---

Tartalom

TARTALOM:

1. BEVEZETÉS

2. AZ ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS TÖRTÉNETE

3. AZ ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS ALAPELVEI
Természetes felügyelet
Jogosultság természetes szabályozása
Birtokviszony jelzése
Fenntartás és karbantartás

4. ALAPVETŐ MÓDSZEREK A TERVEZÉSBEN ÉS FENNTARTÁSBAN
Megvilágítás
Átláthatóság
Lehatárolt útvonalak
Elszigetelt, gyér forgalmú területek
Zegzugos terek, rejtekhelyek
Változatos területhasználat ösztönzése
Tulajdonosi felelősségérzés
Információs rendszer, tájékoztatás
Vonzó esztétikai megjelenés
Tájépítészet, kerttervezés
Tevékenységek, rendezvények ösztönzése

5. A FEJLŐDŐ ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS
Lakástípusok keverése
Vegyes területhasználat
A terület kapcsolódási pontjai
Vegyes gyalogos- és járműforgalom
Városközpontok és bevásárlóközpontok
A városi terek fontossága
A tömegközlekedés jelentősége
Hálós és zsákutcás úthálózat
Nyeles telkek

6. AJÁNLÁSOK KÜLÖNFÉLE ÉPÜLETTÍPUSOKRA
Családi házak
Társasházak
Lakóparkok
Lakótelepek
Irodaépületek
Üzletek, éttermek, szállodák
Oktatási intézmények
Hivatali épületek
Ipari épületek

7. AJÁNLÁSOK KÖZTERÜLETEKRE
Parkok, sétányok, játszóterek
Utcák, terek
Gyalogos-aluljárók és -felüljárók
Parkolók
Megállók
Nyilvános mosdók

IRODALOM

---

Fülszöveg

Az építészeti bűnmegelőzés alapgondolata, hogy az épített környezet tervezése során tapasztalati tudással és kreativitással jelentősen csökkenteni lehet a bűnalkalmakat. Ezzel kapcsolatos ismereteink tapasztalatokra és kutatómunkára alapulva folyamatosan bővültek az elmúlt évtizedek során.

Az építészeti bűnmegelőzés olyan, a világ különböző országaiban már bizonyított, jól bevált eszközrendszer, mely az épített környezet tudatos alakításával hatásosan lecsökkenti a bűnelkövetések számát. Ezért ezeknek a bevált, gazdaságos, hatékony és esztétikus, emberi környezetet alakító eszközöknek a megismertetése Magyarországon is a prevenciós bűnmegelőzés egyik legidőszerűbb feladata.

---