Klis Lajos
Módszertani jegyzetek a magyarországi siketnéma-intézetek és iskolák tantervének kiegészítéséhez
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. Bevezetés
II. A siketnémák oktathatósága
III. A jel, szó és az írás, mint gondolatkifejező eszközök
IV. Az általános oktatástani elvek érvényesítése a siketnémák tanításánál
1. Az oktatás szemléletisége
2. A tanítás igaz volta és gyakorlatiassága
3. A tanítás fokozatossága és hézagtalansága
4. A tanuló tevékeny közreműködése a tanításnál
V. Módszer, tanmenet, tanalak és tanmodor
VI. Kiejtési gyakorlatok
1. A hangképzést megelőző tennivalók
2. Hangképzés
3. A beszédhangok tanítási sorrendje
4. Az egyes beszédhangok leírása
VII. Módszeres hallási gyakorlatok
1. Történeti visszapillantás
2. Cél
3. Módszeres útmutatások
4. Taneszközök
VIII. Függelék
1. Női kézimunka
2. Hittan
3. Kézügyességi oktatás tanterve
4. Hangképzés
5. Számtan
6. Rajzoktatás
7. Beszédtanítás
Bevezetés
A siketnémák magyarországi intézeteiben és iskoláiban előirt tantárgyak célját, feldolgozandó anyagát; a követendő módszert és a használandó taneszközöket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium által az 1900. évi, 16822. számu rendelettel kötelező használatra kiadott és az 1903. évi, 17750. számu rendelettel módositott tanterv), valamint az 1904. évi, 47925. és 50809., továbbá az 1905. évi, 23150., 58864. és 59660., végül az 1906. évi 423. számu miniszteri rendeletek állapitják meg.
Természetes tehát, hogy amig fent jelezett tantervünk a reá vonatkozó miniszteri rendeletekkel együtt érvényben marad, mindaddig szigoruan annak a szellemében s az abban körülirt módszeres utasitások értelmében kell hazai siketnéma-intézeteinkben és iskoláinkban a tanitást végezni. Tantervünk e szerint módszertannak tekinthető, mely a siketnémák oktatása terén elegendő jártassággal és gyakorlattal biró szakembereket egymagában, közelebbi értelmezés nélkül is kellőképen tájékoztatja a teendők felől. Másként áll azonban a dolog a siketnémák oktatására készülő egyének szempontjából, akiket a tanterv szellemének megértésére előkésziteni, akiknek érdekében a tantervben tömören kifejezett elveket és igazságokat közelebbről részletezni, boncolgatni és szükség szerint kiegésziteni nemcsak hogy nem felesleges, de a szerzett tapasztalatok szerint bizonyára szükséges is.
Ez utóbbi nézőpont vezérelt akkor, amikor jelen munkám megirására s az idetartozó rendeletek összegyüjtésére vállalkoztam. Minthogy pedig a gyógypaedagogiai tan.-képző számára előirt s ez idő szerint szintén általam előadott többi tantárgyak, névszerint: a siketnémák oktatásának történelme és irodalma, továbbá a siketnémák élet-, lélek- és neveléstana, valamint a siketnéma-intézetek szervezettana kapcsán nyujtott ismeretek egyéb célok mellett jóformán mind arra is szolgálnak, hogy tantervünk (módszertanunk) megértésére előkészitsék a képző hallgatóit: annálfogva az alábbiakban, lehetőleg minden felesleges ismétlést kerülve, csupán a legszükségesebb tudnivalók nyujtására igyekeztem szoritkozni. A tanterv bővebb részletezése továbbra is a szóbeli magyarázat feladata marad.