Az Acélváros végnapjai
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
A szerkesztő előszava
1. A magyar iparpolitika fő vonásai
2. A vaskohászat helye a magyar iparpolitikában
3. A magyar vaskohászat jövője
4. A Lenin Kohászati Művek története
5. Fejlesztéspolitika és ellentmondásai az LKM-ben
6. A rendszerváltás eszmei, politikai és személyi háttere
7. Társadalmi hatások
I. melléklet
Vezetői portrék
II. melléklet
Ahogy az érintettek látták
III. melléklet
Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013
A végrehajtott interjúk jegyzéke
Felhasznált irodalom
Előszó
A rendszerváltás gazdaság és iparpolitikájának az egyik, de talán a legelrettentőbb példája a Lenin Kohászati Művek sorsa. Ez a vállalat, amely valaha az ország egyik alapvető ipari bázisa volt, húsz éves ide-oda hánykolódás után végül is teljes egészében felszámolásra került.
2015-ben Drótos László, a Lenin Kohászati művek utolsó vezérigazgatója kezdeményezte, hogy a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) a Lenin Kohászati Művek (LKM) volt vezetőivel készült interjúk, a vállalat volt vezetőinek visszaemlékező írásai, könyvei alapján mérje fel és dokumentálja azt a folyamatot, ami a jelenlegi helyzethez vezetett. 2015-ban a RETÖRKI két munkatársa Madácsy Tamás és Havasi Dániel videó interjúkat készített a gyár 22 vezetőjével, illetve munkatársával, amit Drótos László még további szóbeli interjúkkal egészített ki. E könyv részben ezen interjúk és dokumentumok alapján, részben a szerkesztő - aki az Országos Tervhivatal munkatársaként élte át a rendszerváltáshoz vezető út és a rendszerváltás eseményeit - saját elemzésén és tapasztalatain, továbbá tervhivatali dokumentumokon alapszik. Ennek megfelelően a könyv egyes fejezetei leíró, elemző jellegűek, amelyek a Lenin Kohászati Művek sorsát az egész magyar ipar fejlődéstörténetébe igyekeznek beilleszteni, más részük viszont személyes jellegű, azt a hangulatot mutatja be, ahogy a nyolcvanas évek eseményeit és a rendszerváltást a vállalat vezetői, illetve dolgozói megélték.
Van egy alapvető hasonlóság abban, ahogy a szerkesztő és Drótos László a gazdaságirányítás két oldaláról, tehát az akkori legfőbb gazdaságirányítási szervtől, a Tervhivataltól és a gazdaságpolitika egyik elszenvedőjétől, az LKM-től látta és most láttatja az eseményeket. A szerkesztő számára egyértelmű volt, hogy az a neoliberális gazdaságpolitika, amely a nyolcvanas évek elejétől kezdve feltartóztathatatlanul eluralta nem csak Nyugat-Európát, de a magyar közgazdasági gondolkodást is, gazdasági katasztrófához fog vezetni, és ennek, amikor csak lehetett, hangot is adott. Drótos László - és munkatársai - viszont saját bőrükön érezték az átgondolatlan, illetve a gazdaságpolitikai gondolkodást el is utasító, a piac mindenhatóságában bízó gazdaságpolitika hatásait. A két oldalról személyesen megélt események tanulságát a "A rendszerváltás eszmei, politikai és személyi háttere" című fejezet foglalja össze.
A könyv, amely a LKM-mel történteket igyekszik pontos kronológia szerint is bemutatni, számos mozaikból épült össze, remélhetőleg az olvasó számára élvezhető és tanulságos egésszé. A felhasznált munkák széles skáláját a könyv végén felsorolt irodalomjegyzék mutatja be, amelyek közül külön ki kell emelni a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai háttértanulmányát, amelyre "A magyar vaskohászat jövője" című fejezet erősen épít.
A könyv olvasását élvezhetőbbé teheti a személyes interjúk rövidített változatainak megtekintése, amelyet az olvasó a RETÖRKI Archívumának honlapján (http://archivum.retorki.hu/) találhat meg.
Lóránt Károly
szerkesztő