Fonetikai olvasókönyv
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
BÓNA JUDIT: Előszó
BALÁZS BOGLÁRKA - BÓNA JUDIT: Életkori sajátosságok a beszédképzésben és a beszédfeldolgozásban
GÓSY MÁRIA: Beszédhangok viselkedése a spontán beszédben
DEME ANDREA - GRÁCZI TEKLA ETELKA - MARKÓ ALEXANDRA: Különleges beszédképzési módok: éneklés, suttogás, gége nélküli beszéd, hasbeszélés
AUSZMANN ANITA: A semleges magánhangzóról, azaz a sváról
GRÁCZI TEKLA ETELKA: A zöngekezdési időről
NEUBERGER TILDA: Nonverbális hangjelenségek a beszédben
GYARMATHY DOROTTYA: A zaj hatása a beszédre
HORVÁTH VIKTÓRIA: A hallássérülés hatása a beszédre
KOHÁRI ANNA: A beszéd ritmusa
NÉMETH MÁTYÁS FERENC: Milyen tulajdonságokra következtethetünk a beszédből?
NÉMETH SZILVIA: Az alkohol hatása a beszédre
BÓNA JUDIT: Temporális sajátosságok a beszédben
KREPSZ VALÉRIA: Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban
TÓTH ANDREA - Szabó Ágnes: Szociofonetika
VÁRADI VIOLA: Milyen egységekre tagolható a beszéd?
MARKÓ ALEXANDRA - Beke András: Beszél(get)ünk a számítógéppel? A beszéd mesterséges előállítása, számítógépes beszéd- és beszélőfelismerés
VARJASI GERGELY: Beszédadatbázisok
VAKULA TÍMEA: A fonetika története röviden
A magánhangzók és a mássalhangzók jelölésére szolgáló IPA-jelek
Előszó
A fonetika rohamosan fejlődő tudományterület, amely eredményeinek alkalmazása egyre szélesebb körű a mindennapokban is. A témában írt kézikönyvek és tankönyvek jól használhatók az alapismeretek oktatásához, de egyrészt terjedelmi kötöttségeik miatt nem tartalmaznak minden specifikusabb témakört, másrészt a megjelenésük óta újabb és újabb fontos tudományos eredmények születtek és születnek napjainkban is. Szükséges volt tehát egy olyan kötet létrehozása, amely egyrészt kiegészítésként szolgál az egyetemi fonetika kurzusok anyagához, másrészt a laikus érdeklődőkkel is megismerteti a fonetikai kutatások legújabb eredményeit. Az olvasókönyvet elsősorban az elsőéves Fonetika kurzushoz készítettük, de a benne szereplő tanulmányokat úgy írtuk meg, hogy előképzettség nélkül is érthetők legyenek. Bízunk benne, hogy emiatt a nem fonetikusnak készülő hallgatók és más érdeklődők számára is érdekes és jól érthető összefoglaló tanulmányokat tartalmaz.
A tanulmányok a tudományosság követelményeinek eleget téve, közérthető módon fogalmazzák meg az adott témakörrel kapcsolatos ismereteket. A szakszavakat minden tanulmányban megmagyaráztuk az első előfordulásukkor. A tanulmányok elején a témával kapcsolatos legfontosabb kérdések olvashatók, amelyek a mindennapi életben is felmerülő problémák szemszögéből közelítik meg a bemutatott tudományos kérdéseket. A tanulmányok végén ellenőrző kérdések állnak, ezzel megkönnyítve a hallgatók felkészülését a számonkérésre.
A kötetben szereplő tanulmányok a fonetika szinte minden területét érintik. Tárgyalják a beszéd élettani alapjait, a beszédszervek változásait az életkor függvényében, az alternatív beszédképzési módokat, a hallás zavarait; bemutatják a koartikuláció különböző formáit, szólnak a semleges magánhangzóról és a zöngekezdési időről, a szupraszegmentális elemekről, alkalmazott fonetikai kérdésekről, a szegmentálás problémájáról, a fonetika és a beszédtechnológia kapcsolatáról és a fonetika történetéről is.
Bízunk benne, hogy az olvasókönyvet haszonnal forgatják majd az egyetemi kurzusokon, és több hallgató kap kedvet ahhoz, hogy még jobban elmélyüljön a beszéd tudományában.
A szerkesztő