---

Tartalom

Bevezető
1. Reprezentativitás - az országos és a szűkített minta összevetése. Eredményváltozók területi alakulása
2. A vizsgálat mutatórendszere
3. Faktoranalízis
4. Clusteranalízis
5. Kanonikus korreláció
6. Regresszióelemzés
Irodalomjegyzék
Mellékletek

---

Bevezetés

Ez a tanulmány egy olyan vizsgálat első eredményeit foglalja össze, mely - szándéka szerint - a középiskolázás térbeli terjedési folyamatát vizsgálja Magyarországon. (Vizsgálatunk eredeti célja a középiskolázás területi terjedési folyamatának bemutatása.) A területi terjedés időben és térben egyszerre lezajló folyamat, ábrázolása mind módszertani szempontból, mind az adatok szempontjából komoly követelményeket támaszt. A probléma viszonylag adekvát modellezése, összetettebb diffúziós modellek kidolgozása jelentős apparátust igényel. A terjedési folyamat dinamikáját, ill. térbeli sajátosságait jól kibontó modellek (pl. Monte-Carlo szimulációs diffúziós modellek, gravitációs modellek) a nemzetközi irodalomban sem túl gyakoriak, és gyakorlati jelentőségük háttérbe szorul didaktikai értékük mögött. Különösen nehéz azonban ilyen típusú modellek alkalmazása akkor, ha sok ható tényezőt kívánunk számításba venni, ami a szociálökológiai vizsgálódások egyik jellegzetes sajátossága.

A szokásos gyakorlat értelmében az ismert többváltozós matematikai-statisztikai elemzési módszerek felhasználásával kerülhetünk közelebb a vizsgálandó jelenséghez. S mivel e módszerek döntő többsége statikus, az alapvetően dinamikus természetű problémát célszerű komparatív statikus keretek közé szorítani.

Azaz az időben lezajló terjedési folyamatot különböző időmetszetekben, statikusan kívánjuk vizsgálni, s majd e statikus vizsgálatok összevetéséből vonhatunk le következtetéseket a folyamat dinamikáját illetően.

Vizsgálatunk adatbázisául az Oktatáskutató Intézet OTTIR nevű információs rendszere szolgál, mely főleg a KSH TSTAR adatain, ill. népszámlálási adatokon alapszik. Az OTTIR lehetővé teszi az oktatási folyamatok elemzésének szélesebb horizonton való bemutatását - ugyanakkor jelenlegi formájában nem teszi lehetővé a fent vázolt komparatív statikus megközelítés teljes kibontását. Ezért először csak egy időpontra, 1980-ra végeztünk számításokat, melyeket később - kihasználva az OTTIR folyamatban lévő bővítését - az 1970-es esztendőre meg kívánunk ismételni, megteremtve a lehetőséget a komparatív statikus elemzésre.

Tanulmányunk tehát egy vizsgálatsorozat első darabja, tartalmi következtetéseinket igazából csak a még hátralévő vizsgálatok elvégzése után fogjuk teljes mélységben bemutatni. Ez a vizsgálat egyben bizonyos illusztratív célt is szolgál: be kívánja mutatni, milyen típusú kérdések vizsgálhatók egy ilyen jellegű adatbázis, ill. korszerű statisztikai módszerek felhasználásával.

Az adatbázis 1980-ra az ország 3120 településére tartalmaz adatokat - azaz a főváros kivételével lefedi az egész országot. Mivel Budapest helyzete meglehetősen speciális, amúgy sem volna szerencsés egy esetként besorolni az országos mintába - így nem okoz problémát, hogy elemzésünk első szintje az ország, Budapest nélkül. A 3120 elemű minta mérete sok módszer alkalmazását tenné lehetővé - ugyanakkor a területi következtetések levonásához a minta kezelhetetlenül nagynak tűnik. Mivel számos vizsgálni kívánt változó (pl. bizonyos ellátottsági mutatók) értéke zérus az országos minta zömét alkotó településeken, ezen a mintán nem teljesül a változók együttes normális eloszlására vonatkozó kikötés sem, ami számos matematikai-statisztikai módszer alkalmazhatóságának előfeltétele. Éppen ezért célszerűnek tűnt - legalább a vizsgálat egy részében - a minta elemszámának csökkentése. Erre két út kínálkozott, vagy a vizsgált területi egység méretében "adjuk alább", azaz pl. egy megyére korlátozzuk elemzésünket, vagy valamely egyéb - nem területi - szempont alapján úgy válogatunk a mintából, hogy az új, kisebb mintán megfelelő legyen a változók eloszlása. Mi ez utóbbit követtük: mivel elemzésünkben különböző oktatás-ellátottsági mutatók iskolázottságra gyakorolt hatását is hangsúlyosan kívántuk vizsgálni, kézenfekvő szelekciós szempontként a középiskolával való ellátottság adódott. Azaz mintánkba az a 183 település került (a főváros kivételével), melyek 1980-ban középiskolával rendelkeztek. Elemzésünk szintje tehát a középiskolával rendelkező vidéki települések; ugyanakkor ahol tudunk, az országos szintre is megkísérlünk következtetéseket levonni, illetve számításokat végezni. A szűkített mintában szereplő települések térbeli megoszlását térképen szemléltettük. (1. sz. térkép)

Vizsgálatunkban az iskolai végzettséget tükröző három ún. eredményváltozó alakulását kívánjuk elsősorban magyarázni, területi különbségeit feltárni. Ez a három változó a következő:

- középiskolai végzettségűek aránya a népességen belül
- felsőfokú végzettségűek aránya a népességen belül
- elvégzett osztályok átlagos száma.

A továbbiakban a rövidség kedvéért KÖZÉPVÉG, FELSŐVÉG, ÁTLVÉG néven fogunk hivatkozni ezekre a változókra. E változók alkalmazásával eredeti kérdésfeltevésünket (középiskolázás elterjedtsége) kicsit tágabban, az iskolázottság általánosabb jelenségébe ágyazottan vizsgálhatjuk.

---