Útkeresők
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Brym, Robert: Csehszlovákia, Magyarország, Litvánia, Lengyelország és Oroszország emigrációs potenciálja
Sik Endre: Románia emigrációs potenciálja
Sik Endre-Tóth Judit: Román származású menekültek Magyarországon
Drexler, Sabina - Giorgi, Liana - Pohoryles, Ronald - Schmid, Gabriele: EUROLINK (Kísérlet a román menekültek beilleszkedését segítő osztrák-magyar szociálpolitikai modell kidolgozására)
Kovács Róbert: Az "idegenek" Magyarországon - Települések és menekültek
Kovács Róbert: A polgármesterek és az "idegenek"
Bőhm Antal: Előítélet és xenofóbia a helyi vezetők értékrendjében (Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat tapasztalatai alapján
Czakó Ágnes: A romániai menekültek és a civil szféra változó szervezetei
Tóth Judit: Magyarország mint hullámtörő? Adalékok az elmúlt két év menekültügyéhez
A nemzetközi vándorlás témakörével foglalkozó kutatók, szakértők listája
Előszó
Az utat mindenki keresi. Ha nem is a Lao-cei tao-t, akkor a boldogulás valamilyen módját. Teszi ezt iskola- és szakmaválasztással, élet- és házastárskereséssel, munkahely és lakóhely-változtatással. Vannak sokan, akik a szó szoros értelmében keresik az utat, amelyen elindulva új országokba jutnak.
A tavalyi évkönyvben található tanulmányok segítségével azt próbáltuk bemutatni, hogy kik azok, akik a Magyarországra vezető utat választották és hogyan fogadták őket az itthoni "útra nem kelők".
Az idei évkönyv tanulmányai is ezen két alapkérdés köré csoportosíthatók. Az első blokkba sorolható négy tanulmánya kelet-európai útkeresők és útkeresés jellemzőit mutatja be. E munkák közös eleme a Magyarország-felettiség, tehát annak hangsúlyozása, hogy amit mi magyarok tapasztalunk, az része egy össz-kelet-európai (ha nem világ-) folyamatnak, s attól sem szociológiailag, sem politikailag el nem választható.
A második blokkba tartozó írások azt érzékeltetik, hogy mivel szembesül az út magyarországi szakaszát járó útkereső. A következő kérdésekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet: hol találhatók az útkeresők, hogyan érez irántuk a helyi hatalom és a közvélemény, s végül, hogyan hat rájuk a nem állami és az állami szféra.
Budapest, 1993. január 25.
Sik Endre