Somogyi Sándor [et al.]
Kistérségi távlatok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
STRATÉGIÁK
SWOT-elemzés
A SWOT-elemzés folyamata
A SWOT-elemzés eredményei
Erősségekre alapozott stratégiák (Táblázatos mutatók)
RÉSZTVEVŐK ÉS CÉLOK VISZONYA
A társadalmi-gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya a régióban és környezetében
Kutatási probléma
A MACTOR-módszer
A vizsgálat folyamata és az eredmények értékelése
A MACTOR-elemzés eredményei
Záradék helyett
JELENTÉS
Társasági tevékenység
Rezümé
Rezime (szerb nyelvű)
Resume (angol nyelvű)
Előszó
A vajdasági magyarság nagyobb része nyolc olyan községben él, ahol abszolút vagy relatív többséget képez. Veszélyeztetettsége társadalmi-politikai szempontból is, de elsősorban gazdasági értelemben kifejezett. Gazdasági helyzetét tekintve regionális fejlesztésben kell gondolkodnunk, annak ellenére, hogy a nyolc község hivatalosan nem régió, s olykor csak feltételesen határozható meg; ugyanakkor pozitív hatása kell hogy legyen a szórványban élő nemzettársakra is.
A lehetséges megoldások érdekében több szinten kell gondolkodni: község, községközi, vajdasági, országos és nemzetközi régiók szintjén - nem elhanyagolva a magyarországi nemzeti fejlesztési tervekhez való kapcsolódási lehetőségeket sem. A tervek, a tettek a magyarság érdekeit kell hogy kifejezzék, összhangban a magyar nemzet egészének törekvéseivel, az európai irányultsággal, de nem ellentétben a szerb állam, a többségi nemzet érdekeivel, mert az szükségtelen konfrontációhoz vezet.
A stratégiai lehetőségek keresését célozza a SWOT-módszer alkalmazása.
A stratégiák megvalósításának folyamataiban a társadalmi-gazdasági elkülönülés nem is lehetséges, de nem is célja a magyarságnak. Ennek ellenére a folyamatoknak és a társadalmi-gazdasági élet résztvevőinek viselkedését célszerű alaposan vizsgálni. Az elmúlt közel kilencven év folyamán a kisebbségi magyarságot a mindenkori hatalom tudatosan az arányos gazdasági esélyegyenlőségétől fosztotta meg (élve az ehhez rendelkező jogkörével), és ezzel katasztrofális mértékű, etnikailag szelektív lemaradást váltott ki. A vajdasági magyarságnak elsőrendű érdeke, hogy minden rendelkezésére álló (de mindvégig demokratikus, legális és lojális) eszközzel igyekezzen katasztrofális mértékű lemaradását behozni.
A realitások - empirikus tapasztalatok - bizonyítják, hogy a társadalmi-gazdasági életnek olyan résztvevői, folyamatai mellett, amelyek teljes mértékben szolgálják a magyarság érdekeit is, vannak olyanok, melyeknek viselkedése, céljai kevésbé, vagy egyáltalán nincsenek összhangban a magyarság érdekeivel. Az érdekellentétek realitást jelentenek minden sokszereplős gazdasági folyamatban. Értelemszerűen ezt nagyon alaposan kell vizsgálni, és az érdekek mentén partnereket keresni, mert a reális viszonyoknak megfelelően kell hogy változzon a magyarság viszonyulása is a társadalmi gazdasági élet résztvevőihez és az érdekeinek nem megfelelő stratégiai célokhoz.
Ezt a célt szolgálta a MACTOR-elemzés. E kiadvány bemutatja a viselkedési stratégiák vizsgálásának első eredményeit. A korábbi munkafolyamatról és a vállalkozás méretéről tanúskodnak azok a tanulmányok is, amelyek - e könyvünket megelőzően - a Kistérségek életereje című kötetünkben jelentek meg, ugyanennek a szakértői csoportnak a tollából, s amelyek részleteiben feltárják a lehetőségeket, és taglalják a nehézségeket.
A régió döntéshozóin múlik, hogy ezeket az eredményeket, javaslatokat, sugallatokat tekintetbe veszik-e, s további fejlesztésre is sor kerül-e - ami természetesen kívánatos volna.
Szabadka, 2007 szeptembere
A szerkesztők