Takáts Rózsa
Színek, fények, árnyak
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. RÉSZ
Bevezetés
1. Párhuzamos életrajzok
1.1. Róth Miksa és családi elődeinek üvegművessége Magyarországon - áttekintés
1.2. Alpár Ignác a sikeres építész - áttekintés
2. A városligeti "Vajdahunyadvár" vázlatos építéstörténete az Ezredéves Kiállítás idején - rövid áttekintés
3. A Történelmi Főcsoport épületelemeinek építése - kronologikus vázlat
3.1. A román épületcsoport építése és berendezése - 1894-1896
3.2. Róth Miksa alkotásai a millenniumi kiállítás Történelmi Főcsoportjának román épületében (1896-1900)
4. Gazdasági múzeum a volt Ezredéves Kiállítás Történelmi Főcsoportjában - áttekintés
4.1. A múzeum berendezkedése
5. A millenniumi épületek lebontása (1899). A múzeum ideiglenes kiállítóhelye (Kerepesi út) 1899-1904
II. RÉSZ
6. A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum végleges épületének építéstörténete (1900/1901-től)
6.1. A végleges épület újjáépítéséről szóló törvény megszületése
6.2. Az építés menete (tervezés, kivitelezés)
6.2.1. A reneszánsz szárny építése 1901. október 21. - 1904. február 26.
6.2.2. A "csúcsíves" szárny, az "Összekötő épület" és bástyafal építése. 1902. április 1. - 1905. március 23.
6.2.3. A román épületszárny építése kis kitérővel ([1905. márciustól] - 1906. október 22. - 1908. december 20.)
6.2.3.1. Kis kitérő - (a múzeum berendezkedésének részletei)
III. RÉSZ
7. Róth Miksa alkotásai a M. kir. Mezőgazdasági Múzeum állandó épületében
7.1. Gótikus épület (1904)
7.1.1. Róth Miksa tervkartonok a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményében (a gótikus épületbe tervezett ablakai)
7.2. Román épület (Jáki kápolna - kb. 1913-tól)
7.2.1. A Jáki kápolna ablakai mai állapotukban
IV. RÉSZ
8. A háborús károk, a renoválás és műemlékké nyilvánítás (1944-1991)
8.1. A világháború kártételei
8.2. 1956-os károk
8.3. Renoválások
9. Irodalom-, forrás- és rövidítésjegyzék
10. Szövegben szereplő képek listája
V. RÉSZ - MELLÉKLETEK
A. Képmellékletek (tervek)
VI. RÉSZ - MELLÉKLETEK
B. Szöveges és képes melléklet
I. A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum építkezésének építési naplója (1901. október 21 - 1904. november 8-ig) [Reneszánsz-barokk épület]
Vállalkozók reklámjai
A reneszánsz-barokk épület mai felvételei
II. A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum építkezésének építési naplója 1902. április 1 - 1904. november 9-ig [Csúcsíves (gótikus) és összekötő épület]
Vállalkozók reklámjai
A gótikus épületszárny és az összekötő épület mai felvételei
III. A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum Építkezésének Naplója (1906. október 22. - 1908. december 20-ig) [Román épületcsoport]
Vállalkozók reklámjai
A román épületszárny mai felvételei
VII. RÉSZ - MELLÉKLET
Róth Miksa őseinek és leszármazottainak családfája
Bevezetés
Róth Miksa jelentős köz- és lakóépületekben fennmaradt, vagy az idők során hitelesen restaurált üvegablakait és mozaikjait ma is megcsodálhatjuk Budapesten. Sok alkotása ismert az ország területén, sőt külföldön is, neve az egyetemes művészettörténetben is jól ismert. Alpár Ignác, a századforduló neves építésze - elismerve Róth kiemelkedő szakmai tudását -, több ízben együtt dolgozott vele, így az általa készített tervek alapján a városligeti Széchenyi szigeten "kétszer felépült" épületegyüttesben is.
2016-ban 120 éves fennállását ünnepelte a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2015-ben pedig Róth Miksa születésének 150. évfordulójáról emlékeztek meg országszerte. E két évforduló adott alkalmat arra, hogy a közkeletűen "Vajdahunyadvárnak" nevezett épületkomplexum tervezőjének, Alpár Ignácnak itteni tevékenységét, és kiemelten az építéstörténetben eddig elhanyagolt vonulatot, a Róth Miksával való együttműködését kifejtsük. A Róth év során számos országos hatáskörű intézmény és helyi gyűjtemény felkutatta az üvegfestő működésének összefoglaló vagy ahhoz adalékokat nyújtó, nála őrzött emlékeit, kiállításain vagy kiadványokban publikálta azokat, sőt napjainkban is - az erdélyieken kívül a Baranya megyei Vajszlón és a Somogy megyei Vörsön - váltak számunkra ismertté eddig elmellőzött, eredeti Róth üvegablakok. Most a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében fellelhető Róth alkotások nyomába eredve azt szeretnénk tisztázni, hogy a ma látható (vagy korábban itt volt, de mára megsemmisült) művek mikor keletkezhettek, a fennálló ablakok vajon mennyire hitelesek? Emellett lehetőség szerint a múzeum építésének történetére is kitérünk, de itt főként a korabeli dokumentumok alapján az eredeti építkezés kronologikus feltárása szorítkozunk.
A Széchenyi-szigeten álló, 1907-ben átadott, majd belső berendezésével együtt teljes egészében 1910/12-re befejezettnek mondható épületegyüttes színes, ólmozott üvegablakaiból a történelem viharai napjainkra csak néhány - bár igazán tündöklő - tanújelet hagytak. Róth Miksa ablakai közül több a Mezőgazdasági Múzeum gót stílusú épületében és a hozzá csatlakozó, Árpád-kori román jegyeket viselő Jáki kápolnában ma is látható, ugyanígy fellelhető a múzeum gyűjteményében néhány akvarellel színezett tervkartonja, melyek - még a historizmus jegyében - szenteket, címereket és szimbólumokat, ornamentális díszeket: növényi leveleket, indákat, virágkelyheket, geometrikus mintázatokat ábrázolnak az említett épületek stílusának megfelelően a román és a gót stílushoz igazodva.
A múzeumban sétálva rácsodálkozhatunk Róth Miksa kisebb és ezért jobb állapotban fennmaradt ablakaira. Kiemelkedik közülük a gótikus épületszárny lépcsőcsarnokának hatalmas, mérműves rózsaablaka, amely a késő gótikus dómépítészet egyik legszebb motívumát őrzi és a Jáki kápolna eredetiben fennmaradt öt ólmozott üvegablaka (melyeken Róth monogramja is látható). E művek keletkezését és későbbi sorsát, nemkülönben a sajnálatosan mára elpusztult, Róth által ide tervezett (részben meg nem valósult), korábbi műveit kíséreltük meg a rendelkezésre álló források alapján felderíteni, egyben pedig az épület jelenleg látható elemeinek építéstörténetére talán eddig pontosan nem ismert adalékokat nyújtani.
A kiadvány interneten történő közzététele azért élvezett elsőbbséget, mert számtalan további információt adó, online hivatkozást tartalmaz. Jelen formájában könyvként kiadása aránytalanul költséges, így ára is túl magas lett volna. A másik fő cél - mely befolyásolta a terjedelmet is -, a további kutatás megkönnyítésére a források minél teljesebb szövegű közlése volt, tehát a kézirat mintegy forrásismertetésként is szolgál.