---

Tartalom

1. A KÖTET TÉMÁJA, FORRÁSAI ÉS MÓDSZEREI
1.1. A kötetben feldolgozott források és témák
1.2. Az összesített korpusz jellemzői

2. EGYÉNNEVEK
2.1. Módszertani bevezetés
2.2. Férfinevek
2.2.1. A leggyakoribb férfinevek a világiak körében
2.2.2. A névállomány eredet szerinti megoszlása az egyes rétegekben
2.2.3. A leggyakoribb nevek népszerűségének időbeli változása a birtokosok körében
2.2.4. A névállomány eredet szerinti megoszlásának változása a birtokos rétegekben
2.3. Női nevek
2.3.1. A leggyakoribb női nevek a különböző rétegekben
2.3.2. A női nevek eredet szerinti megoszlása a különböző rétegekben
2.3.3. Az úrnők névállományának időbeli változása eredet szerint
2.4. A jövevénynevek változatai
2.4.1. A tárgyalt névváltozatok
2.4.2. A névváltozatok elhatárolásának problémái
2.4.3. A névváltozatok oklevélbeli arányának időbeli változása
2.4.4. A névváltozatok oklevélbeli arányának társadalmi megoszlása
2.4.5. Latin alapnevek és vulgáris változataik összefüggése: egyedi jellemzők
2.4.6. Egyes névváltozatok hasznosíthatósága a jo-/ju- > i- változás vizsgálatában
2.5. A genealógia tanúsága
2.5.1. A genealógia szerepe a személynévtörténeti kutatásokban
2.5.1.1. A genealógia szerepe a néveredet meghatározásában
2.5.1.1.1. Módszertani megjegyzések a néveredet meghatározása kapcsán
2.5.1.1.2. A Jolánta név eredete: a genealógia tanúsága
2.5.1.2. A házassági kapcsolatok hatása a nevek terjedésére a középkori magyar nemesség körében
2.5.1.3. A nevek öröklődésének jellemzői a középkori magyarországi nemesség körében
2.5.1.4. Az irodalmi eredetű egyénnevek vizsgálata az öröklődés szempontjából

3. MEGKÜLÖNBÖZTETŐ NÉVELEMEK ÉS CSALÁDNEVEK
3.1. Formai szempontok alkalmazhatósága a történeti családnevek vizsgálatában
3.1.1. Az alapkérdés
3.1.2. 14. századi oklevelek és 16. századi összeírások személyjelölő szerkezeteinek összevetése: 1. vizsgálat
3.1.3. 14. századi oklevelek és az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékek névadatainak összevetése: 2. vizsgálat
3.1.4. Három 16. századi forrástípus névadatainak összevetése: 3. vizsgálat
3.1.5. Végkövetkeztetések
3.2. A megkülönböztető névelemek és az oklevélírói gyakorlat
3.2.1. A vizsgálat célja
3.2.2. Az élőszóbeli névhasználat jelentkezése a hivatalos írásbeliségben
3.2.2.1. Az élőszóbeli névhasználat jelentkezése az egyénnevekben
3.2.2.2. Az élőszóbeli névhasználat jelentkezése a megkülönböztető névelemekben
3.2.2.2.1. A dictus-szal kapcsolt szerkezetek
3.2.2.2.2. A rokon nevéből eredő megkülönböztető névelemek
3.2.2.2.3. A helynévi eredetű megkülönböztető névelemek
3.2.3. A helynévi eredetű megkülönböztető névelemekkel kapcsolatos egyéb kérdések
3.2.3.1. A helynévi eredetű megkülönböztető névelemek cserélődése az egyénnév mellett
3.2.3.2. Több helynévi eredetű megkülönböztető névelem az egyénnév mellett
3.2.4. Az adatok elemzésének tanulságai
3.3. A névelemek öröklődése
3.3.1. A latin nyelvű oklevelek tanúsága
3.3.2. A német nyelvű oklevelek tanúsága
3.4. Az egyes szerkezettípusok gyakoriságának időbeli változása
3.5. Az egyes szerkezettípusok társadalmi megoszlása
3.6. A név oklevélbeli helyzetének hatása a személyjelölő szerkezet felépítésére
3.7. A közszói eredetű megkülönböztető névelemek és családnevek elemzése
3.8. A nők megjelölése az oklevelekben
3.8.1. A latin nyelvű oklevelek tanúsága
3.8.2. A német nyelvű oklevelek tanúsága

4. SZEMÉLYNEVEK FORDÍTÁSA KÉSEI ÓMAGYAR KORI OKLEVELEKBEN
4.1. A személynevek fordításáról általában
4.2. A vizsgálat célja és forrásai
4.3. Módszertani kérdések
4.3.1. A scriptorok többnyelvűsége
4.3.2. A forrásadottságok
4.3.3. A fordítás vizsgálatának módszere
4.4. A latin célnyelvi névadatok vizsgálata
4.4.1. Az egyénnevek fordítása
4.4.2. Megkülönböztető névelemek és családnevek fordítása
4.4.2.1. Egyénnévi eredetű megkülönböztető névelemek és családnevek
4.4.2.2. Helynévi eredetű megkülönböztető névelemek és családnevek
4.4.2.3. A közszói eredetű többi motivációs-jelentéstani csoport
4.4.3. Latin célnyelvű személynévfordítási stratégiák és változásuk: következtetések
4.5. A német célnyelvi adatok vizsgálata
4.6. A cseh célnyelvi adatok vizsgálata
4.7. A különböző célnyelvi adatok összevetéséből adódó következtetések

5. A SZEMÉLYNEVEKET ÉRINTŐ KONTAKTUSHATÁSOK TIPOLÓGIÁJA
5.1. A történeti névkontaktológiai vizsgálatok korlátai
5.2. A vizsgálat célja, forrásai, módszere
5.3. Nyelvbeli kontaktusjelenségek
5.3.1. Nyelvbeli közvetlen kontaktusjelenségek
5.3.1.1. Egyénnevek
5.3.1.2. Megkülönböztető névelemek és családnevek
5.3.2. Nyelvbeli közvetett kontaktusjelenségek
5.4. Diskurzusbeli kontaktusjelenségek
5.4.1. Helyesírás
5.4.2. Hangtan
5.4.3. Morfológia és szintaxis
5.4.3.1. Névsorrend
5.4.3.2. Szintaktikai szerkezetek
5.5. Az elemzés tanulságai

6. A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA

HIVATKOZOTT IRODALOM
SUMMARY

---