Jules Verne
Öt hét léghajón
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó - mely ez elbeszélésnek a tárgyát és előadási modorát előre kibeszéli s azt is megmondja, mit tartson felőle az olvasó
Első fejezet - melyben az olvasó egy nevezetes léghajózási út tervelőjével s annak derék utitársaival ismerkedik meg s a vállalat természetéről is némi fogalmat nyer
Második fejezet - melyben az olvasó még a terv némi részleteivel és az előkészületekkel ismerkedik meg
Harmadik fejezet. Az indulás
Negyedik fejezet. Az első benyomások. Az első nap. Egy éj a nopál-fa sudarán. Időváltozás s Kennedy lázbetegsége. Antilop-vadászat s kaland a páviánokkal. Egy éj a levegőben
Ötödik fejezet. Kazeh. A hold fiai s imádóik. A beteg szultán palotája. A két hold. Az elragadott bűbájos. A holdvidék jellege s Afrika jövője. Vihar
Hatodik fejezet. A hold-hegyek között. Az elefánt mint remorqueur. Egy éj a földszinén. Az Ukéréné-tó szigete. A Nilus forrásai
Hetedik fejezet. Sivatag vidék. A kannibálok fája. A vadak harcza. Egy éj a fatetőn. - Á moi! á moi! - A missionárius. Átmenetel a vulkán torka fölött. A missionárius halála és temetése. Az arany-vidék
Nyolczadik fejezet. A sivatag. Mozdulatlanság. A másik léghajó. A kiaszott kútforrás. Kétségbeejtő kilátások. Az utolsó csepp viz. A Számum. A szabadulás. Az oroszlánok
Kilenczedik fejezet. Nyugalom. Vihar támad. Dús tenyészetü növény- és állatvilág. A Niger. A vizválasztó hegyek. Kernak városa. A tüzes farku galambok
Tizedik fejezet. A Shari mentén. A Csad mocsárai. A vastag bőrű. A tó-öböl. Kouka és a tevekaraván. Kalózok és kalózmadarak. Kétségbeesett harcz. Végveszély; Joé önfeláldozása. Az uj Viktoria. Sikeretlen keresés
Tizenegyedik fejezet. Mi lett Joéból? A biddiomák szigete és lakói. A kigyók fája. Joé szenvedései. A Viktória föl- s eltünése. Kétségbeesés. A mocsár. Utolsó segélykiáltás. Joé megszabadulása
Tizenkettedik fejezet - melyben az olvasó, ha Tombuktut látni akarja, utasainkat oda elkisérheti
Tizenharmadik fejezet - melyben az utazókra biztatóbb fordulat következik
Tizennegyedik fejezet - melyben a "Viktoria" erejében megfogyva bár, de törve nem, közeledik vándorlásának óhajtott czélja felé
Tizenötödik fejezet. A "Viktória" utolsó erőlködései és vége
Előszó
A kik a holdba és a hold körül utaztak (tudniillik a Verne Gyula képzeletének szárnyain), azok tudni fogják, hogy e derék franczia iró az alapos tudomány tényeit a regényes képzelet-szülte alakban szokta a nagy közönség előtt tetszetősekké tenni. Többnyire rendkivüli (ha nem is épen a holdba való utazáshoz hasonló "földfeletti") utakat szokott czélul tűzni ki maga elébe; s mint azok a vállalkozók, kik időről időre nagyszerü kéjutazásokat rendeznek s olcsó pénzért sok látványosságra és élvezetre, - mellesleg sok alkalmatlanságra, fáradságra s testi-lelki törődésre is - százakat és ezreket csábitnak magukhoz, kik közül utólagosan persze sok megbánja, hogy ily ugynevezett kéj-, de tulajdonkép valóságos kínutazásra engedte magát csábittatni, - ily módon, csakhogy egészen más eredménynyel rendezi a maga rendkivüli utazásait földön, vizen, föld alatt, viz alatt, föld felett és levegő-égben Verne Gyula is. Az ő útitársasága senkit sem fáraszt el, mindenkit gyönyörködtet, nemcsak a szemnek nyujt, a vasut gyors rohanásával pillanatra fölmerülő és ismét eltünő üres látványosságot, hanem növeli ismereteink szellemi tőkéjét, mert kalandos uti vállalatai, merész és csodával határos kirándulásai, bármily hihetetlen eseményekkel legyenek is kapcsolatban, egyik oldalról mindig biztos és szilárd talajon: a tudományos igazság és a természeti tények alapján maradnak. A szereplő egyének, kik e kalandos utazásokat teszik: költött személyek, regényhősök; a tapasztalatok, melyeket tesznek, a mit látnak s fölfedeznek: az mind való, a tudomány tényei. Ez a Verne Gyula művei kettős érdekének titka. A természettudomány egyes ágaiban a kutatók és vizsgálók által nyert vivmányokat öleli és dolgozza ő fel - hogy ugy szóljunk: tan-regényei keretébe. A csillagászat tényeit, a holdra vonatkozólag, a már általunk ismertetett két utazás érdekfeszitő alakjában tette közkeletüekké. A földalakulástant, a tenger természettanát, a föld természettanát, a föld természeti leirásának egyes érdekes részleteit, minők a Csöndes-Oczeán, az északi sarkvidék stb. más meg más hasonló modoru müvekben tárja fel a nagy közönség előtt, mely már megszokta: érdekesnél érdekesb rajzokat várni tőle és soha sem csalódni várakozásában.
Verne Gyula "rendkivüli utazásai"-ból egy léghajói utazást Közép-Afrika fölött akarunk ezuttal olvasóinkkal megismertetni.
Az "Öt hét léghajón" czimet viselő rajz két szempontból felette érdekes és tanuságos: földrajzi és légtüneménytani tekintetből. Afrika belseje földünknek a legujabb időkig legkevésbbé ismert része. A talaj és éghajlat ellenséges volta, nem kevésbbé mint a bennszülött népek vadsága, nehezitette a hozzájárulást. Afrika belseje a tudomány világában egy hét pecséttel lezárt könyv volt, melynek titkaiba a kutatók nehezen, vagy épen nem birtak behatolni. A nevezetes afrikai utazóknak s a tudomány ott veszett vértanuinak számát mi magyarok is szaporitottuk egygyel: a derék Magyar Lászlóval. Verne Gyula az ujabb kor összes afrikai utazóinak nevezetes fölfedezéseibe, s a vizsgálódásaik által elért eredményekbe hagy bepillantanunk, még pedig egy szabadon úszó léghajó magasából, melynek függő csónakjából lenézve: Afrika hegyei és völgyei, járhatlan rengetegei s óriás folyamteknői, megközelithetlen vadnépei s vadállatai tünnek fel előttünk s állanak biztos és veszélytelen szemléletünk előtt. De a léghajó, melyet szabadon lebegőnek és biztos szemlélőhelynek csak bizonyos tekintetben s csak viszonyosan nevezhetünk, a légkör és pedig a forditók és egyenlitő közötti forróövi légkör minden változásainak, viharainak és veszélyeinek kitéve teszi meg hosszú utját Afrika fölött keresztben, egyik tengertől a másikig. S igy, mig egyfelől Afrika földjével ismerkedünk meg ez utban, s megtudjuk az ujabb tudományos utazások főbb eredményeit, másfelől egy hosszabb légutazás sajátszerü veszélyeivel s a forróővi légkörny nagyszerü harczaival is szembenézünk, - természetesen minden személyes veszély és koczkáztatás nélkül.
Ez utazásra hivlak meg, szives olvasó. Ha Verne Gyula terjedelmes műveinek némely előnyeit az általunk adott sokkal rövidebb kivonatban nélkülöznöd kell is s a részletekből egy más elvész is: igyekezni fogunk a leirás két fő jellemvonását, a tudományos alap igazságát s a regényes előadás érdekességét lehetőleg megőrizni számodra is.