---

Tartalom

Előszó

NACIONALIZMUS ÉS NEMZETÁLLAM
Bódig Mátyás: Politikai viták, politikai filozófia és tudományosság
Balázs Zoltán: A politikai kötelesség hat igazolási stratégiája
Pap András László: Nacionalizmus és nemzetállam: esszenciális vagy esetleges kapcsolat

POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS NEMZET
Bakk Miklós: Nemzet - határteremtés és modernitás
Egedy Gergely: Gondolatok a nemzetről. A politikai és a kulturális megközelítés
Kántor Zoltán: Egy hamis dichotómia: politikai/kulturális nemzet

MAGYARORSZÁGI VITÁK A NEMZETFOGALOMRÓL
Öllös László: A határon túli magyar kisebbségek alkotmányos jogai Magyarországon
Szarka László: A kisebbségek helye a magyar nemzetfogalomban a 21. század elején
Majtényi Balázs: A nemzetfogalom a magyarországi közjogban és közpolitikai vitákban
Tamás András: Nemzeti közigazgatás - magyar közigazgatás

EURÓPAI KERETEK - NEMZETÁLLAMI ÉS ETNOPOLITIKAI MODELLEK
Tóth Judit: A közösség méltóságának tiszteletben tartása. Kaltenbach Jenő ombudsmani kezdeményezéseinek értékelése
Fábián Gyula: A romániai magyar kisebbség politikai képviseletének jogi keretei
Losoncz Alpár: A nemzetfogalom közjogi vonatkozásairól Szerbiában
Győri Szabó Róbert: A szlovéniai magyar és olasz kisebbség autonómiája, politikai képviselete
Vizi Balázs: Regionális, kisebbségi politikai mozgalmak és az európai integráció

DOKUMENTUMOK
Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1735 (2006) sz. ajánlás - A nemzet fogalma
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2006. január 26-i ülése - a Frunda-dosszié

KRONOLÓGIÁK
Vékás János: Magyarország és a határon túli magyarok, 2006. Kronológia
Mlecsenkov László: A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, 2006. Kronológia

Irodalom

---

Előszó

A kötet egy, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetében vezetett, "Etnopolitikai modellek Európában c. OTKA-kutatás keretében készült el. A könyv alapját két - a Budapesti Corvinus Egyetemen és a 2006-ban megszüntetett Teleki László Intézetben megtartott - konferencián elhangzott előadások adják. E kötetben a Teleki Intézet éves konferenciáján elhangzott előadások közül a "Politikai közösség, politikai nemzet versus kulturális nemzet" szekcióban tartott előadások alapján megírt tanulmányokat adjuk közre.

A könyvben ezenkívül szerepel még néhány - később a fent említett kutatás támogatásával elkészült - tanulmány. E jelenleg is folyó kutatás fő célja, hogy leírja és feltárja az etnikai alapon szerveződő kisebbségi közösségek politikai részvételének, képviseletének és érdekérvényesítésének különböző formáit és szintjeit Európa különböző államaiban. A kutatás arra is választ keres, milyen különbségek és hasonlóságok lehetnek az Európai Unió régi és új tagállamaiban az etnikai vagy nemzeti kisebbségek politikai mobilizációja, politikai képviseletének lehetőségei között. Ebben a kötetben a közép- és kelet-európai országok helyzetének bemutatására törekszünk, ebből a szempontból és ennek a kutatásnak az első részeredményeit kívánjuk közzétenni.

A könyv így előbb a nemzetfogalomnak a modern demokratikus alkotmányokban való használata által felvetett kérdéseket vizsgálja, valamint azt, hogy ez miként határozza meg az egyes államok kisebbségi politikájának általános kereteit. Majd néhány ország példáján keresztül megkísérel átfogó képet kialakítani az egyes országokban az etnopolitika jogi és politikai környezetéről, valamint arról, hogyan modellezhető az etnopolitikai tér az Unió új tagállamaiban. Ennek során a következő kérdéseket elemzi: a) léteznek-e az etnikai politizálást tiltó jogi korlátok az adott politikai közösségben, b) mely országnak van kisebbségi törvénye, az hogyan szabályozza a közéletben való részvétel jogát; c) hol léteznek kisebbségi önkormányzatok (autonómiák), ezek hogyan illeszkednek a területi és személyi autonómia modelljeinek skáláján, d) milyen megoldások léteznek a kisebbségek parlamenti és helyhatósági képviseletének biztosítására, e) hogyan érvényesülnek az antidiszkriminációs szabályok, f) hogyan történik a pártok finanszírozása, g) milyenek a párttörvények, h) van-e lehetőség kisebbségi autonómia nélkül a demokratikus belső választásra.

A kötet három nagy szerkezeti részre tagozódik az első az elméleti kérdéseket boncolgató fejezet a nacionalizmus általános kérdésével, valamint a nemzetfogalom intézményesülésével foglalkozik a modern politikai közösségekben. Majd a politikai és kulturális nemzet közötti kapcsolatot, a két fogalom együttes használatának igazolhatóságát vizsgálják a szerzők. Az ezt követő fejezet a nemzetfogalom magyarországi használatát elemzi, illetve bemutatja az arról lefolytatott közpolitikai vitákat és ezek hozadékait. Ezt követően tér rá a kötet az egyes országok etnopolitikai modelljeinek a már ismertetett szempontok szerinti elemzésére. Itt kerül sor a szlovéniai, a szlovákiai, a romániai és szerbiai etnopolitikai modell bemutatására. Végül a kötetben szereplő dokumentumok valós képet adnak a nemzetközi környezetről az újabban e területen elfogadott dokumentumok segítségével.

A tanulmánykötet alapjául szolgáló nemzetközi konferenciák megrendezésére és a tanulmányok megírására a már említett K 63592 számú OTKA-kutatás keretében és támogatásával került sor. Ezenfelül a szerkesztők külön köszönettel tartoznak a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány "Dunatáji népek kutatása" szakalapítványának a kötet megjelentetéséhez nyújtott támogatásáért is.

Végezetül abban a reményben köszöntjük az olvasót, hogy a kötet a kisebbségkutatás elméleti kérdései iránt érdeklődők számára tanulságos és hasznos olvasmányt kínál.

A szerkesztők

---