---

Tartalom

I. AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS AZ OKTATÁSI RENDSZER
Lakossági érdek az oktatásban
Az iskolához fűződő érdekek
Látens nyomásgyakorlások

II. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSEK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁSBAN
A migráció ás az oktatási ellátottság
"Érdekérvényesítő" költözés: egy megye esete

III. ÉRDEKKÜZDELMEK A KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSBEN
Hiányszakmák és túljelentkezések
A középfokú képzéshez fűződő lakossági érdekek
Érdekek és érdekérvényesítések a pályaválasztásban

IV. FELSŐOKTATÁSI TAKTIKÁK
Taktika I.: jelentkezések, túljelentkezések
Taktika II.: elfordulás a felsőoktatástól
A felsőoktatási taktikázás kilátásai

V. A SZERVEZETT LAKOSSÁGI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS FELÉ
Bürokratikus jelenségek az oktatásban
Koncepciók az állampolgári érdekérvényesítésről
A társadalmiasítás alternatívája
A korlátozott hatóság alternatívája

JEGYZETEK

---

Előszó

"Értetlenkedő" állampolgár - "szívtelen" hatóságok: szokatlan címkék ugyan egy társadalmi elemzésben, mégis azt a közérzetet hivatottak kifejezni, ami a magánembert sokszor elfogja egy-egy hatósági ügyintézés során. És azt a közérzetet is, ami a közügyekért felelős szakembert fogja el, amikor tájékozatlan, értetlen és nagyhangú demagógiába ütközik. Vajon kinek van igaza? Erre próbálunk válaszolni az alábbiakban. Az állampolgár és a hatósági ügyintézés ütközésének, sajnos, számos példáját hozhatnánk föl a tanácsi szakigazgatástól a legkülönbözőbb ún. társadalmi juttatásokig. Közülük az oktatást választottuk illusztrációul. Írásunk arról szól, miért és hogyan érvényesülnek az állampolgári érdekek a hatóságilag szervezett oktatásügyben.

---