémái megtárgyalatlanok maradtak. És Anyám, humorral és türelemmel, végtelen intelligenciával rendezi a család életét, tompítja a konfliktusokat.

És látom néhány évvel később, 1938-ban. Én már egyetemi hallgató vagyok, az 1938-as sajtótörvény kiveri az Egyenlőséget Apám kezéből, csak az adósságok maradnak, kifizetetlen váltók, folyton sürgetett nyomdaszámlák. Egyik árverés a másikat követi; majd elkezdődik a munkaszolgálatra behívások hosszú sora. Ötvenegy éves Apám Monorra vonul be, közlegényként. Egyre betegebb, törtebb. És ami a legszörnyűbb, betegségének következménye szellemi hanyatlása lesz. És látom az egykor hatalmas, magabiztos embert megroppanni is, emlékezetét megromlani, beszéd- és íráskészségét lassanként elveszítve, hogy majd egyre inkább mindennapos ápolásra szoruló beteggé váljon. A köztünk lévő problémákról - magyarság, cionizmus, szocializmus akkor számomra olyan élő kérdéseiről - most már ezért, fáradtsága, súlyos betegsége miatt nem beszéltünk. Talán most, Emlékiratainak megjelenése alkalmából, ötven év távlatából tehetem mérlegre, gondolhatom át útját, pályájának értelmét.

...

Szabolcsi Lajos Emlékiratainak gépiratát kiadás céljából 1943-ban benyújtotta Budapesten a királyi ügyészséghez. "Az egészet. Nem engedélyezem" pecsét 1943. június 1-én kelt.

A gépiratot a háború alatt Édesanyám őrizte meg, majd hozzám került. Kisebb részleteket közöltem belőle a MIOK Évkönyvében (1977/78, pp. 366-384). Az Emlékiratok eredeti beosztása a következő lett volna.

Első könyv: Nagy-Magyarország zsidósága. Ezen belül három kötet vagy inkább rész: Szabolcsi Miksa és kora (1881-1915), A bűnbak (1916-1917), Az antiszemita forradalom (1918-1919). A második könyv címe: Trianon; ezen belül ugyancsak három kötet (rész): Zavaros idők (1919-1921),'A Bethlen-korszak (1921-1931), majd külön cím nélkül: (1932-1938). Sajnos, ennek a legutolsó, az Emlékiratok egészét nézve hatodik résznek a gépirata ez idáig nem került elő; talán még lappang valahol. Fejezetei voltak: Gömbös, Zsidótörvény, Levél az Édesapámhoz, Az Egyenlőség megszűnése.

A jelen kiadásban az Emlékiratok eredeti kötetbeosztását nem jelezzük, a szöveget folyamatosan, fejezetenként közöljük. A gépirat szövegét kisebb kihagyásokkal adjuk. A kihagyott oldalak leginkább olyan dokumentumok, amelyek már szerepeltek más összefüggésben vagy az Egyenlőség anyagának egyszerű újraközlései voltak. Néhány fejezet címét, a szöveg szavaival összhangban, kissé módosítottuk. A kéziraton egyébként nem változtattunk, eltekintve az igen kevés apró stiláris igazítástól. Az írásmódot a ma szokásoshoz közelítettük.

Sz. M.

---