---

Tartalom

Előszó
Bevezető gondolatok

1. Rövid történeti kitekintés
1.1. Általános megjegyzések
1.2. Az 1921. évi LIV. törvénycikk – a mozgófényképészeti mű
1.3. Az 1921-es Szjt. reformtervezetei

2. Filmes szerzői jogi szabályok a hatályos jogban
2.1. A Magyarországon szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő filmek
2.2. A film alkotói és más közreműködők
2.3. A filmek további jogosultjai
2.4. A film mint szerzői mű
2.5. Filmek közötti kapcsolatok – a szabad felhasználások köre

3. A mű hasznosításának alapjai: a szerzői, az előadói és az előállítói jogok
3.1. A vagyoni jogokról általában
3.2. Az egyes vagyoni jogok
3.3. Merchandising
3.4. A filmen fennálló szerzői, előadóművészi és filmelőállítói személyiségi jogok

4. A mű hasznosításának jogi eszközei:
4.1. A megfilmesítési szerződés általában
4.2. A jogátruházás vélelme
4.3. A zeneműveken fennálló jogok sorsa
4.4. Az átszálló jogok köre
4.5. Az át nem szálló jogok köre
4.6. A díjak
4.7. A megfilmesítési szerződés teljesítése körüli problémák
4.8. A remake jogok
4.9. A koprodukciós szerződések
4.10. Egyéb felhasználási szerződések
4.11. Forgalmazási szerződés

5. A filmeken fennálló jogok gyakorlása – a közös jogkezelés

Bibliográfia

---

Előszó

A film és a film létrehozása sokszempontú (magánjogi, ezen belül szerzői jogi, médiajogi, adójogi, kulturális és közigazgatási jogi) szabályozás találkozóhelye. Az e szempontokra épülő szabályok nincsenek is minden esetben egymásra logikai hézagot kizáróan tekintettel, mégis elkerülhetetlen az együttes alkalmazásuk. A szerző munkája elsősorban szerzői jogi megközelítésű, de nem hanyagolja el az egyéb, a szerzői jogi elemzéshez nélkülözhetetlen irányokat sem (például a filmeket érintő közgyűjteményi szabályozásból az állami filmvagyonnal való rendelkezés). Azonban e területeken is a szerzői jogi kapcsolódási pontokat tárja fel és elemzi.

A film, helyesebben az audiovizuális teljesítmény, és ezen belül a filmalkotás szerzői jogi szabályozása messzemenően lex specialis a szerzői jog általános szabályaihoz képest. Nem is könnyű anyag, igen bonyolultak a szabályok. A munka kiválóan vezeti le az alaposan elemzett sajátos nemzetközi egyezményes szabályokból, az uniós irányelvi rendelkezéseken és bírói döntéseken keresztül a hazai jogszabályok magas szintű, a kommentár mélységénél mélyebbre hatoló magyarázatát és értékelését. Azt a nehézséget is sikerrel küzdi le a kötet, amely abból adódik, hogy európai területi hatállyal a filmalkotásnak nem minősülő audiovizuális teljesítmények és a filmalkotások sajátos, szomszédos jogi védelemmel is rendelkeznek az uniós jogalkotás nyomán. Ezt a jogintézményt pl. a copyright rendszer megfelelően be sem tudja fogadni.

Kiemelkedő szakmai eredménye a munkának a megfilmesítési szerződés jogintézményének részletes kifejtése. A nemzetközi egyezményes eredetű cessio legis, az e jogátruházási vélelem alóli kivételek (pl. az Európai Bíróság Luksan-döntésének elemzése), a megfilmesítési szerződés közvetett tárgyaira (a film céljára készült művekre), és a filmhez felhasznált, előzetesen már meglevő művekre vonatkozó jogszerzés különbségeinek bemutatása tanulságos. Ugyancsak kiterjed a kötet az előadóművészi teljesítmények "filmes" felhasználására, ahol ismét csak a nemzetközi egyezményes keretek közé kell helyezi a nemzeti jogrendszerek megoldásait.

Azt már talán említeni sem szükséges, hogy az olvasó megismerkedhet a filmipar gazdasági jelentőségét igazoló friss adatokkal valamint, szerzői jogi szabályozásának a történetével is. A hatályos szabályozás elemzésére a szerző különös, de az olvasást, ismeretszerzést, és a munka forrásként való felhasználását nem zavaró feldolgozási módszert választott. Együtt elemzi az 1969-es, és a hatályos szerzői jogi törvényt. Ebben van elfogadható logika, mégpedig az, hogy a szabályozás szelleme és mély tartalma annak ellenére nem változott, hogy az 1969-es Szjt.-hez a megfilmesítési szerződés mára részben érdemben is elavult részletszabályait tartalmazó miniszteri rendelet kapcsolódott. Amit e szabályokból érdemes volt korszerűsített tartalommal átvenni, azt a hatályos törvény tartalmazza, és a kötet alaposan elemzi.

A szerzői jogi szakirodalom értékes, kétséges esetekben eligazodást segítő darabját tartja kezében az olvasó.

Budapest, 2016. augusztus 18.

Dr. Faludi Gábor
egyetemi docens

---