Menni vagy maradni?
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Örkény Antal: Előszó
A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL KUTATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Sik Endre: A migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai
Örkény Antal- Sik Endre - Simonovits Bori: A kutatás és a minta leírása
ELSŐ UTAZÁS
Oláh Sándor: Székelyföld - Homoródalmás és Lövéte. A két falu vendégmunkás-potenciálja
VÁNDORLÓ MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Sik Endre-Simonovits Bori: A migrációs potenciál mértéke és társadalmi bázisa a Kárpát-medencei magyarok körében
Hárs Ágnes: A kedvezménytörvény hatása a magyar munkaerőpiacra
Sik Endre: A bérekkel kapcsolatos várakozások szociodemográfiai jellemzői a Kárpát-medencei magyarok körében
MÁSODIK UTAZÁS
Sorbán Angella - Nagy Kata: Partium - Nagyszalonta Elvándorlás és vendégmunka a határ menti településeken
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAROK VÁRHATÓ MUNKAERŐ-MOZGÁSÁNAK SZOCIOLÓGIAI MECHANIZMUSAI
Fleck Gábor: A munkavállalási és az otthonmaradási szándék okai a Kárpát-medencei magyarak körében
Simonovits Bori: A Kárpát-medencei magyarok munkaerő-migrációjának tervezett irányai
Simonovits Bori: A migrációs burok hatása a migrációs potenciálra a Kárpát-medencei magyarak körében
Örkény Antal: A migrációs potenciál szociodemográfiai okai a Kárpát-medencei magyarok körében
Sik Endre - Örkény Antal: A migrációs potenciál kialakulásának mechanizmusa
HARMADIK UTAZÁS
Gagyi József Székelyföld - Csíkpálfalva. A község migrációs potenciálja (1990-2002)
A KÁRPÁT-MEDENCEI ROMÁK MUNKAVÁLLALÁSI ÉS KIVÁNDORLÁSI TERVEI
Fleck Gábor: A Kárpát-medencei romák migrációs tervei
Örkény Antal: A roma migrációs potenciál szociodemográfiai és etnikai okai
Sik Endre: A bérekkel kapcsolatos várakozások szociodemográfiai jellemzői a Kárpát-medencei romák körében
NEGYEDIK UTAZÁS
Szabó Ákos: Vajdaság - Kishegyes és Feketics. Vendégmunka és migrációs potenciál a két településen
"HAZAI KONTEXTUS"; A MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓS TERVEK
László Mónika - Sik Endre - Simonovits Bori: A migrációs potenciál Magyarországon 1993 és 2002 között
FÜGGELÉK
1. függelék. A kutatás kérdőíve
2. függelék. Az Omnibusz-kérdőiv (részlet)
3. függelék. A térségi minták kialakítása
4. függelék. A migrációs potenciál mérése a háztartások vizsgálata alapján (Sik Endre)
IRODALOM
Előszó
A magyar Országgyűlés 2002. június 19-én fogadta el "A szomszédos országokban élő magyarokról" szóló törvényt (2001. évi LXII. törvény). A 2002. január l-jén hatályba lépett törvény és a végrehajtását elősegítő tucatnyi rendeletből és más jogszabályból álló csomag legfőbb célja az volt, hogy kedvezményeket és támogatásokat biztosítson a határon túl élő és (majd) magyarigazolvánnyal bíró, magyar nemzetiségű személyeknek és családtagjainak. Az eredetileg státustörvénynek, majd később kedvezmény törvénynek nevezett csomag már a terv megszületésének pillanatától megosztotta a politikai életet és a társadalmi nyilvánosságot, és súlyos bel- és külpolitikai vihart kavart. Ezek a konfliktusok pedig idővel nemhogy csökkentek volna, inkább növekedtek, ami mindmáig lehetetlenné tette a rendelkezések teljes körű, tényleges érvényesítését. A törvény jövője pedig egyre kétségesebb.
A törvény egyik fontos - és különösen vitatott - része a határon túli magyarok magyarországi munkavállalásának könnyítését célozta: "Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély naptári éveként összesen három hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. Külön jogszabály hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti ugyanilyen módon" (15. §). A laikusoknak talán sokat ígérő kedvezmény csak igen csekély előnyt adott a többi külföldihez képest a magyarországi munkavállalásban, hiszen a meglehetősen szigorú és merev engedélyezési eljárásban csupán néhány feltétel teljesítése alól mentesítette őket. A kormányzati kommunikációban a pontos szabályokat azonban nem ismertették, így mindez növekvő munkaerő-migrációt vetített előre. Később, a törvény diszkriminatív elemeinek eseti - kizárólag Romániára érvényes - korrekcióját célzó Orbán-Năstase - megállapodás, amelyet 2001 decemberében írt alá a két miniszterelnök, csak látszólag és formálisan oldotta meg a problémát, miközben további magyar belpolitikai vitákat kavart.
A munkavállalás kapcsán adott kedvezmények egyszerre szolgáltak nemzet- és identitáspolitikai, illetve gazdasági és munkaerő-politikai célokat. A nemzeti és nacionalista szempontok a migráció tényleges mértékével és változásával alig számolnak, és alapvetően a szimbolikus és politikai következményekre helyezik a hangsúlyt. Ha mégis bekövetkezik, amit a törvény lehetővé tesz, azaz megjelennek a határon túli magyarok a hazai munkaerőpiacon, ennek árát a magyar társadalomnak kell megfizetni. A gazdasági és munkaerő-politikai szempontok azonban közvetlenül is érintik a piaci elveken nyugvó magyar gazdaságot, így a migráció tényleges mértéke és hatása a magyar munkaerőpiacra tervezhető és kalkulálható.
A gazdasági szempontok közül a jobboldali kormányzat két fontos érvet hangsúlyozott a törvény parlamenti és társadalmi vitájában: egyrészt arra számítottak, hogy a régióból érkező és köztudottan magas fekete munkavállalás így törvényes útra terelhető, másrészt, hogy a közeljövőben várható és a kormányzat által egyre súlyosabbnak ítélt magyar belföldi munkaerőhiányt a régióból érkező idegen munkaerővel fogják kompenzálni. Annak eldöntése, hogy a kedvezmény törvény vajon mennyiben alkalmas a fenti két gazdasági cél megoldásához - ha egyáltalán elfogadjuk, hogy a két probléma létezik, és veszélyezteti a magyar gazdaság egyensúlyát -, nehezen eldönthető kérdés. A gazdasági szempontok másodlagos szerepét azonban a kedvezmény törvény megalkotásában mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tervezet kialakításának időszakában, sőt a törvény meghozatala után sem volt birtokában a gazdasági vezetés azoknak az információknak, amelyek alapján kalkulálni lehetett volna a kedvezmény törvény tényleges munkaerő-piaci következményeit, illetve a várható migráció méreteit és jellemzőit, Jóval később - 2002 őszén - került csak sor arra a felkérésre, amelynek keretében a jelen kötetben bemutatott kutatás elkészült, vizsgálva a kedvezmény törvény munkaerő-piaci és migrációs következményeit.
Mindezek alapvetően fontosak annak a kutatásnak a megértéséhez, amelynek eredményeit az Olvasó a kezében tartja. A vizsgálat természetesen arra nem vállalkozhatott, hogy a jövőbe látva megjósolja a kedvezménytörvény következményeit a Magyarország felé irányuló munkaerő-vándorlás szempontjából. Mivel a vizsgálat a migrációs szándékot és késztetést tudta csak mérni, sem a terepmunka, sem a feldolgozás során nem volt tudásunk arról, vajon mekkora valóságos migrációs hatást gerjesztett a kedvezménytörvény. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmánykötetünk szerkesztésekor azonban már jóval pontosabb ismereteink vannak arról, hogy a törvény életbe lépését követő első fél évben hányan váltották ki a magyarigazolványt és hányan éltek a felkínált munkavállalási lehetőségekkel.
...
Budapest, 2003. február
Örkény Antal