Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Rogers Brubaker [et al.]

Nacionalista politika és hétköznapi etnicitás egy erdélyi városban

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom



Illusztrációk jegyzéke
Előszó a magyar nyelvű kiadáshoz
Előszó az első kiadáshoz
Bevezetés

ELSŐ RÉSZ: Nemzeti politikák a múltban és a jelenben



1. FEJEZET - A nemzeti kérdés Kelet-Közép-Európában
Birodalom és nemzet
Történelmi és etnokulturális igények a Habsburg Monarchia országaiban
Etnikai keveredés és nemzeti konfliktus
Nemzeti követelések és ellenkövetelések
A nemzeti kérdés új szereposztásban
A második világháború és ami utána következett

2. FEJEZET - Erdély mint etnikai határvidék
A három natio
A dualista Magyarország, mint nemzetiesítő állam
Nemzetiesítés - fordított irányban
Háború és rezsimváltás
Visszatérés "a nemzethez"

3. FEJEZET
Kolozsvártól Cluj-Napocáig
Kolozsvár a magyar nemzetállamban
Kolozsvártól Clujig
Ismét Magyarország részeként
A kommunista uralomra való átmenet
Kolozsvár románosítása

4. FEJEZET - Kolozsvár Ceausescu után
Az etnopolitikai viszály újbóli megjelenése
Az önálló iskolákért vívott harc Kolozsváron és Marosvásárhelyen
Gheorghe Funar és a városi tér nacionalizálása
Az etnikai hovatartozás újratermelése: magyar egyetem Kolozsváron?
Népszámlálás és kategorizálás
Következtetés

MÁSODIK RÉSZ: HÉTKÖZNAPI ETNICITÁS



5. FEJEZET - Portrék
Mari és családja
Emilia
Karcsi és Ági
Ana
Zsolt és Kati
Claudiu és Lucian

6. FEJEZET - Tevékenységek
Megélni
Megküzdeni a gondokkal
Előbbre jutni
Elszámolni a sikerrel
Következtetések

7. FEJEZET - Kategóriák
Aszimmetriák
Jelölt és jelöletlen kategóriák
Etnicitás és állampolgárság
Az etnicitás jelei
Az etnikai hovatartozás felmutatása
Kategóriák használatban
Etnikai és regionális kategóriák
Következtetések

8. FEJEZET - Nyelvek
Idegenekkel folytatott interakciók
Nyilvános helyen zajló magánbeszélgetések
Nyelvválasztás vegyes etnikai hátterű társaságban
Nyelvkeveredés intraetnikus helyzetekben
Következtetések

9. FEJEZET - Az intézmények
Az iskolák
Az egyházak
A munkahelyek
Az egyesületek
A média
Konklúzió

10. FEJEZET - Keveredés
Nézeteltérés és konfliktus
Érzékeny témák elkerülése
Tréfálkozás és ugratás
Választások
Következtetések

11. FEJEZET - Migráció
Itt már úgysem sikerülhet ("Aici nu se mai poate")
Stigmatizált állampolgárság
Az ambivalens haza

12. FEJEZET - Politika
Funar
Az RMDSZ
Az autonómia

Konklúziók
Epilógus

A. FÜGGELÉK
Példa a nacionalizmus interakciós kialakulására 397

B. FÜGGELÉK
Bibliográfia
Tárgymutató



Előszó

A könyv, amelyet az olvasó kezében tart, bizonyos értelemben már történelmi munka. Pedig még nincsen tíz éve, hogy lezárult Kolozsváron az a kutatás, amelynek eredményeire támaszkodik, és még nincsen öt éve, hogy e könyv első, angol nyelvű kiadása megjelent. Azért történelmi, mert számos jelenség, amely akkor az érdeklődés középpontjába állította ezt a várost, ami a posztkommunista nacionalizmusnak nemcsak harsány színpadává, de a nacionalizmus kutatás igazi laboratóriumává tette, már a múlté. Kolozsvár polgármesteri székében azóta már a második ember ül, aki "nemzeti kérdésekben" egy a 90-es évekbeli vezetéstől élesen különböző szemléletet képvisel. A politikai nyitásnak és az ennek nyomán megnyíló gazdasági lehetőségeknek, a városnak nyújtott kormányzati támogatásnak, valamint az egyetemi és kulturális élet fellendülésének következtében olyan gazdasági és szellemi pezsgés kezdődött Kolozsváron, amely nemcsak a városképet írta felül - például a nacionalista giccs helyett a történelmi városközpont rehabilitációjával - hanem a politikai viszonyokat tágabb értelemben is. Ezzel együtt számos jellemzője nem változott az erdélyi városi, azon belül a kolozsvári társadalmi kapcsolatoknak és a köréjük szerveződő etnikus viszonyoknak, sőt, bizonyos mértékig a nemzetiesítés és a nemzeti mivolt logikája és dinamikája sem. Az etnikai alapon szerveződő, sok szempontból Magyarország támogatását élvező intézményrendszer ugyanazt a meghatározó szerepet játssza az etnicitás reprodukciójában, mint egy évtizeddel ezelőtt. A feszültségteremtő témákat kezelni tudó és a nyelvi,kulturális határátlépést megvalósító hétköznapi gyakorlatok ugyanúgy kulcsszerepben vannak az etnicitás megteremtése szempontjából, mint tíz évvel korábban. Mint ahogyan időtállónak gondoljuk azokat a megállapításokat is, amelyeket a kolozsvári példák alapján az etnicitás tapasztalati felépítéséről, interakciókhoz és a kategorizáció különbségteremtő aktusaihoz kötött megvalósulásáról tettünk. Azok a strukturális viszonyok és kulturális mintázatok, amelyek felvázolására könyvünkben az etnicitás és a nemzeti mivolt tekintetében kísérletet tettünk, elég nagy állandóságot mutatnak. Ezzel együtt érdekesek lehetnek azok a változások, amelyekre Románia uniós csatlakozása, gazdasági fellendülése, Magyarország vonzerejének csökkenése, a 90-es évek végén még csírájában látott intézményrendszer teljes kiépülése, a nemzet és kisebbségpolitikai stratégiák stabilizálódása következtében került sor. E folyamatok hatásait most folyó és ezutáni kutatások fogják megvizsgálni. Ezekkel, illetve a régióban zajló további kutatásokkal kíván még inkább párbeszédet létesíteni az öt évvel ezelőtt angolul napvilágot látott könyv most egyszerre megjelenő román és magyar nyelvű fordítása. A fordítás nem jöhetett volna létre az Európai Összehasonlító Kisebbségkutató Alapítvány és az MTA Kisebbségkutató Intézete, továbbá a kiadást lehetővé tevő Nemzeti Kulturális Alap támogatása nélkül. De nagyban előrelendítette az a támogatás, amelyben a helyi nyelveken való megjelenés gondolatát a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet részesítette. Mindezekért köszönettel tartozunk.

Feischmidt Margit
Budapest, 2011. március


×