---

Tartalom

1 ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁRÓL ÉS A KÖZOKTATÁS HELYZETÉRŐL
1.1 Kik hallottak a közoktatás fejlesztési koncepciójának vitájáról?
1.2 Kik olvasták a közoktatás fejlesztési koncepciójának dokumentumát a Köznevelésben?
1.3 A Köznevelésben megjelent dokumentum tartalmának ismerete
1.4 Javaslatok a közoktatás továbbfejlesztésére
1.5 Javaslatok az irányítás reformjára
1.6 Miért van szükség a közoktatás fejlesztésére?
1.7 Mit várnak a pedagógusok a közoktatás reformjától?
1.8 Milyen mértékben alkalmas a fejlesztési program

2 RÉSZVÉTEL A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL RENDEZETT VITÁBAN
2.1 Volt-e vita az iskolában?
2.2 A tantestület részvétele
2.3 A megkérdezett pedagógus részvétele
2.4 Mire emlékeznek a résztvevők a vitából?
2.5 Iskolán kívüli viták

3 MILYEN FIZETÉSEMELÉST VÁRTAK A PEDAGÓGUSOK?
3.1 Adatok a havi jövedelemről
3.2 Vélemények a havi jövedelemről
3.3 Elvárások a fizetésemeléssel kapcsolatban

FÜGGELÉK
Táblázatok
A kérdőív és az alapmegoszlások
A minta leírása

---

Bevezetés

Az 1984/85. tanév végén kérdőíves közvéleménykutatást végeztünk a budapesti pedagógusok körében. A közvéleménykutatás célja az volt, hogy megtudjuk

- milyen ismeretekkel rendelkeznek és hogyan vélekednek a közoktatás fejlesztési koncepciójának 1983 őszén megtartott vitájáról;

- mit tudnak és miként vélekednek a közoktatás mai helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről, és

- hogyan vélekednek a pedagógusok bérezéséről és saját jövedelmi helyzetükről a budapesti pedagógusok.

A közvéleménykutatás az oktatáspolitika két aktuális kérdéséhez kapcsolódott tehát: a közoktatás fejlesztési programjának 1983 őszi vitáihoz és a pedagógusok 1984. szeptemberi béremeléséhez.

A közvéleménykutatás adatfelvétele 1984. május 21. és június 15. között folyt. A kérdezőbiztosok az iskolájukban keresték fel a budapesti pedagógusokat, ahol négyszemközti beszélgetések során töltötték ki a kérdőíveket.

Az adatgyűjtés a Budapesten tanító általános iskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi tanárokra terjedt ki. A mintába 504 tanár került. Ebből 315-en általános iskolában, 78-an gimnáziumban és 111-en szakközépiskolában tanítottak. Az érvényes kérdőívek száma 451 volt. (A mintavételi eljárás részletes leírása a Függelékben található.)

A tanulmány hármas tagolódású. Ahol célszerűnek látszott, megkülönböztettük egymástól az eredmények, a feltevések és a következtetések részeket. Ezzel az volt a célunk, hogy formailag is világosan elkülönítsük egymástól a minden kommentálás nélkül leírt eredményeket a feltevésektől, amely utóbbiaknál kísérletet tettünk az adatok hipotetikus értelmezésére, illetve a közvéleménykutatás eszközeivel nem bizonyítható összefüggések felvázolására.

Felhívjuk a figyelmet arra a módszertani sajátosságra, hogy az elemzés során un. tisztított táblákkal dolgoztunk. Mindig csak azoknak a válaszait dolgoztuk fel, akik ismereteik, kompetenciájuk révén érvényes válaszokat adhattak. Így például akik nem hallottak a közoktatás fejlesztési programjának vitáiról, vagy akik teljes tájékozatlanságot mutattak egy-egy alapkérdés megválaszolásánál, azoktól nem kérdeztük meg az alapkérdéshez csatlakozó további kérdéseket. A feldolgozás során nem egyszer előfordul tehát, hogy nem a teljes mintát vizsgáltuk, hanem annak egy részét. Ilyenkor mindig megadtuk az érvényes elemszámot.

Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a vizsgált csoportok sokasága néhány esetben nem éri el az 50-et, vagyis azt a sokaságot, amely az összefüggéseket statisztikailag is érvényessé teszi. Ez esetben az eredményeket kellő távolságtartással kell kezelni.

---