Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

A Pécsi Tudományegyetem informatikai fejlesztésének története

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom


1. Bevezető

2. A számítástechnika és az informatikai infrastruktúra fejlődése a PTE-n
2.1. A hálózatok
2.2. Számítógépes információs rendszer
2.3. Az Informatikai Igazgatóság

3. Általános Orvostudományi Kar
3.1. MTA fejlesztés és támogatás
3.2. PMMF kollaboráció, POTE Számítóközpont
3.3. A személyi számítógépek megjelenése
3.4. A POTE hálózat fejlesztései
3.5. Egészségügyi Informatikai Központ
3.6. Munkatársak

4. Közgazdaságtudományi Kar
4.1. Az általános számítástechnika-képzés beindítása
4.2. A közép- és mikrogépek megjelenése
4.3. A Közgazdaságtudományi Kar jelenlegi helyzetéről
4.4. A JPTE-n készített korai oktatási anyagok

5. Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar
5.1. A Számítóközpont létrehozása, az EMG-830
5.2. A számítógépes háttér változása
5.3. A számítástechnika oktatása

6. Természettudományi kar (Pécsi Tanárképző Főiskola)
6.1. Az első számítógépek
6.2. Megjelenés az oktatásban
6.3. A Matematika Tanszék és a Technika Tanszék versengése
6.4. Irodalmi hivatkozások

7. Magánvélemények
7.1. Szubjektíven az oktatásról (Achs Ágnes)
7.2. Keresztesi Miklós és Markó Tamás beszélgetése



Bevezetés

A számítástechnika alkalmazása a pécsi felsőoktatásban 1971-ben kezdődött a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, egy évvel később a Jogtudományi Karon, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Pécsi Tanárképző Főiskolán az 1980-as évek elején jelentek meg az első számítógépek. Mivel korábban az egyetemi karok többsége önálló intézmény volt, az informatika fejlődésének története mindegyik karnál máskor, másképp indult és más pályát követett. A kötet célja, hogy betekintést adjunk egyetemünk informatikai fejlődésébe, amely a mai napig hatással van az oktatásra és a kutatásra egyaránt.

Eredeti elképzelésünk az volt, hogy teljes és pontos képet adunk a Pécsi Tudományegyetem informatikai beruházásairól és fejlesztéseiről. Azonban annak ellenére, hogy a közelmúltról van szó, az írásos források meglehetősen hiányosak. A karokon és az érintett tanszékeken keletkezett anyag nagy része - tapasztalatunk szerint - áldozatul esett a többszöri átszervezésnek és költözésnek. Az Egyetemi Levéltárban, amely 2004. január 1-én jött létre, sikerült több (de nem elegendő) dokumentumot megtalálni. Az anyag feltárása során egyre világosabbá vált, hogy csak azoktól tudunk részletes információt szerezni, akik részesei voltak az eseményeknek.

Örömünkre szolgált, hogy az általunk felkeresett hajdani és jelenlegi kollégák többsége készségesen bekapcsolódott a munkába. Sajnos néhányuk elzárkózott, de bízunk abban, hogy e dolgozat megjelenésével kedvet kapnak és ők is csatlakoznak a népes szerzőgárdához.

Lehetőséget kívántunk adni az - akár érzelmektől sem mentes - személyes visszaemlékezéseknek is. Így a kötet végén e publikációk is megtalálhatók.

Ezt a művet egy kutatás kezdetének szánjuk, amelynek célja a Pécsi Tudományegyetem informatikatörténetének feldolgozása. Úgy gondoljuk, hogy segítségével elindulhat egy részletesebb feltáró munka akár a levéltárban, akár a kari, tanszéki nyilvántartásokban. Mivel e könyv elsősorban a szerzők visszaemlékezése alapján született, az emlékezet pedig megcsalhatja az embert, előfordulhatnak benne kisebb-nagyobb hibák, tévedések. Ezek feltárása is célja lehet a jövőbeni kutatásoknak.

Szerettünk volna összegyűjteni több korabeli tárgyi emléket, dokumentumot is, amelyek illusztrálhatták volna a leírtakat. Sajnos ezek közül is csak kevéshez sikerült hozzájutni, így néhány esetben - a szemléltetés érdekében - más (pl. internetes) forrásokat (képeket) használtunk fel.

A kötet szerkesztése közben felmerült az igény egy újabb, bővített kiadás összeállítására, ugyanis több olyan egyetemi intézmény is van, ahol már régóta folyik számítógéppel segített oktatás, de sajnos kimaradtak e kiadásból. Így továbbra is várunk minden ismertetőt, leírást, hozzászólást, tárgyi emléket, amivel teljesebbé tehetjük kiadványunkat.

Köszönetünket fejezzük ki az alapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetemnek és azon kollégáknak, akik a cikk megírásában segítségünkre voltak.

Gimesi László


×