---

Tartalom

Előszó
I. Történelmi és fogalmi bevezetés az állampolgárság és a politikai közösség kapcsolatának tanulmányozásába
II. Az országos szintű politikai közösségek választójogi határai
III. Az európai politikai közösség és a választójog kérdése
IV. Migrációs trendek a modern világban és a külföldön élő állampolgárok
V. A külhoni szavazás intézménye
VI. A nem-állampolgár és az állampolgár státusú diaszpórák és az anyaország
VII. A bevándorlók integrációja az európai politikai közösségekbe. Az állandó rezidens külföldiek és a választójog kérdése az EU tagállamaiban
VIII. A migránsok választójoga, illetve más politikai részvételi lehetőségei az emberjogi vonatkozású nemzetközi egyezmények tükrében
IX. Az egyes meghatározó európai politikai közösségi modellek és az állampolgársági szabályozások fejlődése az ország-tanulmányok tükrében
X. Magyar állampolgárság tegnap és ma. Az állampolgárság és a politikai közösség határai a mai Magyarországon
XI. A honosítás szabályozásának egyes, a migráció szempontjából fontos kérdései az EU tagállamok állampolgársági törvényeiben
XII. A hatályos magyar állampolgársági törvény honosítási szabályai és a nemzetközi migrációs kihívások

Felhasznált és ajánlott irodalom

---

Előszó

A modern kor egyik jellemző vonása a gyors és folyamatos változás. Igaz, a régi korok emberei is így érezhették ezt, talán csak a gyorsaság szubjektív érzékelése lehetett más. Ez a folyamatos változás érzése egyebek mellett a fokozódó mozgásnak is köszönhető, amelynek egyik megnyilvánulási formája éppen a migráció.

A migráció nem új jelenség, az ókor óta találkozhatunk újabb és újabb migrációs hullámokkal. Sőt, a történettudomány egy egész korszakot nevezett el erről a jelenségről- a népvándorlás korát. A mai kor jellemzésére gyakran egy másik kifejezést is sűrűn használnak - a globalizáció terminusát. Ez a szó néha óhajt, néha szitokszót jelent. Gyakori használata ellenére nem mindig tudjuk, hogy a megszólalók pontosan mit is értenek alatta. A globalizálódás folyamata ettől függetlenül tény.

Az olvasó kezébe most kerülő könyv egyik legfőbb célja az, hogy röviden bemutassa azokat a változásokat, amelyek a fokozatosan globalizálódó és intenzíven migráló modern Európában zajlanak az állampolgárság és a közjogi jellegű politikai közösségi formák definiálása területén. A jelenkori Európa ugyanis sok kihívással néz szembe ezen a területen is. Ezek közül az egyik legnagyobb - az eddigi szomorú történelmi tapasztalatok tükrében - éppen az egyre növekvő migrációs folyamatok kezelése, valamint az európai integráció sikeres levezénylése, majd az unió életének ügyes és megbízható menedzselése. Eközben az európai döntéshozóknak valamennyi szinten folyamatosan figyelemmel kell lenniük az évszázadok során kialakult civilizációs értékekre, érdekekre és hagyományokra.

Az Európában zajló migrációs folyamatokról beszélve két síkot különböztethetünk meg. Egyrészt az Európai Unión belül zajló mozgásokat, amelyek egyre kevésbé számítanak külső migrációs kihívásoknak, másrészt a harmadik, azaz a külső világ felől érkező migrációs kihívásokat. Mindkét folyamat komoly kihatással van az európai életformára és politikára.

Jelen könyv szerkezete igyekszik fokozatosan bevezetni az olvasót a címben megjelölt tematikába. A könyv főbb hívószavai az állampolgárság, az integráció (európai és társadalmi vonatkozásban egyaránt), a migráció, valamint a választójog. E fogalmak kulcsfontosságúak a politikai közösség határainak kijelölése szempontjából. A könyv e fogalmak egymásra gyakorolt kölcsönhatásával is foglalkozik, de mindig a politikai közösség határainak kontextusában. Emiatt nem is adhat részletes és kimerítő választ minden, az állampolgársággal, integrációval, migrációval és választójoggal kapcsolatban felmerült kérdésre, inkább csak néhány problémára irányítja a figyelmet.

...

Halász Iván

---