---

Tartalom

Előszó

A TÖRTÉNELEM FOLYÁSA

Modenai katonák éneke őrtállásban (Rónay György ford.)
A hatalmasok igazságtalanságáról... (Vidor Miklós ford.)
Jó intelem a papsághoz és a deáksághoz (Kálnoky László ford.)
Gauthier de Chatillon: Az egyházi bírák ellen (Kálnoky László ford.)
Walter Mapes: A pénz hatalmáról (Rónay György ford.)
Walter Mapes: A pénzvágyó világ (Kálnoky László ford.)
Rutebeuf: Koldus-ének (Rába György ford.)

A MÚLT ÉS A SZÜLŐFÖLD

Szent Elek élete (Rónay György ford.)
Hildebert de Lavardin: Róma dicsérete (Rónay György ford.)
Gace Brulé: Szülőföldem madarai (Rába György ford.)
Vágáns diák panasza idegenben (Rónay György ford.)
Párizsi klerikusok éneke Frankhon és Párizs koronájáról (Rónay György ford.)

A DEÁK

Nigellus Wireker: A párizsi iskolázás tapasztalatai (Kálnoky László ford.)
A magister és a diákok pörlekedése (Rónay György ford.)
Vágáns diákok lakomára hívogatója (Rónay György ford.)
Jean Auri: Részegesek szatírája (Rába György ford.)
Karácsonyi vakációra (Rónay György ford.)
Húsvéti vakációra (Rónay György ford.)
Walter Mapes: A falusi pap és a diák (Rónay György ford.)

A LOVAG

Chrétien de Troyes: A csodálatos forrás (Rába György ford.)
Obéron, a törpe (Rába György ford.)
Olivier halála (Rónay György ford.)
Keresztes toborzóének (Rónay György ford.)
Marcabru: Az eltávozott lovag (Rába György ford.)

A TERMÉSZET ÉS A SZERELEM VERSEI

Jean de Meung: A Természet (Rába György ford.)
A tavasz dicsérete (Rónay György ford.)
Tavaszi ének (Rónay György ford.)
Arnaut de Mareuil: Pastourelle (Rába György ford.)
Wolfram von Eschenbach: Tavalyi madárdalt... (Kálnoky László ford.)
Walter von der Vogelweide: Sínylette sok madárka... (Kálnoky László ford.)
Húsvét és tavaszünnep (Kálnoky László ford.)
Májusi táncdal (Rába György ford.)
Ulrich von Liechtenstein: Táncnóta (Kálnoky László ford.)
Tannhäuser: Elmúlt a tél (Kálnoky László ford.)
Katalán diákok éneke a kedves dicséretéről (Rónay György ford.)
Cambridge-i diákok nyári éneke (Rónay György ford.)
Guillaume de Poitiers: Újból dalra támad kedvem... (Rába György ford.)
Bernard de Ventadour: Milyen az igaz szerelem? (Képes Géza ford.)
Thibaut de Champagne: Párbeszéd a szerelemről (Rába György ford.)
Arnaut de Mareuil: Női arckép (Rába György ford.)
Meinloh von Sevelingen: Szolgálatát felajánlja... (Kálnoky László ford.)
Meinloh von Sevelingen: Kiszemeltem magamnak... (Kálnoky László ford.)
Dietmar von Aiste: Egy nő állt egymagában... (Kálnoky László ford.)
Johannes Hadlaub: Gyermekes szerelem (Képes Géza ford.)
Mirabel felé ügettem (Rónay György ford.)
Egy forrás mellett (Rónay György ford.)
A szerelem éjszakája (Rónay György ford.)
Renaud de Coucy: Chanson (Rába György ford.)
Giraut de Barneil: Hajnali ének (Rába György ford.)
Hajnali ének (Rába György ford.)
Wolfram von Eschenbach: Karma éle felhőkbe tép... (Kálnoky László ford.)
Útnak indult ím a nyár (Rónay György ford.)
Diákének a távollevő kedvesről (Rónay György ford.)
Dietmar von Aiste: Ég veled, nyári mámor... (Kálnoky László ford.)
Diákének a megesett lányról (Rónay György ford.)
Pierre de Blois: Az ifjúság idején (Rónay György ford.)
Philippe de Grève: A szív és a szem vitatkozása (Rónay György ford.)
Colin Muset: Húztam a vonót... (Rába György ford.)

JEGYZETEK

---

Előszó

...

E kis kötet szűk keretei lehetetlenné tették, hogy akár csak megközelítő teljességgel mutassuk be a második európai évezred első három évszázadának költészetét. De az sem volt a célunk, hogy valamiféle irodalomtörténeti szemelvénygyűjteményt adjunk, mely minden jelentősebb művet és minden műfajt az olvasó elé tár. Célunk nem lehetett más, minthogy a kor társadalmának és műveltségének összefüggésében szemléljük költészetének emlékeit is. Főként azokat, amelyek e sorozat többi kötetében nemigen érintett témákat tárgyalnak: a líra emlékeit.

A középkori vers olyan emberekhez szólt és olyanok ajkán, akik sok évszázaddal ezelőtt a történelem más körülményei között, más társadalomban éltek. Hogy a versek érthetőbbek legyenek, hozzánk közelebb kerüljenek, és megteljenek azzal az élettel, amelyből születtek, a kort és a verselőt együtt kellett bemutatnunk. E szempont határozta meg a részek tartalom szerinti elkülönítését.

Először a történelem folyását idézzük fel. E három évszázad társadalmát foglalkoztató problémákról hallunk - versben. A második rész a középkorra oly jellemző - múlt felé fordulást mutatja, a múlt felé menekülést. A múlttal való ismerkedéshez fel kellett kerekedni a hazai tájról, melyeknek kedvességét, sőt nagyságát és dicsőségét a költők már el tudták mondani. A múlt tanulása volt a vándorút célja, s ez a deákság dolga. Az ő életével foglalkozik a harmadik rész. A következőben a lovagságról hallunk, saját költőinek verseiből. A világot másként látta a deák, és másként a lovag, hangjuk a szerelem éneklésében vált eggyé. A szerelem dalait Jean de Meung éneke vezeti be a természetről, amelyben és amely által virágzott ki ez a líra. E rész a természet évről évre megújuló változásában szólaltatja meg az ébredő, beteljesülő és búcsúzó szerelem énekeit.

A versek előtt és után egy-egy ének áll a középkori deákság "klasszikus" énekgyűjteményéből, a Carmina Buranából: "Rózsám, vedd el e rózsát..." és "Míg Diana..." A Carmina Burana egy Benediktbeuern nevű (Burum Benedicti - innen a címe) dél-német bencés apátságban készült a XIII. század első felében. Helyesebben csak ott másolták össze az Európa-szerte énekelt vágáns (vándordiák) dalokat. A kódexet a müncheni Staatsbibliothek őrzi. Teljes kiadása: J. A. Schmeller, Stuttgart 1847. A. Hilka - O. Shumann, Heidelberg 1930-1941. Egyes darabjait minden középkori verses antológiában megtaláljuk; a két vers kiadása: Harrington, 381., ill. Vecchi, 201. Kari Orff ezekből készült oratóriumát olvasóink bizonyára ismerik.

---