---

Tartalom

Bevezető
1. A regionális fejlesztés szerepe és jelentősége a társadalmi-gazdasági modernizációban
1.1. A regionális fejlesztés indokoltsága
1.2. A munkamegosztás és az integráció regionális szinten
1.3. A globális társadalom víziója és a regionalitás
1.4. A regionális fejlesztés alapvető értéke: a társadalmi tőke
1.5. Regionalitás és a mezőgazdaság
2. Az Európai Unió regionális politikája
2.1. A lipcsei Charta
3. stratégiai gondolkodás a tervezésben
4. A regionális fejlesztés stratégiai irányítása - stratégia-típusok

ESETTANULMÁNY
5. A társadalmi - gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya a régióban és környezetében
5.1. Kutatási probléma
5.2. A kutatási módszerek
5.3. A kutatás céljai és feladatai
5.4. A kutatási hipotézisek (feltevések)
5.5. Értékelő munkacsoport
5.6. Az eredmények tesztelése - értékelése
5.7. A módszerek rövid leírása
5.7.1. Morfológiai-elemzés
5.7.2. Strukturális elemzés
5.7.3. A MACTOR módszer
6. A vizsgálat folyamata és az eredmények értékelése
6.1. A vizsgálatba vont szereplők listája
6.2. A MACTOR elemzés kezdő adatai
6.3. A MACTOR elemzés eredményei
6.3.1. A résztvevők közötti közvetett és közvetlen hatások
6.3.2. A szereplők befolyásának és függésének grafikus ábrázolása
6.3.3. A nettó befolyások egyenlege (NS)
6.3.4. A résztvevők befolyásoló (kompetencia) vektora
6.3.5. Az érdekek versenyképessége (fontossága, jelentősége)
6.3.6. A maximális közvetlen és közvetett hatások mátrixa (MMDII)
6.3.7. Versenyképességi hisztogram a maximális közvetett és közvetlen hatások alapján
6.3.8. A résztvevő - érdek kapcsolatok
7. Záradékok helyett

Táblázatok, hisztogramok, képek és hálók
Irodalmi jegyzék
Resume

---

Bevezetés

A döntéshozók és szakértők a szélesebb figyelmet keltő, megoldandó problémákat leginkább stratégiai tervekbe ágyazottan vizsgálják. A problémákról gazdaságpolitikai vita zajlik, amely politikai is, azaz értékítéletektől, érdekcsoportok hatásától, politikai álláspontoktól sem mentes. A viták során jogosan vetődik fel a potenciális partnerek - támogatók és ellenérdekeltek megléte. Az érintettek azonban a potenciális partnerek és ellenérdekeltek "leltározásán" túl ritkán próbálják a hozzájuk kapcsolódó álláspontokat, erővonalakat elemezni vagy mérni.

A döntéshozók, érdekeltek szabály szerint egy, vagy több gazdasági elemzést is rendelnek a stratégiai célokkal kapcsolatban, amelyek többé - kevésbé reális képet mutathatnak a lehetséges eredményekről, bizonyos feltételek teljesülése mellett. Az elemzésekkel kapcsolatban ott kezdődnek a problémák, hogy a társadalmi, vagy régió szintű összetett kapcsolatok már alig átláthatók egyszerű parciális elemzések (amelyek lényegében a trendekre, ciklusokra és hasonlókra épülnek) alapján.

Ezen túl a közgazdasági elemzés, de különösen a sok résztvevős, soktényezős, és több célfüggvényes társadalmi problémák elemzése nem szólóműfaj. A problémák összetettsége gyakorlatilag kizárja, hogy egy közgazdász, közgazdász csoport, vagy egy résztvevő szakértői gárdája egy ilyen méretű problémát egymaga átlásson, számolva a nehezen mérhető társadalmi kapcsolatok hatásaival is.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a közgazdasági irodalom is az emberek által vallott értékek felé fordult. Úgy tűnik, ezek egy része jól magyarázza az intézményeket, de ezen túl is bírnak a sikerességre, vagy sikertelenségre vonatkozó magyarázó erővel.

A klasszikus tőkefogalom mellett megjelenik a "társadalmi tőke" fogalma, ami az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő, "mozgósított" informális társadalmi normák, és értékek együttesét jelenti, kezdve a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig. A hangsúly három kulcsszón van, az együttműködésen, mozgósításon és ellenérdekeken. A társadalmi tőke ebben a felfogásban azokra az intézményekre, kapcsolatokra és normákra utal, amelyek adott társadalom társas interakcióinak mennyiségét és minőségét alakítják.

Ehhez a munkánkhoz elfogadtuk a társadalomelmélet egyik központi tételét, amely szerint a társadalmi hálók rendelkeznek értékkel, és amely úgy határozza meg a társadalmi tőkét, mint a társadalmi szervezetek azon tulajdonágát, hogy képesek tagjaik közt bizalmat, normákat, ellenérdekeket és hálózatot kialakítani, mely javíthatja, vagy ronthatja a társadalom működésének hatékonyságát az együttes akciók előmozdításával.

Ilyen irányú kutatásainkat és egy alkalmazást mutatunk be, kezdve az előkészítő szakértői lépésektől, viszonyok osztályzásától az elemzésekig.

A MACTOR módszer a résztvevők szerepét, azok egyensúlyát elemzi, tanulmányozva a közöttük fennálló konvergenciákat, divergenciákat, ambivalenciákat, fix pontokat és kockázatokat egy szoftvercsomag segítségével. Alapvető cél az elemzés segítségével támogatni a döntéshozatalt és a részvevőknek segíteni elemezni a lehetséges szövetségesi, vagy konfliktusos politikák várható eredményeit.

A matematika ilyen szintű alkalmazása is szépen megmutatja, hogy a társadalmi együttműködés, mi több, maga a szolidaritás nem valamiféle misztikus dolog, nem valamilyen érzelmi indíttatású (bár sokszor az is), hanem elsősorban racionális stratégia.

A jövő feladata ezen is túllépni a játékelmélet irányába, amely olyan helyzeteket próbál a maga absztrakt módján leírni, amikor két vagy több ember (játékos), vagy csoport, egymástól függetlenül vagy éppen egymással összefüggésben döntéseket hoz, és vizsgálja, hogy milyen végeredmények származhatnak a szereplők különböző döntéseiből. Ez a feladat megkerülhetetlen, mert ma már a közgazdaság-tudomány és a társadalmi viszonyok kutatása a játékelmélet egyik legfontosabb hasznosítója. Keresni kell a választ, hogy:
Mikor érdemes együttműködni?
Mikor érdemes konfliktust vállalni?
Léteznek-e mindenki számára előnyös megoldások?

A szerzők

---