Mikonya György
Az európai egyetemek története, 1700-1945
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. Az egyetemtörténeti kutatás forrásai, módszerei és fontosabb témái
1. Az egyetemtörténeti kutatás irányai és témái
2. Egyetemtörténeti tipológia
3. Újabb egyetemtípusok megjelenése, új trendek az egyetemtörténeti kutatásban
II. Egyetemek a felvilágosodás korában (1700-1800)
1. A felvilágosodás általános jellemzői
2. Angol viszonyok
3. Német felvilágosodás és az egyetemek
4. További észak- és nyugat európai egyetemek
5. További Habsburg Birodalmi felsőoktatási intézmények
6. Lengyel egyetemi viszonyok a felvilágosodás idején
7. Francia viszonyok
8. Olasz viszonyok
9. Orosz viszonyok
10. Finnország egyeteme
11. A délkelet-európai nemzetek
III. Az oktatási módszerek változása a felvilágosodás korában
1. Egy új tudomány, a pedagógia megjelenése a német egyetemeken
2. Professzorok mindennapi élete az egyetemen
3. Életkép az egyetemi mindennapok világából Friedrich Schiller példája alapján
4. Egyetemi tisztségviselők, személyzet az egyetemen
5. A diákok életmódja, elhelyezkedési lehetőségeik
6. Diákélet és német diákszervezetek a felvilágosodás idején
7. Egyetemi terek, épületek
8. Az egyetemi élet kritikája a felvilágosodás korában
9. Összefoglalás
IV. Diákmozgalmak az európai egyetemeken
1. Az egyetemi diákmozgalmak
2. A diákok szabadságküzdelmei 1800-1834 között
3. Forradalom és restaurációs törekvések 1830-1845 között
4. Diákok és professzorok szerepe az 1848-as európai forradalmakban
V. Európai egyetemek 1800 és 1945 között
1. A tudományszemlélet változása
2. Az európai egyetemek 19. századi alapmodelljei
VI. Az európai egyetemek történetének vázlata 1800-1945 között
1. Angol viszonyok
2. Az angol és skót egyetemek további fejlődése
3. Ausztria és a Monarchia felsőoktatása
4. A magyar felsőoktatás
5. Belgium felsőoktatása
6. Bulgária felsőoktatása
7. Francia viszonyok
8. Görögország felsőoktatása
9. Hollandia felsőoktatása
10. Lengyelország felsőoktatása
11. Német viszonyok
12. Olasz viszonyok
13. Orosz viszonyok
14. Románia felsőoktatása
15. Skandinávia felsőoktatása
16. Spanyol felsőoktatási környezet
17. Svájc felsőoktatása
18. Törökország felsőoktatása
VII. A tudomány fejlődése az egyetemi karokon 1800-1945 között
1. Az egyetemek és a tudomány kapcsolata
2. A teológia mint egyetemi tantárgy
3. A filológia és a szellemtudományok az egyetemeken
4. A természettudományok megjelenése az egyetemeken
5. Változások az orvostudományi karokon
6. Változások az egyetemi életben és az oktatás módszereiben 1800-1945 között
7. Professzorok az egyetemen 1800-1945 között
8. Az egyetemi polgárok mindennapi élete és jövedelmi viszonyaik
9. A diákok egyetemi felvétele és életmódja
10. A diákok érvényesülési lehetőségei - a diplomák értéke
11. Egyetemi diákmozgalmak 1900-1945 között
12. Női hallgatók megjelenése az egyetemeken
13. A népfőiskolák és az egyetem kapcsolata
14. Professzorok és diákok a szépirodalomban
VIII. Az egyetem szervezete, fenntartása és gazdálkodása az 1800-1945 közötti időszakban
1. Az egyetem irányítása és önkormányzata 1800-1945 között
2. Az egyetem és a fenntartók viszonya
3. Az egyetem finanszírozása
4. Az egyetemi épületek 1800-1945 között
5. Összegző megállapítások az 1800-1945 közötti időszakra
IX. Egyetemek az első világháborúban, a két világháború között és a második világháborúban
1. A moszkvai egyetem az első világháborúban
2. A második világháború egyetemtörténeti vonatkozásai
3. Az európai egyetemek hatása a kontinensen kívüli felsőoktatásra
X. Befejezés - az egyetem éthosza
Felhasznált irodalom
Glosszárium
Mellékletek
1. sz. melléklet: Az európai egyetemek jegyzéke 1200-1945
2. sz. melléklet: Német-osztrák egyetemek gyakran előforduló elnevezései
3. sz. melléklet: Egyetemmel kapcsolatos jelzős szerkezetek a német szakirodalomban
Képek jegyzéke
Elősző
Ez a könyv egy az egyetemek történetét feldolgozó sorozat második kötete. Az első kötetben az európai egyetemek története olvasható a kezdetektől 1700-ig. Ez az újabb kötet időben az 1700-1945 közötti időszakot tárgyalja, térben pedig megmarad az európai egyetemeknél, annyi kiegészítéssel, hogy néhány esetben utalás történik az európai tapasztalatok más országokban történő felhasználására.
A kötet címe is némi pontosításra szorul, hiszen a téma vélt terjedelme - az európai egyetemek történetének teljes és részletező kibontása - messze meghaladja egy monográfia lehetőségeit, így a töredékek vagy vázlat az európai egyetemek történetéhez cím használata közelítene inkább a kötet tartalmához. E megszorítások ellenére cél mindvégig a fenti téma bölcsészeti diszciplínákban történő részletező kifejtése volt. A jogi, orvostudományi és a műszaki képzés szaktudományos megközelítést igénylő történései értelemszerűen már terjedelmi okok miatt sem kerülhettek kifejtésre. A kényszerű töredékességet valamennyire oldhatja a trendekre, az átfogó lényegi összefüggésekre való utalás, ami felfogható egészlegesség felé mutatásnak.
A könyv az interdiszciplinaritás jegyében íródott, azaz integrálni igyekszik a történelem, a tudománytörténet, az irodalom, a szociológia, a kultúrtörténet, a statisztika és a gazdaságtörténet újabb kutatási eredményeit. A legfontosabb szál - amelyre az összefüggések keresése, a trendek megállapítása vonatkozik - mégis az oktatástörténet, a felsőoktatás didaktikája és az összehasonlító neveléstörténet.
A könyv írásakor nem volt lehetőség arra, hogy minden egyes 1700 és 1945 között működött egyetem említésre kerüljön, sőt egyes országok is kimaradhattak, ha nem voltak olyan jellegzetességeik, amelyek másokhoz képest jelentős eltérést mutattak. Ennek ellenére az 1. sz. melléklet felsorolja szinte az összes ismert európai egyetemet a kezdetektől egészen a II. világháború befejezéséig.
A téma behatárolására más tekintetben is sort kellett keríteni, ugyanis a teljes felsőoktatási rendszerhez hozzátartozik a sokféle akadémia és főleg a kiterjedt főiskolai képzés. Mindezekre vonatkozóan vannak ugyan néhány esetben szórványos utalások a monográfiában, de szisztematikus feldolgozásuk más művekben olvasható, jelen könyv kereteibe már nem fért bele a főiskolai képzés szisztémájának bemutatása.
A periodizáció sokféle kínálkozó lehetősége közül azt látszott célszerűnek választani, amelyik szerint az 1800-as éveket tekintjük az elemzésre kiválasztott időszak első fordulópontjának. Az 1800-as évek valóban egyfajta cezúrát jelentenek az európai egyetemek történetében, ugyanis ez az időszak, amikor az egyetemi életben bekövetkezik a korábbi kizárólagos latin nyelvűségből történő váltás a nemzeti nyelvek felé. Az 1848-as forradalmi események európai jelentősége miatt az ezek körüli egyetemi történések külön önálló fejezetben kerülnek tárgyalásra. A hosszú 19. század elhúzódik egészen az első világháborúig. Ezt követi a két világháború közötti időszak történéseinek feldolgozása és az I. és a II. világháború egyetemtörténeti vonatkozásainak ismertetése. Az egyes részek közé a diákmozgalmakkal és a tudomány fejlődésével, illetve a diákok és az egyetemi oktatók életkörülményeinek alakulásával foglalkozó részek kerültek. Mindez azt is jelentheti, hogy egy-egy ismertetésre kerülő időszakban az adott ország és az egyetem neve egyszer, de néha többször is megváltozhatott. Ezt a feldolgozás során gyakran előforduló problémát csak úgy lehetett feloldani, ha az ország megnevezése helyett a nép neve kerül említésre, például Németország helyett nem egyszer a német egyetemek megnevezés szerepel. A könyv írása közben különös nehézséget jelentett egyes országok, némelyik város, az egyes intézmények elnevezésének nem egy esetben kétszeres esetleg háromszoros megváltozása, amelyeket - amennyire lehetséges - igyekeztem jelezni.
A tudományok fejlődésének bemutatásához az egyetemtörténeti változathoz képest másfajta periodizációt kellett alkalmazni, mert ez nem mindig esett egybe az egyetemek életében bekövetkezett változásokkal.
Az olvashatóság és a sok tényanyag halmozódása miatt, továbbá egy-egy fontosabb történés hátterének részletező ismertetése érdekében, helyenként mikrotörténeti részletek vagy éppen életutak egyetemtörténeti vonatkozásainak bemutatására került sor, ami a monográfia szerves része és remélhetőleg érdekesebbé is teszi a könyvet.
A monográfia írása közben tudatosan törekedtem hosszabb, eredeti szövegrészek beillesztésére. Ennek elsődleges célja az adott időszak szóhasználatának felidézésével a kor meghatározó szellemiségének felidézése. Így a műfaji tisztaságot a szöveggyűjtemény felé való elmozdulás esetleg zavarhatja, de az olvashatóságot bizonyosan könnyíti. Nagyon fontos a téma rendkívül gazdag ikonográfiai anyagának e könyvben történő megjelenítése, a felhasznált képi dokumentumok vélhetően megkönnyítik és elősegítik a szövegfeldolgozást és segítik az időszak teljesebb megismerését.
Ennek a sorozatnak folytatása lehet egy következő kötet az 1945-2000 év történéseinek bemutatásával, illetve nagyon fontosak lennének további külön kötetek az amerikai, az ázsiai és az afrikai egyetemekről! Így lenne teljes az egyetemtörténeti feldolgozás. Erre a feladatra azonban mindenképpen egy vagy több munkacsoportnak kell majd vállalkoznia!