Gazda Anikó
Zsinagógák és zsidó közösségek Magyarországon
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Köszönet
A zsidó közösségek lélekszáma. Adatok a gyülekezeti épületekre
Jelmagyarázat
Táblázatok
Térképek
A zsidóság elhelyezkedése az ország területén 1910-ben. Nagyságrendi csoportok a statisztikai adatok alapján
Térképek
A zsidóság elhelyezkedése településeinkben. A zsinagógák helye
Magyarázat a térképekhez
Térképek
1) A zsidók elhelyezkedése a középkor folyamán
2) XVIII. század első fele: az ún. "Judenhof"
XVIII. század második fele: az ún. "zsidó fertály"
Az uradalmi központ és a zsidóság kapcsolata - a zsinagógák helye
3) A mezővárosi letelepedés lehetőségei. Feltételezett zsidó családok lakóhelye
4) A településközpont egyházi és közösségi épületeinek és a kereskedelmi központnak a helyzete a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben
5) A főváros zsinagógái
A zsinagógák építészeti kérdései
Az alaprajz
1) Középkori zsinagógák
2) Hosszanti terű zsinagógák nyugati karzattal
3) A XVIII. század végén, XIX. század első felében, reprezentatív belső térrel épített zsinagógák
4) Hosszanti terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák
Kéttornyú épületek
5) Négyzetes terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák
6) Centrális alaprajzú épületek
A szerkezet
Magyarázat a rajzokhoz
Zsinagógák távlati rajzai
Alaprajzok
Példák a magyarországi zsinagógákkal analóg épületekre
1) Középkori zsinagógák
2) Hosszanti terű zsinagógák nyugati karzattal
Tanházak
3) A XVIII. század végén, XIX. század első felében, reprezentatív belső térrel épített zsinagógák
4) Hosszanti terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák
Kéttornyú épületek
5) Négyzetes terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák
6) Centrális alaprajzú épületek
A budapesti közösségek egyszerű egyleti imaházai, imatermei
Hossz- és keresztmetszetek
Homlokzatok
A zsinagógai tér
A belső tér liturgikus berendezési tárgyai
Mizrah emelvények
Tóraszekrények
Héber feliratok
Izraelita rituális fürdő - mikve - építészeti rajzai (Sárospatak)
Rabbi háza (Olaszliszka)
A zsinagógák helye a hazai építészet történetében
Függelék:
A zsidó közösségek lélekszámú Adatok a gyülekezeti épületekre (Történelmi Magyarország)
Jelmagyarázat
Táblázatok
Térképek
Építészek
Térképjegyzék
Rajzjegyzék
Helységnévmutató
Synagogues and Jewish Communities in Hungary. Maps, Data, Architectural Drawings (Summary)
כנסת וקהלות בהונגריה: מפות, נתונים, שדסנסים אדריכליים סיכום
Bevezetés
Térkép-, rajz- és adatgyűjteményünk közreadását elsősorban a szakmai érdeklődők számára tartjuk szükségesnek. Kubinyi András és Vörös Károly történész társszerzőkkel közösen írott, a Műszaki Kiadó gondozásában megjelenő "Magyarországi zsinagógák" című, nagyszámú színes fényképfelvétellel, térképekkel és építészeti alaprajzokkal illusztrált könyvünk ugyanis elsősorban a nagyközönség számára készül. Tartalmától élesen különválik az a dokumentumanyag, melynek nyomán a magyarországi zsidóság hétköznapjainak és ünnepnapjainak színtere - a XVIII. század végétől 1944-ig tájegységenként, városonként és falvanként - zsinagógáik építészetén keresztül is kirajzolódhat előttünk. A Műszaki Kiadó gondozásában megjelenő kötet nem bírná el az itt közreadott dokumentumgyűjtemény terjedelmét, melyben a szakmai szempontok a településtörténet és az építészet körül csoportosulnak. Az említett kötet régész és történész szerzői egy-egy bevezető tanulmány keretében az ókori (Póczy Klára), a középkori (Kubinyi András) és az 1848-1918 közötti időszak történelmi és gazdaságtörténeti (Vörös Károly) helyzetén belül foglalkoznak a magyarországi zsidóság történetével. Ezt egészíti ki a településtörténettel és építészeti értékeléssel is összefüggő leírássorozat mely megyénként, a jelentősebb településeken keresztül mutatja be a magyarországi zsinagógák építészetét.
Ez a dokumentumkötet felfogásában természetszerűen szorosan összefügg a könyvvel, mégis önálló mű, amely tudományos adataival kiegészíti azt, és adatszerűségével alátámasztja az illusztrált, leíró jellegű kötet hitelességét.
A török harcok után elnéptelenedett ország területén a XVIII. századtól kezdődően tudatos telepítések történtek. A helyben maradó vagy kényszerűségből helyet változtató magyarság mellé a németországi tartományokból németek, a török pusztítás elől a Balkánról észak felé húzódva horvátok, szerbek, délszlávok, románok, Cseh- és Morvaország felől szlovákok, Lengyelország és Galícia felől oroszok érkeztek. E nemzetiségi és vallási csoportok mellett egyre fokozódó szerephez jutottak a Cseh- és Morvaország felől betelepülő zsidók is, akik a földesúri szolgálat fejében közösségi védelmet és bizonyos kollektív jogokat is élvezhettek. A zsidóságnak a településeken belüli helyzetével a településtörténettel való összefüggése nyomán kezdtem el foglalkozni, napjaink állapotából a történeti adatok segítségével felidézve letelepedésének és az országon belüli szétszóródásának különféle fázisait. Elsősorban természetesen a zsidó közösség épületeit kerestem, a közös imádkozást és a közösségi életet befogadó zsinagógákat, az iskolákat és a fürdőket. A helyszíni, elsősorban településképi benyomásoknak a történeti adatokkal való igazolására és kiegészítésére először Dávid Ferenc művészettörténész hívta fel a figyelmemet. Kezdeti együttműködésünk során az általa megadott helységekben keresni kezdtem a magyarországi zsidóság különféle csoportjainak a helyszínen még fellelhető zsinagógáit, imaházait, imaszobáit. A későbbiek során ezekre az adatokra és előzményekre támaszkodva vizsgáltam a zsidóság építészeti tevékenységét. Ezzel sikerült a magyarországi zsidóság településtörténetére vonatkozó, Grünwald Fülöp, dr. Scheiber Sándor, Ember Győző és dr. Schweitzer József levéltári kutatásai nyomán ismertté vált adatokat szinte valamennyi, zsidók lakta helyszínen a zsinagógák mai állapotának ellenőrzésével és a zsidó történelemnek tárgyi- építészeti kapcsolataival gazdagítani.
A magyarországi zsidóság településtörténetére és építészeti tevékenységére vonatkozó vizsgálataim szorosan kapcsolódnak ahhoz az építészeti tevékenységhez, melyet hivatali munkám során az elmúlt években a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Műemléki Irodáján végeztem abból a célból, hogy az ország városainak és falvainak úthálózattal lehatárolt szerkezetén belül magát az építészeti karaktert, az egyes településközpontokat alakító építészeti tényezőket és épülettípusokat feltárjam. Ennek során figyeltem fel azokra a környezetet befolyásoló társadalmi viszonyokra, melyek az építészeti eszközökön keresztül nem egy esetben éppen a zsidóság korábbi helyi szerepére, sok esetben létének hiányára utaltak.
...
E munka közreadásával, a zsinagógák adatainak összegyűjtésével a magyarországi zsidóság emlékezetének is méltó módon kívánunk emléket állítani. Hiszen a zsinagógák a vidéki zsidósággal együtt jórészt elpusztultak. A még álló zsinagógák többsége sem tölti be, és talán soha nem is fogja betölteni azt a funkciót, melyet építtetőik nekik szántak. Ezekre az építtetőkre és erre a hajdanvolt funkcióra is emlékezni kívánunk Jeremiás siralmainak. 3:20 versével:
"Emlékezve emlékszik, és meggörnyed a lelkem."