Migráció és politika
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
MENEDÉKES VÁLLALKOZÁSOK
Philippe Labreveux: Jegyzetek a kisvállalkozói támogatás programról, avagy hogyan lehet az önállóvá válást elősegíteni
Neményi Eszter: Első tapasztalatok a kisvállalkozói támogatások felhasználásáról
Őrszigethy Erzsébet: Történetek kisvállalkozó menedékesekről
Sik Endre: Kiválasztódás és kiválasztás
REPATRIÁLÁS
Kovács András: Menedékesek Magyarországon 1996 januárjában
Kovács András: Beszámoló a Menedék Egyesület tagjainak látogatásáról Kelet-Szlavóniában
Tóth Pál Péter: Menedékesek Magyarországon 1996 szeptemberében
Huseby-Darvas Éva V.: A volt Jugoszláviából menekültek a repatriációról
DEMOGRÁFIA ÉS MUNKAERŐPIAC
Illés Sándor - Hablicsek László: A külső vándorlás tovagyűrűző hatásai
Dövényi Zoltán: Adalékok a Magyarországon élő "idegenek" területi megoszlásához
Gagyi József-Oláh Sándor: Vendégmunkások utazási formái Hargita megyéből Magyarországra
Bertalan Béláné: Feketemunka importból, avagy a hétköznapi diplomácia eredete?
MIGRÁCIÓ ÉS POLITIKA
Tóth Judit: Egy amerikai kutató írásának margójára
Maryellen Fullerton: Menekültek Magyarországon, betelepülés az anyaországba
Jungbert Béla: Észrevételek M. Fullerton tanulmányához
Tóth Pál Péter: Politikai stratégia és migrációs politika
Világosi Gábor: Bevezető
Nagy Boldizsár: Lehet-e morális a migrációs politika?
Tóth Judit: Hogyan válogassunk a migrációs politikai étlapról?
Tóth Pál Péter: Milyen legyen a magyar migrációs politikai stratégia?
Jungbert Béla: Gondolatok
Szabó A. Ferenc: Szubszidiaritás és bevándorlási politika
Valkovics Emil: Néhány gondolat bevándorláspolitikai stratégiánk kialakításáról
Szónokyné Ancsin Gabriella: A jugoszláv betelepülők társadalmi gazdasági struktúrája Szegeden
Hárs Ágnes: Bevándorláspolitikai stratégia és a munkaerőpiac
Lévai Imre: Nemzetközi migráció és menekültpolitika
Tóth Judit: "Ne arra gondolj, hogy Magyarország mit adhat neked, hanem arra: te mit adhatsz Magyarországnak"
Migrációval foglalkozó hazai kutatók
Előszó
Az MTA Politikai Tudományok Intézetében 1992 óta működő Nemzetközi Migráció Kutatócsoport évente az érdeklődő olvasók kezébe adja az előző esztendőben született, a nemzetközi vándorlásról szóló legérdekesebb írásokat. E kötet a sorban a hatodik, s ezzel együtt 82 tanulmányt készített a mintegy 40 főből álló, soknyelvű szerzőgárda. Az írásokat jegyzők közt vannak alkalmi szerzők és a nemzetközi migrációval kitartóan foglalkozó kutatók a szociológia, a jog, a politika, a társadalomföldrajz, a demográfia, a statisztika, a közgazdaságtan területéről. A tanulmányok kétharmada terepmunkán alapszik, és zömmel az utóbbi évek két nagy vándorló csoportjára, az erdélyiekre és a délszlávokra, illetve a sajátos kínai kolóniára összpontosítva járult hozzá egy közös "puzzle-játék" kirakosgatásához. Ugyanakkor a többi műhöz a szerzők kissé feljebb emelték fejüket a mai horizontról, és a nemzetközi népmozgás szövevényes viszonyaiban elvi útmutatást nyújtanak, átfogóbb kérdésekre keresve a választ.
A mögöttünk álló öt évben bővültek a vizsgált témakörök, gyarapodott szerzőink száma és persze az évkönyvek terjedelme. A legújabb "tarisznyáskönyv" nem mérföldkő, de folytatja az eddigi hagyományokat, és fenntartja a szerzői vonzódásokat. Megtartottuk "hagyományainkat", mert ismét nagy teret szentel a kötet a délszláv menedékeseknek, és nem feledkeztünk meg az erdélyi munkások és a magyarországi kínai közösség életéről sem. Most is talál az olvasó elméleti írásokat, gazdag adatsorokat, változatos vizsgálati módszereket. A migrációs kutatók listáját továbbra is kötetünk fontos részének tekintettük. Mégis sok szempontból más ez a kötet, mint a korábbiak, nem csupán a szerkesztői szándékok szerint, de a körülöttünk zajló népmozgások átalakulása és a politikai elit vándorlással kapcsolatos érdektelensége miatt is.
A korábbi évekhez képest még soha nem volt ennyi, hosszabb-rövidebb lélegzetű mű a kiadványban. A huszonhét írást formailag négy fejezetbe osztottuk, de ezt inkább vitára ösztönzőnek, mintsem szigorú dogmatikai alapok kijelölésének tekintjük. Miért? Mert feltételezzük, hogy az érdeklődő olvasó is felfedi: a címbeli migráció és politika manapság inkább migráció vagy politika, mintha nem együtt létező, hanem egymással szemben álló jelenségről lenne szó. Miközben egyre nőtt például a délszláv menedékesekkel kapcsolatos igazgatási tapasztalatok és kutatási anyagok száma, úgy fogytak, kallódtak a menedékesek, más jogállású külföldiekké váltak, nevezetesen (kényszer)vállalkozóvá, bevándorolttá vagy munkavállalóvá, ha éppen nem repatriáltak. Ugyanakkor még tanácstalanabb a politika, a kormányzat dadog a migrációs elvekről szólva, bár ígéri, hogy rövidesen elkészül a menedékjogi törvény és lesz menekültügyi politika. Vajon lesz-e addigra európai menekült vagy inkább csak vendég-/feketemunkás, kisvállalkozó külföldi, honosításra váró?
Tartalmilag két nagy kérdés köré lehet csoportosítani e tanulmányokat. Egyrészt megismerjük, mi történik a déli megyékben a menedékesekkel, hová és miként térhetnek haza Szlavóniába, Baranyába, lehet-e ösztönözni támogatással a bosnyákok, horvátok kisvállalkozóvá válását, milyen terveket szőnek a boszniaiak vagy a vajdaságiak a hazatérésről és letelepedésről. A körkép része egy pillantás az erdélyi vendégmunkásokat szállító buszokra és az itt élő kínaiakkal szembeni hivatali packázásokra.
Szerkesztői nagyravágyással azonban távolabbra tekintettünk. Így kerültek a kötetbe a bevándorlási, a népesedési, a menedékjogi, a regionális politikát és a nemzetközi népmozgás általános rendező elveit kutató írások. Ezt a "napi kocsmán való túllépést" hasznosan segítette egy konferencia. A rendezvény mottója volt: vajon szükség van-e, s ha igen, milyen migrációs politikára van szükség hazánkban? Az ott elhangzott gondolatok a kötet többi írásával együtt továbbgondolásra érdemesek.
Budapest, 1997. március
Sik Endre és Tóth Judit