---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. A MESSIÁS SZÜLETÉSÉNEK ÉS REJTETT ÉLETÉNEK IDŐSZAKA
1.1 A MESSIÁS SZÜLETÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSE MÁTÉ EVANGÉLIUMÁBAN
1.11 Jézus születése Máté szerint
  a) A nemzetségtábla (Mt 1, 1-17)
  b) Jézus születésének meghirdetése (Mt 1, 18-25)
  c) A bölcsek látogatása (Mt 2, 1-12)
  d) Az egyiptomi menekülés (Mt 2, 13-23)
1.12 A szövegek értelmezése
1.13 A Messiás születésének jelentése életedben
1.2 A MESSIÁS SZÜLETÉSE ÉS GYERMEKKORA LUKÁCS SZERINT
1.21 A Lukács-féle gyermekségtörténet
  a) Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38)
  b) Jézus születése (Lk 2, 1-7)
  c) A pásztorok látogatása (Lk 2, 8-20)
  d) A névadás és Jézus bemutatása a templomban (Lk 2, 21-35)
  e) A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)
1.22 A szövegek értelmezése
1.23 Gondolkodj el a Lukács-féle gyermekségtörténet üzenetein!
1.3 A MESSIÁS MEGJELENÉSE JÁNOS SZERINT
1.31 A megtestesülés János himnuszában
  A Logosz-himnusz (Jn 1, 1-18)
1.32 A szöveg értelmezése
1.33 Isten gyermeke vagy!

2. A MESSIÁS SZEMÉLYE, KÜLDETÉSE ÉS TANÍTÁSA ISTEN ORSZÁGÁRÓL
2.1 A MESSIÁS SZEMÉLYE
2.11 A Messiás személyét bemutató szövegek
  a) A Messiás (Lk 4, 16-21)
  b) Az Emberfia (Mk 2, 23-28)
  c) Dávid Fia (Mk 10, 46-52)
  d) Az Isten Fia (Mk 1, 9-11)
  e) Az Isten Báránya (Jn 1, 19-34)
2.12 A szövegek értelmezése
2.13 Gondolkodj el a messiási címek jelentésén!
2.2 A MESSIÁS KÜLDETÉSE
2.21 Jézus eljövetelének célja
  a) Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44)
  b) Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)
  c) A Messiás, aki életét adja mindenkiért (Mk 10, 42-45)
  d) A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32)
  e) Az Atya akaratának teljesítése (Jn 6, 37-40)
2.22 A szövegek értelmezése
2.23 Jézus küldetésében jársz
2.3 A MESSIÁS TANÍTÁSA ISTEN ORSZÁGÁRÓL
2.31 Isten országának jellemzői
  a) Isten országa a Messiás eljövetelével kezdődik (Lk 7, 19-23)
  b) Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21)
  c) Isten országa mint eljövendő valóság (Mt 6, 9-15)
  d) Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)
  e) Az ország a minden embernek felkínált üdvösség (Mt 20, 1-16)
2.32 A szövegek értelmezése
2.33 Az ország polgáraként élsz a világban

3. A MESSIÁS KÖZÖSSÉGET TEREMTŐ TEVÉKENYSÉGE
3.1 A SZOROS ÉRTELEMBEN VETT TANÍTVÁNYI KÖR
3.11 Az apostolok
  a) A tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19)
  b) A tizenkettő misszióba küldése (Lk 9, 1-6)
  c) Péter (Mt 16, 13-20)
3.12 A szövegek értelmezése
3.13 A tanítványi kör megjelenése életedben
3.2 A TÁG ÉRTELEMBEN VETT TANÍTVÁNYI KÖR
3.21 A tágabb körbe tartozó tanítványok
  a) A hetvenkettő kiválasztása (Lk 10, 1-16)
  b) Jézust követő asszonyok (Lk 8, 1-3)
  c) A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41)
  d) Jézus követésének feltétele (Lk 9, 23-27)
3.22 A szövegek értelmezése
3.23 Fedezd fel környezetedben Jézus mai tanítványait!
3.3 A MINDENKI ELŐTT NYITOTT MESSIÁSI KÖZÖSSÉG
3.31 A közösségbe hívó messiási szeretet
  a) Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)
  b) A bűnös nő (Lk 7, 36-50)
  c) A kánaáni asszony (Mt 15, 21-28)
  d) Jézus igazi rokonai (Lk 8, 19-21)
  e) A határtalan messiási szeretet (Mt 5, 38-48)
3.32 A szövegek értelmezése
3.33 Vegyél részt Jézus közösséget teremtő tevékenységében!

4. A MESSIÁSI CSODÁK MINT ISTEN ORSZÁGÁNAK JELEI
4.1 ÖRDÖGŰZÉSEK ÉS GYÓGYÍTÁSI CSODÁK
4.11 A helytállás és a szabadság új lehetősége
  a) A megszállott fiú meggyógyítása (Mk 9, 14-29)
  b) A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39)
  c) A leprás (Mk 1, 40-45)
  d) A béna (Mk 2, 1-12)
4.12 A szövegek értelmezése
4.13 Csodák részesévé válhatsz!
4.2 AJÁNDÉKOZÓ- ÉS MENTŐ-CSODÁK
4.21 Az öröm és a bizalom új lehetősége
  a) A kánai csoda (Jn 2, 1-11)
  b) A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44)
  c) Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)
4.22 A szövegek értelmezése
4.23 Életed kicsiny csodái
4.3 FELTÁMASZTÁSI CSODÁK
4.31 Az új élet lehetősége
  a) Jairus leányának életre keltése (Mk 5, 21-24.35-43)
  b) A naimi ifjú (Lk 7, 11-17)
  c) Lázár életre keltése (Jn 11, 1-45)
4.32 A szövegek értelmezése
4.33 A halott-feltámasztások vigasztaló üzenete

5. A MESSIÁS MEGVÁLTÓ SZENVEDÉSE, HALÁLA ÉS FELTÁMADÁSA
5.1 A MESSIÁS SZENVEDÉSE
5.11 A kereszt felé vezető út
  a) A végzetes félreértés (Jn 10, 22-39)
  b) A színeváltozás (Mk 9, 2-13)
  c) A jeruzsálemi bevonulás (Mt 21, 1-11)
  d) Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20)
5.12 A szövegek értelmezése
5.13 Gondolkodj el Jézus szenvedésének értelmén!
5.2 A MESSIÁS HALÁLA
5.21 Jézus pere és keresztre feszítése
  a) Az Olajfák-hegyén (Mk 14, 26-42)
  b) Jézus Annás és Kaifás előtt (Jn 18, 12-27)
  c) A Pilátus előtti kihallgatás (Jn 18,28 - 19,16)
  d) Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66)
5.22 A szövegek értelmezése
5.23 Halálával Jézus téged is megváltott
5.3 A MESSIÁS FELTÁMADÁSA
5.31 Feltámadási jelenések
  a) Jézus feltámadása Márk szerint (Mk 16, 1-8)
  b) Jézus megjelenései Máté szerint (Mt 28, 1-10.16-20)
  c) Jézus megjelenései Lukács szerint (Lk 24, 1-49)
  d) Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 1-29)
5.32 A szövegek értelmezése
5.33 Fedezd fel életedben a feltámadt Krisztust!

6. A MESSIÁS EGYHÁZÁNAK SZÜLETÉSE ÉS KIBONTAKOZÁSA
6.1 A MESSIÁS MENNYBEMENETELE ÉS AZ ELSŐ PÜNKÖSD
6.11 Az egyház születése
  a) A Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)
  b) Az első pünkösd (ApCsel 2, 1-36)
  c) A jeruzsálemi gyülekezet jellemzői (ApCsel 2, 37-47)
  d) István vértanú (ApCsel 6, 1-14; 7, 54-60)
6.12 A szövegek értelmezése
6.13 Az egyház tagjaként gondolkozz el feladataidon!
6.2 AZ EGYHÁZ AZ APOSTOLI KORBAN
6.21 Az apostoli egyház
  a) Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a)
  b) Az antióchiai egyház (ApCsel 11, 19-26)
  c) Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11)
  d) Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30)
  e) Az egyház mint az ígéret szerinti Izrael (Róm 9, 1-13; 11, 1-7.13.16-23)
6.22 A szövegek értelmezése
6.23 Tanulj az apostoli egyház képviselőitől!
6.3 AZ APOSTOLOK NEVÉBEN TANÍTÓ EGYHÁZ
6.31 Az egyház a Kr. u. 65-től 100-ig terjedő időszakban
  a) A megváltás ajándékát megjelenítő egyház (Kol 2, 6-15)
  b) A messiási főpap által vezetett egyház (Zsid 5, 1-10; 9, 15-28)
  c) A megváltás ajándékát közvetítő egyház (1 Tim 2, 1-7)
6.32 A szövegek értelmezése
6.33 Hirdesd a világnak a megváltás ajándékát!
6.4 A VILÁG ÉS AZ EGYHÁZ JÖVŐJE JÁNOS JELENÉSEIBEN
6.41 Apokaliptikus látomás az üdvtörténetről
  a) A világ sorsa (Jel 1, 9-10; 4, 1-8; 5, 1-6; 6, 1-17; 7, 1-4.9-17; 8,1a)
  b) Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18; 20, 1-6)
  c) Az "új ég és az új föld" (Jel 20, 7-15; 21, 1-4.9-14; 22, 1-5)
6.42 A szövegek értelmezése
6.43 Az egyház reményét képviseld a világban!

A SZENT JEROMOS BIBLIATÁRSULAT ÁLTAL 1997-BEN KÉSZÍTETT BIBLIAFORDÍTÁS KÖNYVEINEK NEVE ÉS RÖVIDÍTÉSE

---

Bevezetés

A keresztény tanítás szerint a történelem üdvtörténet, azaz olyan folyamat, amelyben a Teremtő az ember üdvösségét munkálja: Isten a világ eseményein keresztül újra és újra megszólítja ésszel megáldott teremtményét, és úgy irányítja a történelmet, hogy a hívására válaszoló és útmutatását elfogadó ember szabad döntése alapján eljuthasson abba a boldog világba, amelyet paradicsomi állapotnak, üdvösségnek, mennyországnak nevezünk.

Az üdvösség történetében három korszakot különböztethetünk meg. Az első az ószövetségi szakasz, amely a világ kezdetétől a Messiás (gör. Khrisztosz; lat. Christus), azaz a "Fölkent" születéséig tart. A második az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete, amely a Kr. e. 6/4-től Kr. u. 100-ig terjedő bő évszázadot öleli fel. A harmadik az újszövetségi szakasz folytatódása, 100-tól napjainkig. A 8. évfolyamon az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdetét tanulmányozzuk.

Az üdvtörténet ószövetségi szakaszában a világ különféle népcsoportjai közül a zsidóság játszotta a legfontosabb szerepet. Izrael népe Isten választottjának tekintette önmagát, és saját sorsára figyelve igyekezett megfejteni az életének eseményeiben rejlő isteni üzenetet. Már történelmének elején ráébredt arra, hogy Isten boldog életre teremtette az embert. Ezt a felismerését az ószövetségi Bibliában az idilli Paradicsomkert szimbólumával fejezte ki (vö. Ter 2, 8-14). A világ bajain elgondolkodva arra a következtetésre is eljutott, hogy az életben tapasztalható szenvedés és kilátástalanság oka az ember bűne. Az emberiség nyomorúságos állapotát a szimbólumok nyelvén és prófétai visszatekintés formájában magyarázta: az időfolyamba lépő ember már történelmének elején elutasította Isten ajándékát, nem követte a lelkiismeretében jelentkező isteni útmutatást, felülbírálta Isten tervét, azaz bűnt követett el (vö. Ter 3, 1-24). A bűn következménye a világban tapasztalható szenvedés, kilátástalanság és halálfélelem lett. Ám Izrael népe hittel vallotta azt is, hogy Isten a bűn ellenére sem mondott le eredeti tervéről: az időfolyamban élő ember segítségére sietett. Öröktől fogva elhatározta, hogy a történelembe küldi "Fölkentjét", a Messiást, akinek segítségével szabad teremtménye visszaszerezheti eljátszott üdvösségét. Erről a sejtésszerű felismerésről tanúskodnak az izraelita történelem messiási elképzelései és jövendölései.

Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdetén a Messiás által megújított választott nép, vagyis a kereszténység vette át a fő szerepet. E nép tagjai közé azok a jámbor izraeliták és pogányok (azaz nem zsidók) tartoztak, akik a Názáreti Jézusban ismerték fel és fogadták el az ószövetségi zsidóság által várt Messiást.

A szóban forgó korszakot az újszövetségi Bibliából ismerhetjük meg. Az újszövetségi Biblia könyvei az 1. század közepe és a 2. század eleje között keletkeztek. Azoknak az írásoknak a listáját, amelyeket a kereszténység apostoli szerzőknek tulajdonított, és alkalmasnak ítélt az istentiszteleti felolvasásra, a görög kanón (nád, mérce, szabály stb.) kifejezés alapján kánonnak nevezzük. A 27 könyvet tartalmazó újszövetségi kánon végleges formája a 4. századra alakult ki: Szent Atanáz, alexandriai püspök a 367-es húsvéti körlevelében felsorolta az istentiszteleti felolvasásra alkalmas bibliai írásokat. A kánon megszilárdulási folyamatáról azonban korábbi adatunk is van: ez a 2. századi állapotokat tükröző Muratori-töredék, amelyet a 18. században Milánóban fedeztek fel. Ám ez a töredék még nem tünteti fel az újszövetségi írások közül a zsidóknak írt levelet, Jakab levelét, valamint Péter első és második levelét. - Annak ellenére, hogy Jézus arám nyelven beszélt és tanított, az újszövetségi iratokat görög nyelven írták. Ez a bibliai görög (gör. koiné), a hellenizmus korának általánosan elterjedt köz- és irodalmi nyelve, jóval egyszerűbb volt a klasszikus görögnél.

Az újszövetségi könyvek olvasásakor figyelembe kell vennünk, hogy ezek az írások nem történelmi művek. Jóllehet történeti vagy történelmet érintő eseményeket jelenítenek meg, műfaji sajátosságaik miatt mégsem hasonlíthatók a mai értelemben vett történeti híradásokhoz, riportokhoz vagy videofelvételekhez. Az újszövetségi könyvek különleges irodalmi alkotások, amelyek műfaji szempontból három fő csoportra oszthatók: az elbeszéléshez vagy történeti beszámolóhoz hasonlító evangéliumok (ezek közé a négy evangélium tartozik, és ide sorolható az Apostolok Cselekedetei is); az apostoli levelek (ezek egy része Páltól vagy valamelyik apostoltól származik, a többi pedig apostolok nevében író tanítványoktól); végül az apokalipszis vagy apokaliptikus írás (ilyen jellegű mű János jelenéseinek könyve). E fő műfajokon belül számos más irodalmi forma is megtalálható az Újszövetségben: ezekkel majd később ismerkedünk meg.

...

---