Turay Alfréd
Várakozás a Messiásra
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
1. AZ ÜDVTÖRTÉNET SZÍNTERE ÉS FŐSZEREPLŐJE
1.1 AZ ÜDVTÖRTÉNET SZÍNTERE: A TEREMTETT VILÁG
1.11 A világ teremtése a Bibliában
1.12 A szöveg értelmezése
1.13 A neked szóló üzenet
1.2 AZ ÜDVTÖRTÉNET FŐSZEREPLŐJE: AZ EMBER
1.21 Az ember teremtése a Bibliában
a) Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30)
b) Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25)
1.22 A szövegek értelmezése
1.23 Elgondolkoztató kérdések
1.3 AZ EMBER ELSŐ KUDARCA ÉS AZ ISTENI SEGÍTSÉG ÍGÉRETE
1.31 A bűnbeesés a Bibliában
1.32 A szöveg értelmezése
1.33 A bibliai szöveg tanulsága
1.4 A BŰN TERJEDÉSE ÉS ISTEN IRGALMÁNAK MEGNYILVÁNULÁSA
1.41 A Biblia a bűn terjedéséről
a) Káin és Ábel (Ter 4, 1-16)
b) A vízözön (Ter 6, 1-2.12-21; 7, 1.11.17-19; 8, 1-4; 9, 8-13)
c) A bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)
1.42 A szövegek értelmezése
1.43 A bűn terjedése életedben
2. ISTENÉLMÉNYEK ÁBRAHÁMTÓL MÓZESIG
2.1 ÁBRAHÁM ISTENÉLMÉNYE
2.11 A Biblia Ábrahám istenélményeiről
a) Ábrahám meghívása és népének kiválasztása (Ter 12, 1-5; 15, 1-6; 21, 1-6)
b) Ábrahám istenképének fejlődése (Ter 18, 20-33)
c) Ábrahám hite (Ter 22, 1-18)
d) Az Ábrahámmal kötött szövetség (Ter 15, 7-18)
2.12 A szövegek értelmezése
2.13 Ábrahám sorsának ismétlődése életedben
2.2 ISTEN JELENLÉTE IZSÁK, JÁKOB ÉS JÓZSEF ÉLETÉBEN
2.21 Az isteni ígéret teljesülése Izsák, Jákob és József sorsában
a) Az Úr áldása Izsák életében (Ter 26, 1-6)
b) Jákob küzdelme Istennel (Ter 32, 23-33)
c) A Józsefről szóló novella (részletek a Ter 37., 41-42. és 45. fejezetéből)
2.22 A szövegek értelmezése
2.23 A neked szóló bibliai üzenetek
2.3 A SZABADÍTÓ ISTEN MEGNYILATKOZÁSA A KIVONULÁS IDEJÉN
2.31 Bibliai szövegek Mózesről és a kivonulás eseményéről
a) Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20)
b) A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14)
c) Átkelés a Sás-tengeren (Kiv 14, 15-31)
d) A manna-csoda (Kiv 16, 11-15)
2.32 A szövegek értelmezése
2.33 Elgondolkoztató kérdések
2.4 A TÍZPARANCSOLAT ÉS A MÓZESI SZÖVETSÉG
2.41 A Biblia a tízparancsolatról és a szövetségről
a) A tízparancsolat (Kiv 19, 1-6.16-20; 20, 1-18; 24,4a)
b) A szövetségkötés (Kiv 24, 4b-8; 25, 8-11.16.31.37; 27, 1-2; 29, 38-39.42-43)
c) A szövetség Istenétől kapott ígéret (Szám 22, 1-6.21-35; 24, 15-18)
2.42 A szövegek értelmezése
2.43 Szövetségben élsz Istennel
3. ISTEN MEGTAPASZTALÁSA JÓZSUÉTÓL SALAMONIG
3.1 ISTEN MŰKÖDÉSE JÓZSUE ÉLETÉBEN
3.11 Bibliai szövegek Józsue istenélményeiről
a) Józsue küldetése (Józs 1, 1-9)
b) Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16)
c) A napcsoda (Józs 10, 6-14)
3.12 A szövegek értelmezése
3.13 Gondolkodj Józsuéhoz hasonlóan!
3.2 ISTENÉLMÉNYEK A BÍRÁK KORÁBAN
3.21 Bibliai szövegek a bírák korának istenélményeiről
a) A bírák korának szomorú tanulsága (Bír 2, 7-19)
b) A szövetség ládája a filiszteusok kezén (1 Sám 5, 1-9.12; 6, 1-3)
c) Sámson (Bír 16, 4-5.17-31)
d) Sámuel vezetésével Sault királlyá választják (1 Sám 8, 1.3-5; 10, 17-25)
3.22 A szövegek értelmezése
3.23 Megfontolandó kérdések
3.3 ISTEN SEGÍTSÉGÉNEK MEGTAPASZTALÁSA A KIRÁLYSÁG KEZDETI IDŐSZAKÁBAN
3.31 Isten jelenléte Dávid és Salamon életében
a) Dávid győzelme Góliát fölött (1 Sám 17, 1-9.16.32.40-51)
b) Dávid király lesz és Jeruzsálemet teszi fővárossá (2 Sám 5, 1-3.6-7.9-10)
c) A messiási eszme gyökerei Nátán jövendölésében (2 Sám 7, 1.4b.8-16)
d) A Salamon építette templom mint a Jahvéval való találkozás színhelye (1 Kir 6,1; 8, 10-13.22-29.41-43)
3.32 A szövegek értelmezése
3.33 A királyság születésének eseményeiből te is tanulhatsz
4. ISTENÉLMÉNYEK A PRÓFÉTÁK ARANYKORÁBAN
4.1 ILLÉS, ELIZEUS, ÁMOSZ ÉS ÓZEÁS AZ ÜDVÖZÍTŐ ISTEN SZOLGÁLATÁBAN
4.11 Isten üzenete Illés, Elizeus, Ámosz és Ózeás működésében
a) Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 1-2.16b-40)
b) Elizeus mint Illés szellemi örököse (2 Kir 2, 1-17)
c) Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24)
d) Az Isten megbocsátó szeretetét hirdető Ózeás (Óz 11, 1b-9)
4.12 Az elbeszélések és a próféciák értelmezése
4.13 A próféták nyomában jársz?
4.2 IZAJÁS ÉS MIKEÁS PRÓFÉCIÁI AZ ÜDVÖSSÉGET MUNKÁLÓ ISTENRŐL
4.21 Izajás és Mikeás messiási próféciái
a) Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17)
b) Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6)
c) A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9)
d) Mikeás jövendölése Dávid házának dicsőségéről (Mik 5, 1-4a)
4.22 A próféciák értelmezése
4.23 A beteljesült próféciák korában élsz
4.3 ÜDVÖSSÉGET HIRDETŐ PRÓFÉTÁK A BABILONI FOGSÁG IDŐSZAKÁBAN
4.31 Jeremiás, Ezekiel és Második Izajás üdvözítő Istene
a) Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34)
b) Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28)
c) A Jahve Szolgájáról szóló első dal Második Izajás jövendölésében (Iz 42, 1-4)
d) A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12)
4.32 A szövegek értelmezése
4.33 Az új szövetség szenvedő Szolgája életedben
5. A PERZSA KOR EMBERÉNEK TAPASZTALATA AZ ÜDVÖSSÉGET MUNKÁLÓ ISTENRŐL
5.1 A PERZSA KOR PRÓFÉTAI IRODALMÁBAN TÜKRÖZŐDŐ ISTENÉLMÉNY
5.11 Bibliai szövegek a perzsa korról
a) Aggeus jövendölése az új templomról (Agg 1,15b - 2,9)
b) Zakariás látomása a két olajfáról (Zak 4, 1-4.6a.10b-11.14)
c) Malakiás próféciája Jahve napjáról (Mal 2,17 - 3,5)
d) Joel szavai a Lélek kiáradásáról (Jo 3, 1-5; 4, 1-2.18-20)
5.12 A szövegek értelmezése
5.13 A próféciák üzenete számodra
5.2 A PERZSA KOR BÖLCSESSÉGI ÉS LÍRAI IRODALMÁBAN MEGFOGALMAZÓDÓ ISTENTAPASZTALAT
5.21 Bibliai szövegek a bölcsességi és a lírai irodalomból
a) A megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36)
b) Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (Jób 10, 1-19; 38, 1-13; 42, 1-6)
c) A népét átölelő isteni szeretet az Énekek énekében (Én 2,8 - 3,5)
5.22 A szövegek értelmezése
5.23 A bölcsesség és az isteni szeretet üzenete számodra
5.3 A MESSIÁSRÓL ÉNEKLŐ ZSOLTÁROK
5.31 Messiási zsoltárszövegek
a) Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2)
b) Imádság a királyért (Zsolt 72; LXX: Zsolt 71)
c) A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110; LXX: Zsolt 109)
5.32 A szövegek értelmezése
5.33 A zsoltárok a te imádságaid is
6. VALLÁSI TAPASZTALAT A HELLÉN KORBAN
6.1 AZ ÉPÜLETES IRODALOMBAN TÜKRÖZŐDŐ ISTENÉLMÉNY
6.11 Az épületes irodalom tanítása az üdvözítő Istenről
a) Isten egyetemes üdvözítő akarata (Jón 1, 1-15; 2, 1-5.11; 3,1 - 4,11)
b) A gondviselést megtapasztaló Tóbit (Tób 12, 1-22)
c) Eszter imája (Eszt 4, 17n-17kk)
d) Judit dicsőítő éneke (Judit 16, 1-10.13-17)
6.12 A szövegek értelmezése
6.13 A bibliai szövegek a te épülésedre is szolgálnak
6.2 AZ APOKALIPTIKUS IRODALOMBAN JELENTKEZŐ ÍGÉRET
6.21 Apokaliptikus vigasztalások
a) Második Zakariás szavai a Messiásról (Zak 9, 9-10; 12, 9-11)
b) Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)
c) A végső idők leírása (Dán 12, 1-3)
6.22 A szövegek értelmezése
6.23 Az apokaliptikus vigasztalások a te életedben
6.3 AZ ÜDVÖZÍTŐ ISTEN A HELLÉN KOR BÖLCSESSÉGI IRODALMÁBAN
6.31 Az élet értelmének keresése és az isteni bölcsesség
a) Az igazi bölcsesség (Préd 1, 12-14; 2, 1.4-17; 8, 10b-14; 8,16 - 9,1)
b) A megszemélyesített bölcsesség beszéde (Sir 24, 1-2.5-17.23-37)
c) Az üdvösség mint feltámadás (Bölcs 2, 1-10.19-24; 3, 1-9)
6.32 A szövegek értelmezése
6.33 Hirdesd embertársaidnak a bölcsesség üzenetét!
6.4 AZ ÜDVÖSSÉGET ELŐKÉSZÍTŐ ISTEN A PATETIKUS TÖRTÉNETÍRÁSBAN
6.41 A makkabeusi kor istenélménye a Bibliában
a) Antióchosz megszentségteleníti a templomot (2 Makk 6, 1-16)
b) A hét testvér vértanúsága (2 Makk 7, 1-19.24-29.39-42)
c) A templom megtisztítása (2 Makk 10, 1-8)
6.42 A szövegek értelmezése
6.43 A Makkabeusok buzdító példája életedben
A SZENT JEROMOS BIBLIATÁRSULAT ÁLTAL 1997-BEN KÉSZÍTETT BIBLIAFORDÍTÁS KÖNYVEINEK NEVE ÉS RÖVIDÍTÉSE
Bevezetés
A keresztény tanítás szerint a teremtő Isten mennyei boldogságot, üdvösséget szánt minden embernek. Az ember azonban történelembe lépésének első pillanatától kezdve elutasította ezt az üdvösséget ígérő isteni tervet. Szembeszegült Isten elgondolásával, eljátszotta a paradicsomi boldog élet lehetőségét. Teremtője ennek ellenére sem mondott le eredeti tervéről. Az időfolyamban élő ember segítségére sietett. Öröktől fogva elhatározta, hogy a történelembe küldi "Fölkentjét", a Messiást, akinek segítségével szabad teremtménye visszaszerezheti eljátszott üdvösségét. Az idő fogságában élő ember a történelem eseményein keresztül szerezhetett tudomást az isteni tervről, Isten üdvözítő tevékenységéről, és tapasztalhatta meg a Messiás eljövetelét. Ezért az egész történelmet üdvtörténetnek tekintjük, és hisszük, hogy ez a hatalmas folyamat a végső boldogság állapota, a megdicsőülés felé halad.
Szűkebb értelemben véve az üdvtörténet azoknak az eseményeknek a láncolata, amelyekben Isten üdvözítő akarata és a Messiás érkezése felfoghatóvá, tudatossá válik az emberek számára. Az üdvözítő akarat felismerésének három szakasza: az ószövetségi üdvtörténet, az újszövetségi üdvösségtörténet kezdete és az egyház történelme mint üdvtörténet. A 7. évfolyamon az üdvtörténet ószövetségi szakaszával, a Messiás várásának időszakával foglalkozunk.
Az üdvösség történelmét az üdvtörténetírás mutatja be. Klasszikus példája a zsidó nép szent könyveinek gyűjteménye, az ószövetségi Biblia. Ez a szó a görög biblion (kicsiny könyvtekercs) kifejezés többes száma alapján könyveket, könyvtekercseket jelent. - E könyvek hátterében sok-sok évszázad szóbeli hagyománya, illetve különféle korokban élő szerzők vagy szerzőcsoportok munkája áll. Azokat a könyveket, amelyeket a zsidóság Isten valódi üzenetének tekintett, a zsidó kánon tartalmazza. A kánon a sémita quanu (nádszál, mérőpálca, szabály) szó alapján a hit és az erkölcs mércéjét jelentette a zsidó ember számára. A zsidó kánont a Jabnéban tartott zsinaton (Kr. u. 90-95 körül) 24 könyvben állapították meg. A kereszténység a saját ószövetségi kánonjának meghatározásakor az első századokban a zsidó Biblia görög fordítását vette alapul. Ezt a Kr. e. 2. században készült művet Hetvenes fordításnak (lat. Septuaginta, rövidítve: LXX) nevezik, mert a hagyomány szerint 70 zsidó alkotása. Az ószövetségi kánon keresztény változata bővebb, mint a zsidó "mérce". A kanonikus könyveket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazott írásoknak tekinti. A sugalmazást (lat. inspiratio) nem úgy kell elgondolnunk, hogy Isten valóban súg vagy diktál az embernek. Inkább arról van szó, hogy az Isten irányában nyitott emberek a történelem eseményeiben érzékeny lélekkel felfedezik az Isten üzenetét, és ezt tolmácsolják saját kultúrájukhoz, nyelvükhöz és jelképrendszerükhöz igazodva.
A Biblia értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az üdvtörténetírás nem csupán érzékelhető eseményeket, illetve tudományosan ellenőrizhető (politikai, gazdasági stb.) összefüggéseket tár fel, hanem jelképeket használva, vallási drámákat teremtve azt próbálja érzékeltetni, hogy a történelmi eseményekben miként van jelen az ember üdvösségét munkáló, testi szemmel láthatatlan Isten.
...